Orosznak ​lenni – vagy nem lenni 8 csillagozás

Esszék, cikkek, beszédek
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni

Az ​idén épp kilencvenöt éve, 1918. december 11-én született Alekszandr Szolzsenyicin, és negyven évvel ezelőtt, 1973. szeptember 5-én írta meg egyik legfontosabb politikai manifesztumát, a Szovjetunió vezéreihez címzett levelét. Kötetünk „tétje” azonban ezen évfordulós dátumok megünneplésénél jóval nagyobb: hogyan lehet Szolzsenyicin gondolkodói életművét „visszavezetni” a mai magyarországi szellemi életbe? Feltételezhetjük-e egyáltalán, hogy volt olyan időszak, amikor a magyar viták szerves részét képezte, vagy legalábbis kulcsfontosságú és magától értetődő hivatkozási alap volt? Ha igen, akkor „melyik” Szolzsenyicin? A Gulag szigetvilág alkotója? A Nobel-díjas író? A hazájából kitoloncolt másként gondolkodó? A politikai röpiratok, vitairatok szerzője? Érdemes-e ezeket a kérdéseket épp Magyarországon feltenni, amikor életművének megítélése saját hazájában, Oroszországban is ellentmondásos? Amikor a Szolzsenyicin-viták lefolytatása helyett „odahaza” inkább a hallgatás… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 2013
288 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630796552 · Fordította: Kiss Ilona, Bagi Ibolya

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij


Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 19


Népszerű idézetek

Szelén>!

A szocializmus hipnotizálja a modern társadalmat, megfosztja látásától: lehetetlenné teszi, hogy észrevegye az őt fenyegető halálos veszélyt. A legveszélyesebb, hogy a Nyugat elvesztette veszélyérzetét, még azt sem veszi észre, honnan érkezik viharsebesen a fenyegetés, a bolygó más helyére képzelik, és arrafelé szegezik csenevész tegzük nyilait. A legveszélyesebb, hogy a Nyugatban már nincs akarat, hogy megvédje önmagát.

39. oldal

Szelén>!

Amerika minden eszközzel támogatja Ukrajna minden egyes oroszellenes megnyilvánulását. Hogyan lehetne elkerülni az összehasonlítást? Amit Amerika óriási mértékben elnéz Ukrajnának (és még inkább az ázsiai köztársaságoknak: a másként gondolkodás elleni bármely pressziót, bármilyen választási csalást), ugyanazt a legkisebb mértékben sem nézi el Belorussziának, kordcsörtetéssel ront rá a belorusz-orosz egyesülés legbátortalanabb kísérleteire. És miért? Mert Belorusszia sérti az általános tervet, és tönkreteszi a „Fekete-tengeri-Balti-tengeri Szövetség” eszméjét, az Észtországtól a Krímig terjedő, oroszellenes „cordonne sanitaire”-t.

201. oldal

Szelén>!

Óvodáinkkal meg a női egyenjogúság terén elért eredményekkel kérkedünk, és közben elleplezzük, hogy mindezért a család tönkretételével fizettünk. A női egyenjogúság egyébként sem azt jelenti, hogy a nők ugyanannyi munkahelyet és hivatali beosztást foglaljanak el, mint a férfiak, hanem csak azt, hogy ezek a helyek ne legyenek elvileg elzárva előlük. Valójában a férfiaknak kellene annyi fizetést kapniuk, hogy a nők egy akár két-, akár négygyermekes családban se kényszerüljenek pénzkeresésre, ne legyen szükség arra, hogy az otthoni munkán és házi gondokon kívül még anyagilag is támogassák családjukat.

169. oldal

Anton_Gorogyeckij P>!

