A ​levegőkereskedő 27 csillagozás

Alekszandr Beljajev: A levegőkereskedő

A Dowell professzor feje című regényének félelmetes műtétjei, A levegőkereskedő nagy föld alatti gyára, Az utolsó atlantiszi pusztulásra ítélt világa a legnagyobb sci-fi alkotások mellé állíthatók. Beljajev némiképpen Verne rokonának mondható, nem mesterséges eszközökkel, rafinált csűrés-csavarással, hanem izgalmas konfliktusokkal kelt feszültséget. Kötetünkben Beljajev három, alighanem legjobb kisregényét jelentetjük meg második kiadásban. Az egyiknek alapötlete a testtől elválasztott szervek életfunkcióinak fenntartása, Dowell felélesztett fejének kalandregénybe illő története. A másik a sci-fi örök témái közül való, az elsüllyedt, talán csak a mesékben létezett Atlantisz embertelen és igazságtalan világának titkát kutatja. A harmadik valahol Szibéria ismeretlen tájain játszódik, a forgószelek központjában, ahol egy gonosz szándékú ember a levegőtől akarja megfosztani a föld lakóit.

Eredeti cím: Продавец воздуха

Eredeti megjelenés éve: 1929

Tartalomjegyzék

>!
Kossuth, Budapest, 1978
350 oldal · puhatáblás · ISBN: 963091090X · Fordította: Magos László, Török Piroska

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Citrompor>!
Alekszandr Beljajev: A levegőkereskedő

Alekszandr Beljajev (1884-1942), akit egy másik könyv fülszövegén a szovjet Verne Gyulaként emlegetnek, három fantasztikus kisregényét tartalmazza ez a könyv.

1. Dowell professzor feje
Marie Laurent Kern professzor kutatásaihoz asszisztensként nyer felvételt. Kern korábban Dowell sebészprofesszor kollégája volt, akivel bizarr kísérleteket végeztek arról, mennyi ideig tartható még életben a testtől elválasztott fej. Hátborzongató és izgalmas a kiinduló szituáció, ami kibontakozásában a krimire hajazó izgalmakat tartogat. Ugyanis nem véletlenül kapja a kisregény a Dowell professzor feje címet… A történet bonyolódása implicit érdekes kérdéseket feszeget: mitől ember az ember, a szívétől, vagy a fejétől, avagy hol lakozik a lélek és hol az értelem? Élet az élet test nélkül? Érdekes, kicsit E. A. Poe sítlusára hasonlító már-már groteszk történet. Kezdetnek nem rossz, de ez még nem győzött meg.
4/5

2. Az utolsó atlantiszi
A második kisregényben Mr. Sally, sikeres és szerencsés New York-i gyáros unalmában és pénzbőségében nagyszabású expedícióba kezd: fel akarja kutatni a legendás elsüllyedt várost, Atlantiszt, hogy beírja magát a világtörténelembe. spoiler Elsőre izgalmasnak hangzik, de én mégis nagyon untam ezt a történetet.
3/5

3. A levegőkereskedő
A harmadik, kötet-címadó kisregény igazi csemegének ígérkezik, egy sci-fibe burkolt kémregény, amely a szovjet és nyugati imperialista világrend összecsapásaként is értelmezhető. Vigyázat, a történetben nem kis vörös farok van, hanem bátran nevezhetjük azt az egész kötet nagy vörös farkának is. Szibéria zord vidékén, Verhojanszk környékén járunk, ahol Klimenko, a Tudományos Akadémia expedciójának tagja azt kutatja, hogy miért változtak meg hirtelen a hidegöv meteorológiai viszonyai. A jakutok által Aj-Tojon orrlikának* nevezett zord vidéken egy irányba áramlik a levegőspoiler.
Klimenko és Mr. Bayley, a „nagytőkés” összecsapása olyan eszmei magasságokba hág, hogy mi csak kapkodjuk a fejünket. :)
A költészetet sem hagyják érintetlenül (következzen a kedvenc részem):

" – Uralkodom a világon!
Meglepett, hogy akaratlanul, szinte szó szerint idézte Puskin „Fukar lovagjá”-t.
– Mi ne hódolna nékem? – idéztem fennhangon, s folytattam:

…Mint valami démon,
Uralkodom e helyről a világon,
Ha kedvem szottyan, kastélyt rakatok.
…………………………………………….

