Aranykulcsocska, ​avagy Burattino kalandjai 56 csillagozás

Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai

Mit nyit az aranykulcsocska? Milyen kalandokon megy keresztül Burattino, a kis, életre faragott fabábu, mennyi fondorlat, mennyi izgalom, jó barát és rosszakaró kíséri útján a szerencsés, vidám befejezésig. Ezt meséli el Alekszej Tolsztoj, az 1945-ben elhunyt nagy szovjet író, sok kiváló regény szerzője, aki a híres Pinocchio vagy a fabábu kalandjai ihletése nyomán írta meg a mindmáig érdekes és népszerű történetet.

Eredeti cím: Золотой ключик, или Приключения Буратино

Eredeti megjelenés éve: 1936

Kiadói ajánlás: 8 éves kortól · Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Alexandra, Pécs, 2016
64 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633577363
>!
General Press, Budapest, 2004
104 oldal · ISBN: 9639459968 · Fordította: Kerekes Elza, Sándor László · Illusztrálta: Szegedi Katalin
>!
Móra, Budapest, 1988
172 oldal · keménytáblás · ISBN: 963116229X · Fordította: Kerekes Elza, Sándor László · Illusztrálta: Alekszandr Koskin

7 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

kíntornás


Kedvencelte 6

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
Oriente P
Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai

Orosz meseolvasó ciklusom utolsó állomásaként Alekszej Tolsztoj Pinocchio-ihletésű, kedves kis meséjét vettem a kezembe. Már az első oldalak után rám tört az erős bizonyosság, hogy én ezt a történetet nagyon bensőségesen ismerem, és némi töprengés után arra jutottam, hogy valami gyerekkori szovjet mesefilm vizuális emlékei rohamoztak meg.
A történet maga valamivel egyszerűbbnek tűnik, mint a Pinocchio cselekménye, a hangsúlyok legalábbis mindenképpen máshol keresendők, de azért értek meglepetések néhány sötétebb hangvételű epizód kapcsán. Például a gyerekek hivatalos rendfenntartó erőkbe vetett bizalmát biztosan nem erősítik a vérszomjas dobermannok intézkedései, akik légből kapott vádaskodásra bárkit hivatalból vízbe hajítanak vagy megcibálnak. A kínosan jól nevelt kislány és a poétalelkű lovag is inkább válik móka és gúny tárgyává, mint példaképpé Burattino kalandjaiban.
A végén persze senkinek sem esik komoly bántódása, és a gonosz főhősnek, Carabas Barabas bábmesternek is, azon kívül, hogy majd megpukkan mérgében, legfeljebb kicsit gyantás marad a szakálla. :)

>!
gab001 P
Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai

Az egyik legrégebbi mesekönyvem, bár emlékeim szerint sosem olvastam. Arra sem tudnék igazán magyarázatot adni, hogy miért pont most. Mindenesetre jobb, mint soha. Pinocchio kicsit másképp. Bár emlékeim szerint az eredetit sem olvastam, csak a Walt Disney-féle mesét láttam elég sokszor. Maga a történet tehát elvileg nem okozott meglepetést, a gyakorlatban viszont annál inkább. Ami egyáltalán nem baj, hisz egyébként mi értelme lett volna újraírni. A hangsúlyok kicsit el vannak tolva, s a boldog befejezés is másképp boldog, de pont ez a jó benne. Érdemes volt elolvasni.

>!
Kárpáti / Móra, Budapest / Uzsgorod, 1975
122 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631103056 · Fordította: Kerekes Elza · Illusztrálta: Róna Emy
>!
buzavirág P
Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai

Pinokkió kicsit másképp, de ez ellen a feldolgozás ellen sincs semmi kifogásom. Ugyanaz a lendültet és léhaság ami a kis fabábunkra jellemző, csak itt még csatlakozik hozzá Malvina és Pierrot (ők is fabábuk), Artemon uszkárral együtt. Valamint rengeteg állat felbukkan, van aki segítőkész, van aki nem. Kalandos kincskeresés, nem kevés izgalom után, a végén minden jóra fordul.

>!
berg
Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai

Nem emlékszem már a Pinokkióra, csak a fabábú van meg. Ez itt egy félelmetes mese. Nagyon észen kell lenni, az olvasónak is, mert egyrészt fordulatos a történet, másrészt nehezíti a megértést sz@r fordítás, de szegény Burattinonak is, akit ötpercenként akarnak válogatott módszerekkel meggyilkolni és/vagy kifosztani. A mese üzenete az, hogy senkiben ne bízz, orvosban, rendőrben legkevésbé, és a barátaid is hülyék; ha azt akarod, hogy jó legyen, csináld meg magad.
A rajzok nem illeszkednek a meséhez, mindegyiken van valami hibás részlet.
Összességében nem jó ez a kiadvány (az 1983-as), nem ajánlható. Sajnálom, mert a mindennapjaink eldurvulása azt sugallja nekem, hogy a gyerekeinket a harcra is nevelni kell, nemcsak a toleranciára.

