Hogyan ​mentsük meg Oroszországot? 10 csillagozás

Töprengések
Alekszandr Szolzsenyicin: Hogyan mentsük meg Oroszországot?

„Ütött a kommunizmus utolsó órája. De betonépítménye még nem roskadt össze. Nehogy szétlapítsanak bennünket a romjai, ahelyett, hogy szabadon kerülnénk ki belőle.”

Eredeti cím: Kak nam obusztroity Rossziju?

Eredeti megjelenés éve: 1990

>!
Magvető, Budapest, 1991
94 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631418502 · Fordította: Soproni András

Enciklopédia 7


Kedvencelte 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

latinta P>!
Alekszandr Szolzsenyicin: Hogyan mentsük meg Oroszországot?

A nagy írók látnoki tehetséggel vannak megáldva. Igaz ez Szolzsenyicinre is.
A könyv olvasása közben elég gyakran arra gondoltam, meg kellene változtatni a címét: Hogyan mentsük meg Magyarországot?-ra.
Ez van, töprengések, de érdemes lenne tanulni tőle, belőle.

Popcsikovics_Hermina>!
Alekszandr Szolzsenyicin: Hogyan mentsük meg Oroszországot?

Nem csak Oroszországról és nem csak arról az időszakról szól ez a töprengés, amikor íródott (1990. július), ma is aktuális számtalan gondolata magáról az emberről (lélekről, hitről, eszményekről, erkölcsről) és a társadalom felépítéséről (elvekről, államformáról, népképviseletről, választásról). Szolzsenyicin vitaindítónak szánta „szűkre szabott dolgozatát”, amelyben többek között idealisztikus jövőt vázol fel, ami az eltelt röpke 30 esztendőben nem valósulhatott meg.

Nílkantha>!
Alekszandr Szolzsenyicin: Hogyan mentsük meg Oroszországot?

Szolzsenyicin nagyon jól látta a könyve írásának idején Oroszország reális helyzetét, már a jövőt egy kicsit rózsaszínben látja, és Oroszország múltjára(a cári Oroszországra) nagyon idillien emlékszik vissza, ami a többi korabeli írók leírásai alapján nem mondható realitásnak.

Gajárszki_Áron>!
Alekszandr Szolzsenyicin: Hogyan mentsük meg Oroszországot?

Valahol azt olvastam a háború kitörésekor, hogy ezen könyv alapján jár el Putyin. Hát… A könyv érdekes, ha kicsit is érdekel Oroszország jövője. Plusz a rendszerváltozás hangulata erősen érződik rajta, de semmi köze Putyin háborújához. Kb. ennyi. Plusz 3 nap alatt ki lehet olvasni és sehol nem lehet kapni, de nem azért mert annyira zseniális.


Népszerű idézetek

latinta P>!

A huszadik századot újra meg újra megrengeti, szétzülleszti a mindenfajta erkölcsöt nélkülöző politika. Az államok és vezetőik mentesülnek attól, ami minden tisztességes embertől megkövetelhető. Itt a végső óra, hogy megkeressük az államiság magasabb rendű formáit, melyek nem csupán egoizmuson, hanem együttérzésen is alapulnak.

22. oldal

Kapcsolódó szócikkek: állam · politika
Anton_Gorogyeckij P>!

De egyébként is, bármilyen a szavazási rendszer, egyetlen választás sem igazságkeresés. Itt minden a számarányokra, a leegyszerűsített matematikai formulákra és arra megy ki, hogy a többség felfalja a kisebbséget. Pedig a kisebbség legalább annyira fontos a társadalomnak, mint a többség, a többség pedig csalásra is vetemedhet.

64-65. oldal (Magvető, 1991)

Kapcsolódó szócikkek: kisebbség · szavazás · többség
latinta P>!

Egészségünk a végsőkig el van hanyagolva, gyógyszer nincs, és már az egészséges ennivalót is elfelejtettük, milliók tengődnek hajléktalanul, a védtelen jogfosztottság elárasztotta az ország minden zegét-zugát – mi meg csak egyvalamiért hadakozunk: hagyja meg nekünk az örökös részegséget.

8. oldal

Kapcsolódó szócikkek: egészség · részegség
latinta P>!

Sajnos, sokan vagyunk, akik tudjuk, hogy a többszörös társbérletben olykor az élettől is elmegy a kedve az embernek. Nos, ma ilyen izzó a légkör a nemzetek között.

10. oldal

latinta P>!

[…] a nép felgyógyulása és boldogulása mérhetetlenül fontosabb a külsődleges presztízscéloknál.

15. oldal

latinta P>!

Minden nép, a legkisebb is, Isten tervének megismételhetetlen építőkockája. Vlagyimir Szolovjov a keresztény parancsolat parafrázisaként így fogalmazott: „Szeresd a más népeket, mint a sajátodat.”

22. oldal

latinta P>!

Bármihez fogjunk, bármin gondolkodjunk mai politikai életünkben, senki sem számíthat semmi jóra mindaddig, amíg könyörtelen akaratunk pusztán az érdekeink után lohol, nem törődve nemhogy az isteni igazsággal, de még a józan erkölccsel sem.

25. oldal

latinta P>!

És ne hizlaljuk tovább a népnyúzó nómenklatúrabürokráciát, a sok milliós naplopó apparátust a magas fizetéseikkel, a kedvezményeikkel, a külön boltjaikkal! Végezzenek hasznos munkát, és éljenek abból, amit megkeresnek. Az új rendszerben a minisztériumok és bizottságok négyötöde fölöslegessé válik.

28. oldal

latinta P>!

Megengedhetetlen, hogy az osztályfőnökség csaknem ingyenes legyen: ezt a munkát a kötelező óraszám csökkentésével kell ellentételezni.

40. oldal

latinta P>!

    Ütött a kommunizmus utolsó órája.
    De betonépítménye még nem roskadt össze.
    Nehogy szétlapítsanak bennünket a romjai, ahelyett, hogy szabadon kerülnénk ki belőle.

7. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: A pokol tornácában
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Joszif Brodszkij: Gyűjtőknek való
Nyikolaj Bergyajev: Az orosz kommunizmus értelme és eredete
Valentyin Katajev: Hajrá!
Oszip Mandelstam: Árnyak tánca
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Örök útitársaink
Vlagyimir Iljics Lenin: Mi a teendő?
Vlagyimir Iljics Lenin: Megemlékezések, arcképek
Mihail Solohov: A hazáért harcoltak / Emberi sors