Az idén épp kilencvenöt éve, 1918. december 11-én született Alekszandr Szolzsenyicin, és negyven évvel ezelőtt, 1973. szeptember 5-én írta meg egyik legfontosabb politikai manifesztumát, a Szovjetunió vezéreihez címzett levelét. Kötetünk „tétje” azonban ezen évfordulós dátumok megünneplésénél jóval nagyobb: hogyan lehet Szolzsenyicin gondolkodói életművét „visszavezetni” a mai magyarországi szellemi életbe? Feltételezhetjük-e egyáltalán, hogy volt olyan időszak, amikor a magyar viták szerves részét képezte, vagy legalábbis kulcsfontosságú és magától értetődő hivatkozási alap volt? Ha igen, akkor „melyik” Szolzsenyicin? A Gulag szigetvilág alkotója? A Nobel-díjas író? A hazájából kitoloncolt másként gondolkodó? A politikai röpiratok, vitairatok szerzője? Érdemes-e ezeket a kérdéseket épp Magyarországon feltenni, amikor életművének megítélése saját hazájában, Oroszországban is ellentmondásos? Amikor a Szolzsenyicin-viták lefolytatása helyett „odahaza” inkább a hallgatás… (tovább)
Orosznak lenni – vagy nem lenni 8 csillagozás
Enciklopédia 7
Szereplők népszerűség szerint
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Várólistára tette 13
Kívánságlistára tette 19
Népszerű idézetek
A szocializmus hipnotizálja a modern társadalmat, megfosztja látásától: lehetetlenné teszi, hogy észrevegye az őt fenyegető halálos veszélyt. A legveszélyesebb, hogy a Nyugat elvesztette veszélyérzetét, még azt sem veszi észre, honnan érkezik viharsebesen a fenyegetés, a bolygó más helyére képzelik, és arrafelé szegezik csenevész tegzük nyilait. A legveszélyesebb, hogy a Nyugatban már nincs akarat, hogy megvédje önmagát.
39. oldal
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni Esszék, cikkek, beszédek
Amerika minden eszközzel támogatja Ukrajna minden egyes oroszellenes megnyilvánulását. Hogyan lehetne elkerülni az összehasonlítást? Amit Amerika óriási mértékben elnéz Ukrajnának (és még inkább az ázsiai köztársaságoknak: a másként gondolkodás elleni bármely pressziót, bármilyen választási csalást), ugyanazt a legkisebb mértékben sem nézi el Belorussziának, kordcsörtetéssel ront rá a belorusz-orosz egyesülés legbátortalanabb kísérleteire. És miért? Mert Belorusszia sérti az általános tervet, és tönkreteszi a „Fekete-tengeri-Balti-tengeri Szövetség” eszméjét, az Észtországtól a Krímig terjedő, oroszellenes „cordonne sanitaire”-t.
201. oldal
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni Esszék, cikkek, beszédek
Óvodáinkkal meg a női egyenjogúság terén elért eredményekkel kérkedünk, és közben elleplezzük, hogy mindezért a család tönkretételével fizettünk. A női egyenjogúság egyébként sem azt jelenti, hogy a nők ugyanannyi munkahelyet és hivatali beosztást foglaljanak el, mint a férfiak, hanem csak azt, hogy ezek a helyek ne legyenek elvileg elzárva előlük. Valójában a férfiaknak kellene annyi fizetést kapniuk, hogy a nők egy akár két-, akár négygyermekes családban se kényszerüljenek pénzkeresésre, ne legyen szükség arra, hogy az otthoni munkán és házi gondokon kívül még anyagilag is támogassák családjukat.
169. oldal
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni Esszék, cikkek, beszédek
Különös érzéssel szemléljük a mai Nyugatot mi, akik a Szovjetunióból jövünk: mintha nem is egy kontinensen élnénk, mintha nem is kortársak lennénk, úgy nézünk a Nyugat jövőjéből – a saját múltunk hetvenéves távlatára, ami hirtelen megismétlődhet. Egyre csak ugyanazt, ugyanazt látjuk: a felnőtt társadalom egy emberként hódol be gyerekei véleménye előtt; fiatalok hada tombol hideglelős rajongással jelentéktelen-lapos eszmék előtt; professzorok tartanak attól, hogy kiesnek a kordivat fősodrából; újságírók dobálóznak felelőtlenül szavakkal; általános rokonszenv övezi a szélsőséges forradalmárokat; akinek súlyos ellenérvei vannak, némán hallgat; a többség passzivitásra van kárhoztatva; a kormányok erőtlenek, a társadalom védekező reakciói megbénultak; a szellemi káosz politikai katasztrófával fenyeget.
