Elhasznált ​világ 21 csillagozás

Aleksandar Zograf: Elhasznált világ

Mára már sokunkból kiveszett az a képesség, hogy szemlélődve figyeljük magunk körül a világot. Aleksandar Zograf azonban tudja azt, amit csak az igazán érdeklődő, érteni akaró emberek tudnak: úgy jár-kel saját kisvárosában, a szerbiai Pancsovában, vagy akár a világ nagyvárosaiban, úgy kutakodik a bolhapiacokon, a besárgult, poros könyvek között, hogy közben lépten-nyomon, szinte varázsütésre feltárul előtte az apró dolgok szépsége, a részletekben rejlő különlegesség.

Második magyar nyelvű kötetében a világhírű szerb képregényrajzoló elhasznált világunk elfeledett vagy feledésre ítélt képeit, pillanatait villantja fel előttünk. Utazzunk együtt vele, és adjuk át magunkat a szemlélődés gyönyörének!

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Artcomix

>!
148 oldal · ISBN: 9789633100110 · Fordította: Halmos Ádám

Enciklopédia 6

Helyszínek népszerűség szerint

Hold


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
egy_ember
Aleksandar Zograf: Elhasznált világ

ELHASZNÁLT VILÁG
Színes, magyarul beszélő, (poszt)Jugoszláv film
Írta, rendezte, és a főszerepet játssza: Aleksandar Zograf

A film a főhős különös kalandjait meséli el, amiket a címszereplő városaiban élt át. Színre lép Milánó, London, Athén, Berlin, Budapest stb., de elsősorban Belgrád, annak is bolhapiaca, ami valójában egy időkapu. Az itt fellelt tárgyak – régi könyvek, naplók, képeslapok, bakelitlemezek, a popkultúra csecsebecséi – sorra nyitják az átjárókat a szerb – jugoszláv múltba. Zografot ez a letűnt világ foglalkoztatja, az elmúlt korok emberének jövőképe.

Megtekintését tizenkét éven aluliaknak csak szülői felügyelettel ajánljuk.

3 hozzászólás
>!
encus625 P
Aleksandar Zograf: Elhasznált világ

Valóban voltak benne érdekes képregények, olyanok amikből apró érdekességeket lehet megtudni. De nekem a többség nem tetszett, néhol fel sem fogtam, hogy mit is akar a szerző… Néhány hosszabb történet is van a kötetben, ezek általában jól voltak, de elég furcsán ért végük.

>!
148 oldal · ISBN: 9789633100110 · Fordította: Halmos Ádám
>!
Hamlet
Aleksandar Zograf: Elhasznált világ

Milosevics bukása után Zograf is taktikát váltott, a belgrádi Vreme című politikai hetilapba már nem mentette át az Üdvözlet Szerbiából című fekete-fehér sorozatát. Sőt még csak nem is aktuálpolitikai témákról kezdett el rajzolni színes képregényeket, hanem teljesen hétköznapi dolgokról: az utazásairól, meg arról a rengeteg kacatról, amiket mániákus gyűjtőként a bolhapiacokon vásárolt össze.
Az Elhasznált világ mesterien hasznosítja újra a XX. század kultúrszemetét: Zograf groteszkbe hajló képregényein keresztül olyan könyvritkaságokkal és egyéb nyomtatványokkal ismerkedhetünk meg, amiket nagy valószínűséggel soha a büdös életben nem olvasnánk el magunktól.
http://konyves.blog.hu/2010/06/23/zograf2

>!
Gabriella_Daróczi_Ak
Aleksandar Zograf: Elhasznált világ

İmadom Zografot. Emlekeztet arra,hogy nem kell tavoli egzotikus helyekre utazni az embernek ahhoz,hogy erdekeset lásson. Kepes racsodalkozni a hetkoznapi dolgokra, szerencsere annyira,hogy erdemesnek tartja el is meselni. Nagyon egyszerűnek tűnik,de annál mélyebb tudást ad át. Kepregenyei tettek hiresse,de nekem fontosabbnak tűnnek a szovegei.

>!
Emerson
Aleksandar Zograf: Elhasznált világ

Se nem képregény (ahhoz túl sok a szöveg), se nem regény (ahhoz túl sok a kép). Valahogy nem voltak jók az arányok. Az átlag kétoldalas történetek is inkább olyanok voltak, mint amikor a buszon elkapunk 1-2 beszélgetésfoszlányt: se eleje, se vége (legtöbbször – se értelme). Volt pár kiemelkedő rész (pl. Radoslav története, Holdnap), de a legtöbbre már lapozás után sem emlékeztem.
A rajzok nem jöttek be – olyannyira, hogy valamikor csak a szöveget olvastam és rájuk se néztem. Egyszerűen érdektelenek, akárcsak a betűk. Itt-ott volt vastagítás, csak nem tudom, minek. Hamisan szólt az egész…

>!
Carmilla
Aleksandar Zograf: Elhasznált világ

Nem szokványos képregény, és éppen ez adja az értékét. Zograf látásmódja az, ami kiemeli őt a képregényrajzolók tucatjai közül. Rokonszenves számomra, ahogy a régi újságcikkeket, rég meghalt és elfeledett emberek hátramaradt feljegyzéseit, fényképeit feldolgozza és újraértelmezi. Kiforratlan, ámde ígéretes munkák ezek. A szövegben voltak pontatlanságok, de ezek részben valószínűleg a fordító hibái is ("…emberének számára" – ehh!). Zograf nagyon jól bánik a színekkel, és egyedi a képkockák formai megjelenítése is. Aki pedig valaha is folytatott komoly grafikai tanulmányokat*, az tudja, hogy a rajzkészség mindössze csupán egy összetevője, de nem a legfőbb (sőt nem is elsőrendű!) feltétele az alkotóművészetnek. Eredetiség, kreativitás, eszmeiség pedig bőven van itt. Pont emiatt nem zavart a kép-szöveg arányok néha egymásra toluló borulása sem.