Nincsen fölöttem úr, mindenki csak
Szolgál s a vágyaknak nincsen hatalma
Rajtam. Nyugodt vagyok. Tudom, mit érek:
S nekem elég ez öntudat…
[Gáspár Endre fordítása]

– Nagyszerű, mondta Bayley, miután figyelmesen végighallgatott. – Nem is tudtam, hogy maga költő.
– Ezt Puskin mondta, nem én.
– Mindegy. Jól mondta. Puskin? Ja persze, emlékszem. A mi Byronunkat és Walter Scottunkat utánozta. A befejezés azonban nem jó. Nekem elég a hatalom tudata. Tőkés vagyok, kereskedő. A holt tőke nem tőke. Kereskednem kell és kereskedem is… Levegővel kereskedem! Óriási! Ki hinné?"
(292-293. oldal)

Szó mi szó, ha ezektől az ideológiai összecsapásoktól némileg függetleníteni tudjuk magunkat, akkor egy jó sci-fi kisregényt kapunk. Izgalmakkal, különleges és zord hidegövi világgal.
S a végén: spoiler
spoiler

4,5/5

* Van aki párhuzamot vél felfedezni a rejtélyes szibériai lyukak és Aj-Tojon orrlika között. Megígértem a Klubban, hogy utánajárok. Íme: http://bartaz.hu/a-rejtelyes-sziberiai-lyukak-szaz-eve/

marianngabriella P>!
Alekszandr Beljajev: A levegőkereskedő

Érdekes könyv volt. Kicsit félve vettem a kezembe, mert láttam mennyire régi, aggódtam milyen lesz, mennyire lesz sci-fi, nem olvastam még ennyire régi könyvet ilyen témában.
Aztán, ahogy elkezdtem olvasni, úgy lett egyre izgalmasabb. Az első kis regény amely – talán a korszakának legizgalmasabb témája volt – az emberek újraélesztésevel, feltámadásával, az emberi szervek, testrészek halál utáni továbbélésével foglalkozik annyira nem nyerte el a tetszésemet. Itt biztos voltam, hogy három csillagnál többet nem tudok rá adni. De nagyon örülök, hogy tovább olvastam. A második kisregény Atlantiszról szól, miután egy expedició felfedezi az elveszett földrészt, egy tudós megismeri Atlantisz utolsó napjait. Ez nem teljesen sci-fi, de nagyon érdekes volt, megjött a kedvem az antik világról szóló más művekhez is. Nagyon szép leírások voltak benne, nagyon tetszett. Végül az utolsó történet mindkettőt felülmúlta. Ez már igazi sci-fi volt. Egy angol tőkés rájön, hogyan tudja a levegőt cseppfolyosítani és azt elvonni az emberektől.
A regények külön-külön is tökéletes olvasmányok, de így együtt izgalmas képet adnak a kort foglalkoztató kérdésekről. Bár nagyon különbözőnek tűnnek, mégis egy egészet alkotnak, megjelenik benne a halhatatlanság keresése, a régészet és a letűnt korok kincse utáni áhítat, és a kor nemzetközi kérdései, a háború utáni állapotok, a tőkés világ és a kommunizmus szembenállása, és a két világ közeledése egymásfelé, egy harmadik nagyobb ellenség miatt.

Paulina_Sándorné P>!
Alekszandr Beljajev: A levegőkereskedő

Érdekes történeteket kaptam az írótól, az biztos. Az elsőben az emberi kísérletek eszembe hozták Frankenstein-t. Félelmetes volt számomra. spoiler na ott már végem volt. Mondjuk, amikor spoiler, a „Támad a Mars” című film jutott eszembe. A második történetben Atlantisz világa érdekes volt, bár nem mindenhol kötött le a történet. A harmadik rész érdekes volt, főleg belegondolni, hogy lassan eljutunk arra a szintre, hogy ezt is meg lehet alkotni a valóságban. Szibéria szép hely lehet. A szovjetek és a gondolkozásuk, ideológiájuk érdekes volt számomra mindig, de nem mondhatom, hogy értem őket. spoiler

bedeguar>!
Alekszandr Beljajev: A levegőkereskedő

Beljajev kiskamaszkorom meghatározó szerzője, bár akkor csak A kétéltű embert olvastam tőle. Örültem, mikor múltkor egy antikváriumban szembejött velem ez a kötet, és nem is csalódtam.