28. oldal, Nyitott szemmel - Rádióbeszéd, London, 1976. február 26. (Európa, 2013)
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni Esszék, cikkek, beszédek
Nem mindent lehet megnevezni. Van, ami túlmutat a szavakon. A művészet képes átmelegíteni, a szellemi tapasztalás magasába emelni a megdermedt, borús lelkeket is. A művészet segítségével néha bizonytalanul, s ha csak egy pillanatra is, de olyan megvilágosodásban lehet részünk, melyre a racionális gondolkodás nem képes.
69. oldal
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni Esszék, cikkek, beszédek
A Szovjetunió széthullása törvényszerű volt, ez már 1991-ben világossá vált, de még maradt idő a felkészülésre, hogy minimalizálják a gazdasági, mindennapi és sokmilliónyi emberi kapcsolatban okozott kárt, arra pedig végképp nem volt semmi ok, hogy a várható széthullást siettessék. Ehhez az ukrán elnöknek fűződött érdeke, az oroszoknak viszont semmi, de semmi oka nem volt, hogy további lökést adjon a folyamatnak.
191. oldal
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni Esszék, cikkek, beszédek
Ez az Új Oroszország közreműködött abban is, hogy az egyetemes köztudatban végbemenjen az a történelmi átalakulás, mely szerint, ha egy nagyhatalom katonailag beavatkozik egy távoli ország belügyeibe, akkor azt nem „agressziónak” nevezzük, hanem „béketeremtő missziónak”. Nyilvánvaló, hogy ez a terminológia átmegy a XXI. századba is…
198. oldal
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni Esszék, cikkek, beszédek
Szergej Bulgakov bebizonyította (Kar Marx mint vallásos típus, 1906), hogy a marxizmus legfőbb éltelő eleme és emocionális középpontja az ateizmus, minden más erre rétegződik rá. A marxizmus legstabilabb eleme a dühödt vallásellenesség.
173. oldal lábjegyzet
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni Esszék, cikkek, beszédek
A szabadság lényegét nem az érti igazán, aki önös érdekből igyekszik kihasználni a jogrend adta jogait, hanem az, akiben él a lelkiismeret, és képes az önkorlátozásra a jogrend adta jogosultságok közepette is. Nem az, aki a bírósági per kedvező kimenetelére játszik, hanem az, aki nagylelkűen lemond róla – és épp a nyilvánosság előtt tárja fel tévedéseit vagy vétségeit. Amit hajdan, ma már ódivatú szóval így neveztek: tisztesség.
18. oldal, A szabadság elsekélyesedése - Beszéd a Szabadság Alapítvány díjának átvételekor, Stanford, 1976. június 1. (Európa, 2013)
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni Esszék, cikkek, beszédek
… Ukrajnához kerül számos olyan terület, amely ténylegesen, mind jelenlegi lakossága, mind történelme folytán orosz; Ukrajnához kerül közel tizenkétmillió orosz ember anélkül, hogy legalább kulturális fennmaradásukat és jogi védelmüket bármi is garantálná.
208. oldal
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni Esszék, cikkek, beszédek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szilágyi Ákos (szerk.): A negyedik Oroszország ·
Összehasonlítás - Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Tanulmányok, levelek, vallomások ·
Összehasonlítás - Oszip Mandelstam: Árnyak tánca ·
Összehasonlítás - Belinda Alexandra: Zafír égbolt 94% ·
Összehasonlítás - Vaszilij Akszjonov: Moszkvai történet 94% ·
Összehasonlítás - Marina Sztyepnova: Lazar asszonyai 94% ·
Összehasonlítás - Mihail Solohov: Csendes Don 93% ·
Összehasonlítás - Valentyin Raszputyin: Isten veled, Matyora 97% ·
Összehasonlítás - Ljubov Barinova: Bosszú 93% ·
Összehasonlítás - Guzel Jahina: Szerelvény Szamarkand felé 94% ·
Összehasonlítás