A ​tűzmadár 17 csillagozás

Orosz varázsmesék
Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár

Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev (1826-1871) író, irodalomtörténész, néprajzkutató 1855-ös orosz mesegyűjteményének új magyar kiadása igazi csemege. Az európai mesekincs legarchaikusabb rétegéhez tartozó orosz mesék világa helyenként sötétebb tónusúnak tűnik a magyar népmeséknél, de a mesékbe rejtett jó tanácsok, próbatételek és megoldási technikák valódi bölcseleti anyaggá formálják a meseanyagot. Még vonzóbbá teszi a gyűjteményt, hogy Vlagyimir Propp, a híres mesekutató is ennek vizsgálatára építette meseelméletét, példát adva az európai mesekincs további kutatásához és értelmezéséhez. A kötet a Grimm testvérek és Andersen meséinek gyűjteményes kiadásához hasonlóan számos meglepetést és gyönyörűséget kínál.
Kornél Emilia és Molnár Angelika mesefordításait szerkeszetette és az utószót írta Hermann Zoltán.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Magvető, Budapest, 2023
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631442441 · Fordította: Kornél Emília, Molnár Angelika
>!
Magvető, Budapest, 2023
434 oldal · ISBN: 9789631442991 · Fordította: Kornél Emília, Molnár Angelika
>!
Magvető, Budapest, 2006
460 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631425371 · Fordította: Hermann Zoltán, Kornél Emília, Molnár Angelika

Enciklopédia 40

Szereplők népszerűség szerint

Baba Jaga · Idoliscse · matróz


Kedvencelte 3

Most olvassa 6

Várólistára tette 78

Kívánságlistára tette 100

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Futóhomok>!
Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár

A könyv szerkesztő elve borítékolja a hátborzongató és tömény élményt. Hermann Zoltán Afanaszjev klasszikus gyűjteményéből többek között azokat a keményhéjú, nehezen szétbontható varázsmeséket válogatta a kötetbe, amikre Vlagyimir Propp A mese morfológiájában utal. A tartalomjegyzék gondosan feltűnteti kapcsos zárójelben a Propp-féle számozást is, így a mesék elemzései visszakereshetők a magyarul megjelent monográfiákban itt és itt.
A varázsmese műfaji meghatározás a hazai köztudatban okozhat egy kis keveredést, hiszen mi a tündérmeséhez lettünk szoktatva nagyjából attól az időtől, amikor a népmese gyűjtemények szelidített, netán erősen átírt formában felkerültek a gyerekszobák polcaira. Napjainkban viszont sorra ugrálnak le onnan, elérhetőkké váltak a legeldugottabb népek autentikus történetei, így nagyon is szükséges a tágabb jelentéskörű varázsmese kifejezés.
A tűzmadár történeteivel igen lassan haladtam, nem könnyű olvasmány. Cserébe viszont számtalan aspektusból megismerhettem a szláv folklór alap szereplőit: Koscsejt, a domovojokat és természetesen Baba-jagát. Halhatatlan Koscsejben, az ábrázolhatatlansága a legfélelmetesebb. Egyszerűen nem árulják el a mesék, hogyan is néz ki, gonosz lelkét viszont sürgősen meg kell semmisíteni. A jól tartott domovojok, házi manók sosem hoznak bajt arra a hajlékra, amelyben élnek, ám a szomszédoknak nem árt az óvatosság velük szemben. Baba-jaga pedig eddig is a kedvencem volt, a csirkelábakon álló, ablaktalan viskójával egyetemben. (A szibériai nomád vadászoknak voltak ilyen, alul gyökérszerűen szétterülő -innen a csirkeláb – cölöpökön álló, nyílás nélküli kalyibái, amik megóvták az elraktározott élelmiszert az állatoktól.)
„Fordíts hátat az erdőnek és nézz felém!” – parancsolja Baba-jaga. Érdemes megadni a tiszteletet: ebben a halálfejekkel kirakott házikóban, aminek az egyik kerítéslécén mindig pont egy koponyányi hely várja az érkezőt, bölcsesség, útmutatás is rejtőzik.

Gyerekeimnek alapos szűrés-válogatás után olvastam fel a kötetből, a többség tényleg felnőtt mese.