Különös érzéssel szemléljük a mai Nyugatot mi, akik a Szovjetunióból jövünk: mintha nem is egy kontinensen élnénk, mintha nem is kortársak lennénk, úgy nézünk a Nyugat jövőjéből – a saját múltunk hetvenéves távlatára, ami hirtelen megismétlődhet. Egyre csak ugyanazt, ugyanazt látjuk: a felnőtt társadalom egy emberként hódol be gyerekei véleménye előtt; fiatalok hada tombol hideglelős rajongással jelentéktelen-lapos eszmék előtt; professzorok tartanak attól, hogy kiesnek a kordivat fősodrából; újságírók dobálóznak felelőtlenül szavakkal; általános rokonszenv övezi a szélsőséges forradalmárokat; akinek súlyos ellenérvei vannak, némán hallgat; a többség passzivitásra van kárhoztatva; a kormányok erőtlenek, a társadalom védekező reakciói megbénultak; a szellemi káosz politikai katasztrófával fenyeget.

28. oldal, Nyitott szemmel - Rádióbeszéd, London, 1976. február 26. (Európa, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: nyugat
Sz_László>!

Nem mindent lehet megnevezni. Van, ami túlmutat a szavakon. A művészet képes átmelegíteni, a szellemi tapasztalás magasába emelni a megdermedt, borús lelkeket is. A művészet segítségével néha bizonytalanul, s ha csak egy pillanatra is, de olyan megvilágosodásban lehet részünk, melyre a racionális gondolkodás nem képes.

69. oldal

Szelén>!

A Szovjetunió széthullása törvényszerű volt, ez már 1991-ben világossá vált, de még maradt idő a felkészülésre, hogy minimalizálják a gazdasági, mindennapi és sokmilliónyi emberi kapcsolatban okozott kárt, arra pedig végképp nem volt semmi ok, hogy a várható széthullást siettessék. Ehhez az ukrán elnöknek fűződött érdeke, az oroszoknak viszont semmi, de semmi oka nem volt, hogy további lökést adjon a folyamatnak.

191. oldal

Szelén>!

Ez az Új Oroszország közreműködött abban is, hogy az egyetemes köztudatban végbemenjen az a történelmi átalakulás, mely szerint, ha egy nagyhatalom katonailag beavatkozik egy távoli ország belügyeibe, akkor azt nem „agressziónak” nevezzük, hanem „béketeremtő missziónak”. Nyilvánvaló, hogy ez a terminológia átmegy a XXI. századba is…

198. oldal

Kapcsolódó szócikkek: köztudat
Szelén>!

Szergej Bulgakov bebizonyította (Kar Marx mint vallásos típus, 1906), hogy a marxizmus legfőbb éltelő eleme és emocionális középpontja az ateizmus, minden más erre rétegződik rá. A marxizmus legstabilabb eleme a dühödt vallásellenesség.

173. oldal lábjegyzet

Anton_Gorogyeckij P>!

A szabadság lényegét nem az érti igazán, aki önös érdekből igyekszik kihasználni a jogrend adta jogait, hanem az, akiben él a lelkiismeret, és képes az önkorlátozásra a jogrend adta jogosultságok közepette is. Nem az, aki a bírósági per kedvező kimenetelére játszik, hanem az, aki nagylelkűen lemond róla – és épp a nyilvánosság előtt tárja fel tévedéseit vagy vétségeit. Amit hajdan, ma már ódivatú szóval így neveztek: tisztesség.

18. oldal, A szabadság elsekélyesedése - Beszéd a Szabadság Alapítvány díjának átvételekor, Stanford, 1976. június 1. (Európa, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: lelkiismeret · szabadság · tisztesség
Szelén>!

… Ukrajnához kerül számos olyan terület, amely ténylegesen, mind jelenlegi lakossága, mind történelme folytán orosz; Ukrajnához kerül közel tizenkétmillió orosz ember anélkül, hogy legalább kulturális fennmaradásukat és jogi védelmüket bármi is garantálná.

208. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Szilágyi Ákos (szerk.): A negyedik Oroszország
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Tanulmányok, levelek, vallomások
Oszip Mandelstam: Árnyak tánca
Belinda Alexandra: Zafír égbolt
Vaszilij Akszjonov: Moszkvai történet
Marina Sztyepnova: Lazar asszonyai
Mihail Solohov: Csendes Don
Valentyin Raszputyin: Isten veled, Matyora
Ljubov Barinova: Bosszú
Guzel Jahina: Szerelvény Szamarkand felé