A kedvencem a Dowell professzor feje lett, pedig a horrort nem kedvelem. Rettenetes körülmények közt születnek a tudományos eredmények, és bármennyire is elképzelhetetlen maga a történet, a kapcsolódó emberi reakciók bizony valóságosak.

A levegőkereskedő is tetszett, csak az a marsi vonal ne jött volna be a képbe. Szeretem a szibériai tájat nézni és elképzelni, jó volt meglepődni a fordulatokon, és amúgy is kedvelem azokat a történeteket, ahol nem a lövöldözés kerül előtérbe, hanem az emberi tényező. A levegőkereskedő a haszonelvű megközelítés kritikája. Bár a téma ma is korszerű, talán kár volt ennyire idealizálni a főszereplőket.

Az utolsó atlantiszi-t bevallom, untam. A környezet szépségét és pompáját remekül visszaadják a leírások, de sajnos más erényét nem találtam.

imma P>!
Alekszandr Beljajev: A levegőkereskedő

egyszerűen imádtam a Dowel professzor fejét. kétszer vagy háromszor is elolvastam, ami nálam nagy ritkaság. annyira izgalmas és érdekes volt nekem kiskamaszkoromban, hogy ha akkor kérdezik, talán a kedvencemmé is kikiáltom.

mohapapa I>!
Alekszandr Beljajev: A levegőkereskedő

Régi szerelem. Két, a Delfin-könyvek sorozatban megjelent könyve utá vettem kézbe, és ez győzött! A napokban rábukkantam Újpest-Központban, a Match előtti kis antikvárium-pavilonban: 20 forintért… :-) Jött ám velem!

borob>!
Alekszandr Beljajev: A levegőkereskedő

mondhatni erősen tetszett mind a három regény :) – mindenképpen kerítek még vhonnan Beljajev könyvet. :)

plutyka>!
Alekszandr Beljajev: A levegőkereskedő

Juj, kamaszkorom nagy élménye és szerintem ma sem idejét múlt téma.
A Dowell professzor feje volt a kedvencem.
Aztán a Levegőlereskedő. Ezt a kettőt többszö olvastam.
A középső kisregényre sajnos nem emlékszem , nem tudom felidézni.


Népszerű idézetek

Citrompor>!

Nem kell kergetni vadat, ha nem tudol lőni.

246. oldal, A levegőkereskedő

Citrompor>!

A győztesek felett nem ítélkeznek.

126. oldal, Dowell professzor feje

Citrompor>!

Az udvariasság nincs összhangban az igazsággal. Úgy látszik, az udvariasság kedvéért engedhetünk az igazságból.

104. oldal, Dowell professzor feje

Kapcsolódó szócikkek: igazság · udvariasság
marianngabriella P>!

Nem tudom, hányszor kószáltam végig ezen a fasoron. Talán húsz, talán ezer évig. Isten orcája előtt egy nap annyi, mint ezer év.

102. oldal

marianngabriella P>!

Hiányzik a föld szaga, a mohák illata, az égboltnak, legalább ennek az északi égnek a látványa…

310. oldal

marianngabriella P>!

– Nem tudom és senki más se tudja. Mert ezek most még nem hullák, hanem eleven és egészséges emberek.

26. oldal

marianngabriella P>!

„Néma – döbbent rá Briquet. – Na tessék, még beszélni sincs kivel…”

119. oldal

Citrompor>!

– Az igazság nem alkalmas célpontja a gúnynak […]

103. oldal, Dowell professzor feje

marianngabriella P>!

– Látod, még a föld is megremeg a papok és a királyok vétkeitől.

184. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Zinovij Jurjev – Valentyina Zsuravljova: Alfa és omega / Hóhíd a szakadék fölött
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Fiú a pokolból
Kuczka Péter (szerk.): Robur 9.
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 1.
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1.
Burger István (szerk.): Galaktika 335 XL
Alekszandr Zsityinszkij: Kheopsz és Nofretete
Mihail Bulgakov: Kutyaszív
Trethon Judit (szerk.): A találkozás
Vojszkunszkij – Lukogyjanov: A bűvös kés