2 hozzászólás
Mesemondó IP>!
Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár

Magyar nyelvű válogatás Afanaszjev klasszikus 19. századi mesegyűjteményéből (ami a németeknek a Grimm testvérek, az az oroszoknak Afanaszjev). Ebben a kötetben 75 varázsmese szerepel (a gyűjtő által legfontosabbnak tartott mesei műfaj), valamint hét 18-19. századi ponyvamese. Jegyzeteket nem kapunk a szövegekhez, de a tartalomjegyzékben van típusmutató, az utószóból pedig megismerkedhetünk Afanaszjev életével és a gyűjtés történetével. Utóbbiból többek között az is kiderül, hogy Afanaszjev maga nagyon kevés mesét jegyzett csak fel; a többit a Földrajzi Társaság archivált szövegeiből szedegette össze és rendezte kötetekbe (az orosz földrajztudósok a saját munkájuk mellett mindenféle néprajzi adatokat is gyűjtögettek). Ehhez jött még Vlagyimir Dal kéziratos népmesegyűjtése, ami már jegyzetekkel és a mesemondókról szóló adatokkal is el volt látva; ő a korai magyar gyűjtőkhöz hasonlóan országos levelező-hálózatot működtetett, ezen keresztül gyűjtötte a meseszövegeket.
A kötet maga olvasmányos, sok „nagy klasszikus” orosz mese megtalálható benne, a zseniális Ivan Bilibin illusztrációival megspékelve (bár sajnos fekete-fehér verzióban).
A mesékről bővebben a blogon:
http://tarkabarka.blogspot.com/2020/09/ivanok-es-vaszil…

Oriente>!
Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár

Amikor orosz meséket olvasok, akkor mindig az Ivan Bilibin illusztrációkkal díszített Világszép Vaszilisza varázsát keresem, ami gyermekkorom óta fogva tart. Ezt részben megtaláltam, de a kötet jellegéből fakadóan, csak töredezetten, sokkal csekélyebb hatásfokkal.

A Tűzmadár az egyik legszebb könyv a polcomon, régóta őrzöm és sokszor olvasgattam belőle, véletlenszerűen belelapozva. Az elmúlt néhány hónapban viszont módszeresen átrágtam magam rajta. Az ilyesfajta gyűjteményes kiadásokat nem igazán lehet gyorsan olvasni, csak apránként, legfeljebb kisebb blokkokban, és értékelni sem igazán lehet úgy, mint egy regényt… A mesék egyenként elég rövidek, és a hasonló tartalmú, vagy egyértelműen hasonló hagyományban gyökerező meséket tudatosan egymás mellé helyezték a kötet szerkesztése során. Ez nagyon hasznos a kutatóknak, ellenben kevéssé élvezetes a hétköznapi olvasónak. Azért hangsúlyoznom kell, hogy azontúl hogy (kisebb adagokban) szórakoztató olvasmány volt, sokat tanultam is a Tűzmadárból. Igen hasznosnak bizonyult például a Marija Morevna és a Halhatatlan megértésében is, ami kárpótolt a zötyögős olvasmányélményért.

Hosszan sorolhatnám és elemezhetném a gyűjtésben megjelenő motívumokat, vagy azt, hogy egy-egy jellegzetes mesekarakter (pl. sárkány vagy hattyú) hányféle módon tud megformálódni. Jegyzeteket is készítettem olvasás közben, de végül a mennyiség és sokszínűség legyűrt és feladtam a „tudományoskodó” hozzáállást; inkább csak olvasgattam a meséket egyszerű kikapcsolódás végett. Kiemelem azért a kedvenc motívumaimat, ilyenek voltak Baba Jaga, a csirkelábon forgó kunyhók, az eldobott fésűből (keféből, gereblyéből, stb.) kerekedett erdők vagy kendőrázásból támadt tavak, amelyek egy-egy üldözött hős menekülési útját biztosítják, na és persze a különféle madarak, melyek ha földhöz vágják magukat délceg daliává vagy világszép leánnyá változnak. Különösen érdekesek voltak azok a mesék, amelyek bár részleteikben különböznek, összességükben mégis egyértelműen emlékeztetnek valamely germán hagyományból is jól ismert mesére. Jó példa erre a Bűvös tükör, ami tulajdonképpen egy Hófehérke átirat. Persze, ha jobban leásunk az eredethez, talán pont orosz hagyományból táplálkozik ezekben az esetekben a Grimm-testvérek gyűjtése. Az utószóból egyébként Afanaszjev munkájáról és az orosz mesék kutatástörténetről is tájékozódhatunk.

theodora P>!
Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár

Ez a könyv jó néhány éve a várólistámon volt – akkor került fel, amikor felnőtteknek szóló meséket ajánlott egyik kollégám, aki otthon van a témában. Az első magyar kiadása nem volt beszerezhető, a könyvtárban is csak egy példány volt – ezért mindig halogattam az olvasását. Végül idén tavasszal kiadta újra a Magvető és megrendeltem.