* (NEM, nem jobb agyféltekés rajz tanfolyamot!…)


Népszerű idézetek

>!
egy_ember

Évek óta vásárolok török zoknikat… A kedvencem az a Donald kacsás példány, amin a rajzfilmfigurát enyhén pityókás állapotban örökítették meg.

6. oldal

8 hozzászólás
>!
egy_ember

A 20. század populáris kultúrájának egyik gyakori témája volt a szebb jövőről való ábrándozás… Oliver Dragojevic 1975-ben a következő dalt írta:
"A Holdra szállunk kétezerben,
hogy ott nyaraljunk békésen,
az idegenektől a tengerparton
már nem fér el egy WC sem."

10. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hold · jövő · kultúra
3 hozzászólás
>!
Carmilla

A 15. században épült müncheni Frauenkirche katedrálisban egy megkövült lábnyom található. A hagyomány szerint ezt a nyomot mérgében a sátán hagyta maga után, amikor a katedrális építésze, aki a lelkét is eladta, túljárt az eszén. A lábnyomot tanulmányozva megdöbbentem, hogy a sátánnak éppúgy 43-as a lába, mint az enyém is…

42. oldal, Dachau (Nyitott Könyvműhely, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: katedrális · sátán
>!
egy_ember

Minden ember vágya, hogy hosszan hűsöljön egy pálmafa árnyékában… Cinikus volna ezt semmittevésnek titulálni, nevezzük inkább meditációnak.

12. oldal

>!
egy_ember

A központban láttam azt a liftet is, ami sehova sem vezet – az ajtaja előtt pedig hosszú sor áll, és mindenki arra vár, hogy megtapasztalja ezt a különleges élményt… Néhány nappal korábban ráadásul bent rekedt valaki. Kafkánál az abszurditás még a reménytelenség kifejezésének eszköze volt; manapság már olyan természetes, hogy tárgyiasul, és leginkább élményszámba megy.

23. oldal

>!
Emerson

Jobban örülnék, ha kihagynák a válaszomat a lapból, fényképet pedig amúgy is csak az útlevelemhez készítek. És ha azt akarja, hogy éppen magukkal tegyek kivételt, várják ki, míg meghalok, és akkor mindenem az önöké!!! (Milica Janković)

123. oldal (A tökéletes nőről)

>!
Emerson

Ha létezik emberi képesség, amely mindent megváltoztatni képes, az az ökörködés… jó, hogy szabadon lehetünk hülyék; jó hogy képesek vagyunk nevetni…

136. oldal (Kik vagyunk?)

>!
Carmilla

A fű felgyorsulva ráncolta homlokát
és a földalatti vasút T betű formájában jajdult fel
mire Hérodotosz rákönyökölt a corpus delictire
meglendítette a katolicizmust… és…
megfenyegette a süketnéma eszperantistákat.

30. oldal, Elvesztett/megtalált (Nyitott Könyvműhely, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Hérodotosz
>!
Carmilla

Szembesülhetünk a halálhoz való másfajta viszonyulással is, ami a jelen emberének számára meghökkentő lehet… Hamvasztás után a maradványokat urnákba helyezték, amelyek ma lábosoknak látszanak (gazdagok esetében a kúpos fedő a nőket, a tompa pedig a férfiakat illette meg), és ráhelyezték őket valamire, ami távolról egy kősparheltre hasonlít…

88. oldal, Róma földalatti temetői (Nyitott Könyvműhely, 2010)

>!
Carmilla

(…) A klub egyik pincehelyiségében találkoztam az Opál színházi csoport tagjaival, akik Bada Dada, az Újvidékről származó, és 2007-ben Budapesten öngyilkosságot elkövető avantgárd művész emlékére készítettek performanszot… Egy pillanatban, amikor lényeges részletek megbeszélése zajlott, valaki észrevett egy luftballont, ami észrevétlenül beröpült valahonnét, éppen a pince labirintusába… A ballon az egyik széken telepedett le, és mindenki azon nevetett, hogy személyesen Bada Dada látogatta meg őket.

146. oldal, Budapest (Nyitott Könyvműhely, 2010)

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Gradimir Smudja: Vincent és Van Gogh
Bill Watterson: Irány Észak!
Bill Watterson: Bosszú, édes bosszú
Bill Watterson: Kázmér és Huba
Bill Watterson: A tudományos fejlődés zsákutcája
Bill Watterson: Annyi a tennivaló!
Bill Watterson: Valami folyik az ágy alatt
Art Spiegelman: A teljes Maus
Bill Watterson: Véres mancsú dzsungelmacskaszörny
Bill Watterson: Marslakók és más furcsaságok