Borisz ​Godunov 5 csillagozás

Alekszandr Szergejevics Puskin: Borisz Godunov Alekszandr Szergejevics Puskin: Borisz Godunov Alekszandr Szergejevics Puskin: Borisz Godunov

A nagy orosz költő drámai mesterműve, legjobb korszakának legérettebb gyümölcse, méltó társa a nálunk is annyi lelkesedéssel olvasott Anyéginnek. Ennek a lélekzetelállító feszültségű drámának igazi tárgya nem annyira a gyermekgyilkosság árán trónra jutott cár és a klastromból szökött trónkövetelő harca a trónért, mint inkább az egyén és a közösség, a nagy történelmi alak és a tömegek viszonyának problémája. Puskin itt Shakespeare legkonzseniálisabb tanítványa a drámai konfliktus, az egyéni tragikum, a jellemfestés művészetében. Gáspár Endre művészi fordítása, Lukács György mélyen szántó tanulmánya teszi különösen értékessé a kötetet.

>!
Dante, Budapest, 1947
96 oldal · Fordította: Gáspár Endre

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3


Kiemelt értékelések

odivne P>!
Alekszandr Szergejevics Puskin: Borisz Godunov

Tartottam a drámától, de nem tántorodtam el az elhatározásomtól: Borisz Godunovot fogom elolvasni a kihívásra. Mielőtt belefogtam, utánaolvastam a cárnak /valójában nem ő a főszereplő/.
Mint minden monarchiában, Oroszországban sem volt ritka a politikai merénylet. Ilyen ármánynak esik áldozatául a hétéves Dimitrij, aki apját követné a trónon. Nem így történik: szabályosan felkoncolják rokonaival és testőreivel együtt.
A gyilkosság után Borisz Godunovot cárrá koronázzák.
Hat éve uralkodik, mikor hírét veszi, hogy a cárevics nem halt meg, Lengyelországban gyűjt hadat ellene. Vajon igaz a hír? Rettegve gondol a leszámolásra. A bojárok hol az ő, hol az Önjelölt oldalára állnak, attól függően, hol kecsegtetnek nagyobb jutalommal. Az utolsó ütközet előtt Borisz Godunov meghal. De ki lesz az örökös?
Puskin felvonultatja művében szinte az összes drámai kelléket. A darabot akkor is megértettem volna, ha nem olvasok előtte a cárról. Mert nem is Godunovon van a hangsúly, inkább az elvtelen embereken, akik mások sorsa felett rendelkeznek. Szól a népről, akik szinte kivétel nélkül elhiszik, amit a feljebbvalójuk mond, sugallatra mindenre képesek. Szól az egyházról, aminek vezetője mindig a győztes oldalán áll. Semmi nem az, aminek látszik ebben a birodalomban. A szökött szerzetesből is lehet uralkodó. Az alábbi idézet mindent összefoglal:
"Szívem, nem gondolod, hogy berezeltem?
Lengyel fruskának jobban hisznek, mint egy
Orosz hercegnek?! – Csak hogy tudd: sem a
Király, se a pápa, még a fôurak sem
Rágódnak sokat rajta: mi igaz.
Gyimitrij vagyok vagy sem – egyre megy.
Ürügy vagyok viszályra, háborúra.
Nekik csak indok kell – téged pedig
Mint bajkeverôt elnémítanak.
Isten veled."

anesz P>!
Alekszandr Szergejevics Puskin: Borisz Godunov

Kicsit zavarban vagyok ezen dráma értelmezésénél. Először is, annyira más, mint a többi dráma, hiszen rengeteg szereplővel dolgozik, gyakran csak egy-egy jelenetben bukkan fel valaki, aztán soha többé. Több helyszínen és több időpontban játszódnak ez események. Tehát aki antik drámához szokott, az kissé eltévedve érezheti magát.
Másodszor azért, mert pár éve olvastam erről az időszakról egy történelmi könyvet, így olvasás közben egyre azon törtem a fejemet, hogy mi is történt, ki kicsoda, és mit tudok ezekről az ál-Dimitrijekről.
Harmadszor azért, mert Puskin teljesen más szemszögből írja le az eseményeket. A cím ellenére nem Borisz a főszereplő, sőt, ő kifejezetten háttérbe szorul. A nép annál inkább előtérbe kerül, van egy Puskin nevű szereplő is, ez pedig arra utal, hogy a bitorlót támogatja inkább a szerző. Persze ennek bizonyára aktuálpolitikai üzenete is lehetett akkoriban, hiszen Puskin nem volt éppen puszipajtása a cárnak, mint tudjuk. Vagy csak a zsarnok, a keménykezű uralkodó elleni hagyományos lázadásról van szó?
Mindenesetre emlékezetes mű ez, sok töprengeni valót hagy maga után. Nem olyan ismert ez a dráma, mint amilyet megérdemelne. Mindenesetre engem sokkal jobban megfogott, mint az Anyegin, amely ballövését már majdnem teljesen elfelejtettem Puskinnak.


Népszerű idézetek

odivne P>!

Szívem, nem gondolod, hogy berezeltem?
Lengyel fruskának jobban hisznek, mint egy
Orosz hercegnek?! – Csak hogy tudd: sem a
Király, se a pápa, még a fôurak sem
Rágódnak sokat rajta: mi igaz.
Gyimitrij vagyok vagy sem – egyre megy.
Ürügy vagyok viszályra, háborúra.
Nekik csak indok kell – téged pedig
Mint bajkeverôt elnémítanak.
Isten veled.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Diana Soto: Az ártatlan bűnös
Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac
William Shakespeare: Vígjátékok
Anton Pavlovics Csehov: Meggyeskert
Diana Soto: Az akasztott király
Diana Soto: Csak a bolondok boldogok
William Shakespeare: Hamlet / Romeo és Júlia / Macbeth / III. Richárd
Jevgenyij Svarc: Drámák
Balogh Elemér – Kerényi Imre: Csíksomlyói passió
Vang Si-fu: A nyugati szoba