A kötetben olyan mesék szerepelnek, amelyek Propp A mese morfológiája c. alapművében szerepelnek – ebből is érezhetően ez nem egy könnyű olvasmány, hanem egy átfogó gyűjtemény, ami jó kiindulás a mesék tanulmányozásához, akár saját verziók megteremtéséhez. A kötet a mesék alakulásának folyamat jellegét tükrözi – egymás után több hasonló történetet olvashatunk, amelyek néhol csak apró fordulatokban különböznek egymástól.

Az orosz mesék durva világot mutatnak be: családon belüli erőszak, gyilkosságok, de a külső támadás (sárkány, ördög, uralkodók) gyakori témájuk. A magyar mesékhez hasonló jótett helyébe jót várj nagyjából itt is megjelenik, bár vannak olyan főszereplők, akik kihasználják a másikat és nem kárpótolják (mint például a három varázserejű tárgy felett veszekedők esetében).

Érdekes bepillantást adott ez a kötet az orosz kultúra egy szeletébe – lassan, kisebb adagokban olvastam. Ez kicsit rányomta a bélyegét az olvasmányélményekre, mert a végére 'elfáradtam' az ismétlődések miatt. Ettől függetlenül hiánypótló kiadás!

Bővebben a blogon!

bfg3 P>!
Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár

Meseolvasó molyok, főleg @Timár_Krisztina ösztönzése okán vágtam bele a könyvbe, ráadásul a „Népmesék napról napra” kihívás keretében – a történetet már elmeséltem az olvasás alatt (spoiler).
És nem bántam meg – lenyűgőző varázsvilágot ismertem meg rajta keresztül, számtalan meghökkentő figurával: a rettentő Idoliscse, a titokzatos Fényes Sólyom, a medve-cár Karachun egytől-egyig sose látott, felejthetetlen figurák (különösen, amíg megfejtettük őket @Arianrhod-dal :) ), s mind őriznek egy morzsácskát az alig ismert ősi szláv hitvilágból. De maradtak rejtélyek is bőven: miért akasztják fel a sárkányt a bordájánál fogva? Miért fürdik a hős, mielőtt agyonverné az ármánykodó leányzót?
És akkor még nem is beszéltünk az emberekről. Hiába hogy varázs és mese, az emberi szereplők kimeríthetetlen sokfélesége képviselteti magát a hősnek beállított (vagy épp közismerten gonosz) kapitális rohadékoktól a bölcs, erős, segítőkész nőkig és férfiakig, akik közt éppúgy megtalálható vitéz, mint talpraesett leányzó vagy bölcs cárné-anyácska.
spoiler
Egyszóval páratlan utazás volt ez, és bár sokáig tartott, sok kitérővel, de ez sem volt baj, mert közben megismertem számtalan egyéb mesét is: perzsa, szász, és a világ minden tájáról gyűjtött történetek akadtak köztük.
És hogy minden kerek legyen, az alábbi karcokban egyenként és kicsit összefoglalva is írtam az egyes mesékről:
https://moly.hu/karcok/1084038
https://moly.hu/karcok/1097276
https://moly.hu/karcok/1185237
https://moly.hu/karcok/1214842

9 hozzászólás
Szentinel>!
Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár

Ha választani egy olyan mesevilágot, amiből szerintem megállás nélkül lehetne történeteket meríteni, akkor én az orosz folklórt mondanám. Ezek a mesék ugyanis egyszerre motiválók és könyörtelenek. Gyönyörűek és véresen brutálisak. Éppolyan meghitten ábrázolják a szerelmet, mint amilyen érzékletesen mutatják be egy gonosz lény széttépését. Fontos példákat mutatnak nekünk. Például hogyan kell egyetlen lövésből leteríteni a gonosz anyóst, röhögve végignézni egy felkoncolást és szakszerűen megenni egy embert. Nyamm. Egyáltalán nem gyermekbarátok, és mégis mindenkinek célszerű elolvasnia legalább néhányat közülük. Kitűnő inspirációt nyújthatnak dark fantasyhez, weird fictionhöz és horrorhoz.