>!
Kárpáti / Móra, Budapest / Uzsgorod, 1983
122 oldal · ISBN: 9631133079 · Fordította: Kerekes Elza, Sándor László · Illusztrálta: Róna Emy
>!
rohanoazis P
Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai

Valahogy másra emlékeztem. Nekem az 1959-es kiadás volt meg, az eredeti (?) illusztrációkkal. Nagyon szerettem, különösen a rajzokat. A legélesebben a pénztermő fa-álomra és arra emlékszem, ahogy Buratino fejjel lefelé lóg a fáról, kezét a szájára szorítva, nehogy az aranyak kipotyogjanak.
Aztán, már felnőtt fejjel, kíváncsiságból elolvastam az eredeti Pinocchiot és roppant durvának találtam. Az az érdekes, hogy, bár Tolsztoj azért is írta át a történetet, hogy kihagyhassa a legbrutálisabb részeket, most újraolvasva ezt is eléggé kegyetlennek érzem. Pedig a fabáb figura is finomítva lett, messze nem olyan megátalkodottan komisz, ahogy Collodi Pinocchioja. Minden esetre, újra fogom olvasni Carlo Collodi könyvét.

3 hozzászólás
>!
kalypso
Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai

Az én ízlésemnek ez elég gyengécske volt, de hát nem is az én korosztályomnak íródott. Félreértés ne essék, bíztam benne, hogy okosabb vagyok mint egy ötödikes, de azért szeretem a meséket a maguk kis felhőtlen világával, humoros megoldásaival. Az egyetlen humoros ebben a történetben a teknőc neve: Tortila. :) Eleinte azt hittem, hogy a mese Pinokkió történetének orosz átköltése, de nem, ez valami új. Mégse jó. Itt, most, nekem. Szóval műmeséket továbbra is félre, maradok a népmeséknél és hasonlóknál.

>!
Lahara ISP
Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai

Tolsztoj továbbgondolta Pinokkió kalandjait, megváltoztatta, és inkább a fabábuk, a macska és a róka konfliktusaira kiélezve. Burattino nem változik igazi kisfiúvá, de ennek a mesének nem is az a célja, hanem, hogy a jó győzedelmeskedjen, a rossz pedig pórul járjon.

>!
janoscout
Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai

Rengetegszer olvastam ezt a könyvet, gyakran éjszaka a paplan alatt zseblámpával, amikor már aludni kellett volna. Voltak is ezért veszekedések…:D
Ez a könyv visszaidézi a gyermekkorom csintalan és álomszerű életfelfogását.

>!
vicomte P
Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai

Életem első hosszútörténetes saját könyve, amit sokáig gyanakodva piszkáltam, hogy mégis mi ez?* Aztán valahogy erőt vettem magamon, beleolvastam, s láss csodát, ott ragadtam.
Akkor jöttem rá, hogy a jó könyvekbe legalább olyan érdekes világokat álmodtak bele, mint amilyenek a fantáziámban léteznek.
S azóta, ha egy könyv megadja nekem ezt az élményt, mérhetetlenül hálás tudok lenni.

* A hűvös távolságtartásom fő oka az volt, hogy a vágyaimban egy cowboypisztoly képe lebegett karácsonyi ajándékként, nem pedig valami könyv.


Népszerű idézetek

>!
kalypso

„Lehet, hogy valamit ittam, s attól cseng a fülem?” – töpengett magában Giuseppe.

8. oldal

1 hozzászólás
>!
ChaiLatte P

Ekkor toppant be Giuseppéhez Carlo nevű régi jó barátja, a kintornás.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kíntornás

Hasonló könyvek címkék alapján

G. Jagdfeld – N. Gernyet: Kátya és a krokodil
J. M. Barrie: Peter Pan és Wendy
Tove Jansson: Muminbocs és az üstökös
Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
Julia Boehme: Tafiti
Dodie Smith: Száz meg egy kiskutya
Cressida Cowell: Így beszélj sárkányul
Ana Galán: A nagy próbatétel
Ferenczi Szilvia: A pormanó felbukkan
Elisabetta Gnone: Az ikrek titka