2 hozzászólás
Effi89>!
Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár

Egyáltalán nem csodálkozom a legendás oroszos mentalitáson, ha ilyen meséket hallgattak gyerekkorukban. :D
Jó volt találkozni a már ismerős folklórelemekkel-szereplőkkel, igazán varázslatos ez a világ.
A borító csodaszép, mindig gyönyörködöm benne.
Örülök, hogy megszületett ez a kiadvány, színesíti mint küllemben, mint beltartalomban a könyvespolcomat.

metahari P>!
Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár

A legjobb volt továbbajándékozni :) persze nem a könyv miatt, hanem az ajándékot kapó személye miatt, aki ezt magyarul kapta meg, pedig oroszul ismerte az összeset. A mesékből csak a varázslatos mindenttudó sztyeppehangulat maradt meg. Néha a hó is.


Népszerű idézetek

bfg3 P>!

Te is tudod, mint forog a világ, az okulásodra beszélek. Nem azért, hogy türelmeddel visszaéljek, s ha már folyton szó esik róla, mint férfi a férfival, mint egyik szegény ember a másikkal: hányjuk-vessük meg a dolgot!

66. oldal, Az igaz ember és a hazug

1 hozzászólás
bfg3 P>!

…visszatért a medve, meglátta az égi magasságokban a sólymot, fejét a nyirkos földhöz dörzsölte, tűz csapott fel és megégette a madár szárnyát. Megperzselődött a sólyom szárnya, földre eresztette a cárevicset és a cárkisasszonyt.

263. oldal, Medve-cár

Kapcsolódó szócikkek: medve
bfg3 P>!

A cárleány elkéredzkedett apjától, a cártól és este a szolgálólányaival és a dajkáival elment megnézni Szimeon hajóját, meg az ismert és ismeretlen állatokat. A tenger partján várta őt a legkisebb Szimeon és kérte a cárlányt, hogy ne haragudjon, de a szolgálói meg a dajkák, maradjanak a parton, s csak egyedül ő jöjjön fel a hajóra: „Olyan sokféle, szép állat van ott, megkapod bármelyiket, amelyik megtetszik! De nem tudunk mindenkinek, – dajkának, szolgálólánynak – ajándékozni belőlük." A cárlány beleegyezett és meghagyta a dajkáinak meg a szolgálóknak, hogy várják meg a parton. Maga meg felment Szimeonnal a hajóra, hogy megnézze a csodálatosnál csodálatosabb, különös állatokat. De amint a fedélzetre lépett, a hajó felszedte a horgonyt és már úszott is a kék tengeren. A cár várta vissza a cárlányt. Hazajöttek a dajkák meg a szolgálók, sírnakrínak, mesélik, mi baj történt. Éktelen haragra gerjedt a cár, azonnal üldözőbe vették a tolvajt. Felszereltek egy hajót, fölszálltak az emberek és röpült is a cár hajója a cárlány után. Ott dereng a távolban a Szimeonok hajója és utasai nem is sejtik, hogy nem úszik, hanem csak úgy röpül a cári hajó! Már a nyomukban van! Amint meglátta a hét Szimeon, hogy közel vannak az üldözők, s mindjárt elérik, a víz alá merültek cárlányostul, hajóstul. Sokáig úsztak a víz alatt és csak akkor buktak föl ismét, amikor már közel volt a hazájuk. A cár üldöző hajója három nap, három éjjel kutatta őket, de semmit nem talált és üres kézzel tért vissza.

113-114. oldal, A hét Szimeon

Kapcsolódó szócikkek: hajó · szupererő
4 hozzászólás
bfg3 P>!

Ezután a bolond megszerezte aranyszőrű kocát a tizenkét malacával, az aranyfenyő ágát a harmincadik birodalomból, amelynek ágai ezüstszínűek, rajtuk paradicsommadarak ülnek, királyi dalokat csicseregnek, a fenyő mellett pedig két kút áll, bennük az élet és a halál vize.

432. oldal, Bolondocska Ivanuskáról

Kapcsolódó szócikkek: fenyőfa
3 hozzászólás
bfg3 P>!

Felébredt Martiskó, telipakolta a tarisznyáját a kétszersülttel és megszökött a seregből! Mendegélt az úton, de inkább a kerülőn, míg három hónap múltán elérte az idegen királyságot; előtte a folyó, azon átível egy híd, mellette egy kétemeletes kőház. Belépett a házba, a házban állt egy asztal, az asztal roskadozott a sok finom ételtől és italtól. Martiskó asztalhoz ült, evett-ivott, bepillantott a fiókba, elvette a színarany kártyapaklit és az erszényt, zsebre vágta és folytatta útját.Elért az idegen királyságba, betért egy fogadóba; a vörös kámzsát, vörös süveget és vörös csizmát viselő markotányos elébe ment.

236-237. oldal, Szarvak

1 hozzászólás
bfg3 P>!

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy cár. A cárnak volt három lánya és egy fia, Iván cárevics. A cár megöregedett és meghalt, a koronát Iván cárevicsre hagyta. Amint ezt megtudták a szomszédos királyok, hatalmas sereget gyűjtöttek és háborút indítottak ellene. Iván cárevics azt sem tudta, mitévő legyen, a nővéreit kérdezte: „Drága nővérkéim! Mit tegyek? Minden király ellenem támadt!" – „Jaj, te bátor vitéz! Mitől ijedtél meg? Tudod-e, hogy harcol a mezők fehér lovagja az aranyoslábú Baba-jagával? Harminc éve le se szállt a lováról, szusszanásnyi ideje sincs?! Te meg még semmit se láttál, de már ijedezel!"

177. oldal, Iván cárevics és a mezők fehér lovagja

bfg3 P>!

A legkisebb Szimeon magával vitte az útra szibériai, tudós macskáját, a macska kötélen táncolt, bűvészkedett és más fortélyokat művelt. Kiszállt a szigetre a tolvaj Szimeon a szibériai macskájával, az ikertestvéreit pedig megkérte, hogy maradjanak a hajón, amíg vissza nem tér. Bandukol a szigeten, megérkezik a városba, s a cárlány palotája előtti téren a betanított szibériai macskájával szórakoztatja közönséget: a macska mindenféle tárgyakat varázsolt elő, egy ostorszíjon keresztül ugrált és egyéb mutatványokat is tudott.

112-113. oldal, A hét Szimeon

Kapcsolódó szócikkek: bűvészet · macska
bfg3 P>!

A Baba-jaga menekülőre fogta, nyakába szedte a lábát: Iván cárevics üldözőbe vette. Már majdnem utolérte, amikor hirtelen a banya egy mély gödörhöz ért, fölemelte a gödör vasfedelét és bebújt a föld alá. Iván cárevics és a fehér lovag rengeteg sok bikát vásárolt össze, megnyúzták, szíjakat hasítottak a bőrükből, azokból kötelet fontak, olyan hosszút, hogy az egyik vége erre, a másik a túlvilágra ért.

181. oldal, Iván cárevics és a mezők fehér lovagja

Kapcsolódó szócikkek: Baba Jaga
bfg3 P>!

Iván cárevics a földre vetette magát és szép sólyommá változott. Megrázta szárnyait és elröpült a harmincadik birodalomba, amelynem majd felét egy nagy kristályhegy tette ki.

183. oldal, Kristályhegy

bfg3 P>!

Késő éjjel Iván cárevics hangyává változott és egy kis résen át bemászott a kristályhegybe. Látja ám, kristályhegy gyomrában üldögél a cárleány. "Üdvözöllek! – szólt Iván cárevics, – Te hogy kerülsz ide? – „Elrabolt a tizenkét fejű sárkány. Apácskám tavában él. A sárkány gyomrában van egy ládika, abban egy nyúl, a nyúlban egy kacsa, a kacsában egy tojás, a tojásban egy magocska. Ha megölöd és előveszed a magocskát, lerombolhatod a kristályhegyet és megmenthetsz engemet”.
[…]
Iván cárevics legyőzte a tizenkét fejű sárkányt, felvágta a gyomrát, jobb oldalon megtalálta a ládikát, abban a nyulat, a nyúlban a kacsát, a kacsában a tojást, a tojásban a magocskát. Fogta, elégette, odavitte a kristályhegyhez és a hegy azonnal elolvadt.

184-185. oldal, Kristályhegy

Kapcsolódó szócikkek: testen kívül elrejtett lélek

Hasonló könyvek címkék alapján

Világszép Vaszilisza
Luzsi Margó (szerk.): Mesélj nekem tündérekről és boszorkányokról
A legszebb magyar mesék
Fellinger Károly: A kincsesláda
Benedek Elek: Székely Tündérország
Dornbach Mária – Ágai Ágnes (szerk.): Göndörű nyírfácska
Pavel Bazsov: Aranyhajszál
Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék
Pintér Pálné: A csodakút tündére
Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány