Szép ​új világ 1374 csillagozás

Aldous Huxley: Szép új világ Aldous Huxley: Szép új világ Aldous Huxley: Szép új világ Aldous Huxley: Szép új világ Aldous Huxley: Szép új világ Aldous Huxley: Szép új világ Aldous Huxley: Szép új világ Aldous Huxley: Szép új világ

Századunk ​egyik legjelentősebb angol regényírója, Aldous Huxley (1894-1963) 1932-ben jelentette meg a Szép új világot, azt a művet, amely mindmáig bestseller maradt, s meg-megújuló viták bizonyítják mondandója frisseségét, kritikája, figyelmeztetése érvényességét. A hírneves angol családból származó, filozófusként és esszéistaként is kiváló Huxley minden művében merészen kísérletező, intellektuális alkotó; a Szép új világ antiutópiája a Morus és Swift nyomán haladó keserű társadalmi kritikát a tudományos-fantasztikus irodalom eszközeivel adja elő. Huxley ironikus és pesszimista látomása az un. fogyasztói társadalom jövőjéről ma is elgondolkodtató, hiszen a könyv megjelenése óta eltelt fél évszázad alatt sok tudományos és fiktív elem valósággá vált, ami a harmincas években még tiszta science fiction volt. Az író az elgépiesedett, manipulált és elembertelenedett modern világba csöppent, Shakespeare-t olvasgató Vadember szemével láttatja ezt a korántsem egyértelműen „szép új… (tovább)

Eredeti mű: Aldous Huxley: Brave New World

Eredeti megjelenés éve: 1932

>!
Cartaphilus, Budapest, 2008
318 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632660196 · Fordította: Totth Benedek
>!
Konkrét Könyvek, Budapest, 2003
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632100867 · Fordította: Szentmihályi Szabó Péter
>!
Dee-Sign, Budapest, 2001
192 oldal · ISBN: 9638613424 · Fordította: Szentmihályi Szabó Péter

3 további kiadás


Enciklopédia 21

Szereplők népszerűség szerint

Bernard Marx · John · Lenina Crowne


Kedvencelte 291

Most olvassa 103

Várólistára tette 746

Kívánságlistára tette 394

Kölcsönkérné 12


Kiemelt értékelések

>!
kvzs P
Aldous Huxley: Szép új világ

A Szép új világ mellbevágó könyv, olyan igazi borda közé könyöklős, tüdőzsibbasztó módon. Mert az ember rádöbben, hogy a szép új világ már beszivárgott a küszöb alatt. Mert egyformaságunkban hisszük különbözőnek magunkat, mert a fogyasztás a legfontosabb, mert kivetjük magunk közül a nem szépet, a nem egészségeset, a nem tökéleteset, a nem boldogat, mert sokszor már „gyárakban” szaporodunk, mert megtervezzük az utódainkat, mert elidegenedünk a gyermekeinktől és egymástól, mert ritkulnak a valódi emberi kapcsolatok, mert sokszor csak húsként tekintünk egymásra… És még iparosított gyermekkori kondicionálásra sincs szükségünk.
Követelem a jogot a boldogtalansághoz!

4 hozzászólás
>!
TiaManta
Aldous Huxley: Szép új világ

Nyomasztó, torz világ, ahol kötelező boldognak lenni, drogot szedni, ami persze azt hiteti el, hogy semmi probléma. Mindenki, mindenkié. Teljes agymosás, amit már a laborban tenyésztésük közben elkezdenek..
Tilos gondolkozni! Dolgozz! Fogyassz minél többet! A régit dobd el, és vegyél újat! Légy boldog! Ez tisztára olyan mint mai reklám szövegek, nem véletlenül: „Ha ezt veszed meg teljes lesz az életed, nem lesz több problémád, egycsapásra boldog leszel."
Nincs semmilyen tartós kötelék, kötődés. Nincsenek önálló gondolatok. Ha mégis, mehetsz egy szigetre.
Az ember állandóságra, biztonságra vágyik. Ez itt megvalósult jó ideje, és azért se akarnak mást. De belül már üresek. Olyanok mint pár kavics. Nemi szervekkel.

2 hozzászólás
>!
Sapadtribizli
Aldous Huxley: Szép új világ

A regény eszméjét már megírta Dosztojevszkij is, a Karamazov testvérek egy részletében, A nagy inkvizítorban, ahol arról van szó, hogy az ember oly sokszor inkább a kényelmet, a „jólétet” választja a szabadság helyett… És mégis egyik legnagyobb kincsünk a szabadság. Valami olyan ősi, elidegeníthetetlen joga ez az embernek, amlyért érdemes és kell is harcolni(lásd a történelmet, például). Persze a szabadság bizonytalanság és instabilitás – és olykor boldogtalanság is; mégis: szabadság!*
És adott akkor ez a regény, ez a hátborzonogató-elgondolkodtató alkotás, ami egy olyan világot mutat be, ahol minden tökéletes, az emberek boldogok és kényelemben élnek, csak ez az apróság hiányzik, a szabadság… Persze, a regénybeli szereplőknek fel sem tűnik, hogy hiányozhat valami nekik – elbutítva, elkábítva élik a tökéletesen boldog életüket**…
Elképesztő, hogy a szabadság hiánya az egyediség hiányát is maga után vonja, ami olyan méreteket ölt, hogy megszűnnek még az egyedi emberek is – az egyéni arc, az egyéni testforma – egy nagy iker-masszába egyesül a világ (akkoriban még nem volt ismeretes a klón, de Huxley elképzelése nagyjából megegyezik a klónozással). Félelmetes, hogy egyáltalán nem idegen az a világkép, ami megismerhető a Szép új világból . A fogyasztás istenítése, a kényelem mindenek felett, az álmukban is technikai gépek által (tévé, internet, rádió, stb.) ismételt propaganda-szövegek, amik a tökéletes manipulációt szolgálják, vagy éppen az örök fiatalság, szépség hisztérikus vágya… Azt hiszem, még közelebbi ez a világkép, mint Orwell 1984-es világképe. Mindenesetre rettentő, hogy a két műnek hasonló a végkicsengése:spoiler

* Azt mesélte egyszer egy taizéi testvér, hogy Isten azért hagyta magára az első emberpárt, Ádámot és Évát a Paradicsomban, hogy megadja nekik a teljes, korlátok nélküli szabadságot. Hogy Isten úgy szeret bennünket, hogy ezt a veszélyes kincset is teljesen ránk bízza: a szabadságot. Ezzel kezdődik a Biblia. A szabadság eszménye végigvonul az egész Szent Íráson, hogy beteljesüljön Jézusban, aki úgy jött közzénk, mint a Szabadító…
**Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
Az udvar szigorú gyöpén
imbolygott göndör mosolygása.
Ledőlt a puha, langy tócsába,
hunyorgott, röffent még felém –
ma is látom, mily tétovázva
babrált pihéi közt a fény.
(József Attila: Eszmélet)

>!
Dominik_Blasir
Aldous Huxley: Szép új világ

Hogy is van ez? Huxley megmutatja a ránk váró jövőt tele boldogsággal és elégedettséggel, de jelenkori önmagunk mégis inkább a boldogtalanságot választaná? Muszáj beismernem, hogy van valami groteszk és szörnyű módon vonzó a bemutatott disztópiában – bár úgy tűnik, hogy az idilli állapotot csak úgy lehet elérni, ha közben elveszítjük emberségünket. Hiába látom minden egyes elemében a hibát, hiába érzek iszonyatot és borzalmas idegenkedést minden eseményében, valami mégis bennem motoszkál, hogy talán igaza lehet a nagy világellenőrnek.
Mélyen elgondolkodtató és megindító (sőt, dühítő) regény, mely talán sokkal inkább aktuális, mint 1932-ben volt.

2 hozzászólás
>!
B_Petra
Aldous Huxley: Szép új világ

A tudatlanság áldás. Tagadhatatlan, hogy van varázsa ennek a bemutatott életnek, még ha a mai normák szerint foggal körömmel harcolnánk is ellene de, ki ne akarna boldog, elégedett, kielégült, szép, fiatal, egészséges lenni kevés erőfeszitéssel beilleszkedni, jól szórakozni? Ki mondana erre nemet? Nincs semmi probléma, itt mindenki normális. Az abszurd az, ha valaki eltér, szabad akar lenni, nem akar mindig mindent megkapni, kihivásokra, küzdelemre vágyik, tartalomra, értékre az életében. Ki tudja eldönteni melyik a rosszabb vagy jobb?
A zseniális az, hogy ezt már közel 100 évvel ezelőtt megálmodta valaki, hogy rémálom-e, vagy szóma mámor?, kiderülhet 100 év múlva.

>!
Orsi_olvas
Aldous Huxley: Szép új világ

Érdekes dolog valaki más kedvenc könyvét olvasni.
Mintha belepillantanánk valaki más fejébe, álmaiba, gondolataiba.
Hirtelen elhatározással kezdtem neki a könyvnek, édesapám kedvenc könyvének.
Mit ne mondjak, köpni-nyelni nem tudtam miután befejeztem az utolsó oldalt.
Szíven ütött.
Vagyis, inkább gyomorszájon vágott.

Na de miről is szól ez a könyv? Egy utópisztikus világról, ahol mindent szabad, kivéve a szabad akaratot. Az uiniformizált tökéletességről. A kötelező boldogsáról. A könnyű utakról. A mértéktelen fogyasztásról. (Közben a Transpotting is üvölt a fejemben: "Válaszd az életet. Válaszd a munkát. Válaszd a karriert. Válaszd a rohadt nagy TV-t. Válaszd a mosógépeket, kocsikat, CD lejátszókat és elektromos konzervnyitókat.")

Utópia vagy megvalósult álom?

Dönthetünk-e a többségi társadalom ellenében? Van-e jogunk az árnyékhoz, önmagunk sötét oldalához, a boldogtalansághoz? Van-e jogunk dönteni a sorsunkról?

De én nem akarok kényelmet. Én Istent akarom, én költészetet akarok, én igazi veszélyt akarok, én szabadságot akarok, én jóságot akarok, én bűnt akarok.”

>!
Chöpp P
Aldous Huxley: Szép új világ

Vonz a regény és taszít a világ, amit lefest. Mint minden művészet, aminek sikerül tökéletesen bemutatni egy akár valóságként is működő igazságot.

3 hozzászólás
>!
csillagka P
Aldous Huxley: Szép új világ

Szép új világ, de jó, de szép, de tervezett, és a Huxley milyen valósan látta mi felé halad a világ.
Talán még nem, de pár ezer év múlva nagyon is reális alternatívának érzem a leírt csodálatos, boldog, narkó mámoros társadalmat.
Fogyaszd, élvezd és használd minél kevesebbet, minél gyorsabban és minél több felesleges dolgot akarj megszerezni, és kidobni ha már nem cool, érezd jó magad, de közben véletlenül se gondolkozz, mert akkor nem működik a teljes agymosás ha valahonnan másfajta ingereket is kapsz.
Ez már komolyan megvalósulni látszik a Facebook korosztályban, annyira fontos az állandó jelenlét, hogy pont élni és gondolkozni felejtenek el a nagy kapcsolati háló fogságában.
Tökéletes könyvben leírt, irtóztatóan tökéletes világ, melynek ellenpontja a fantázia és az értő klasszikus olvasás, remélem itt nem sok ember kell erre buzdítani, ha olyat olvasol ami nem trendi, azzal is ki tudsz szállni a fogaskerékből.( mókuskerékből ) freudi elszólás a molyon fogaskeréknél javítasz :) hehe jó hogy rám szóltak nem is gondoltam bele a szép új neten zajló életembe. Akkor is talán még van remény és
vadember leszel akinek még szabadok a gondolatai, én vadember vagyok és bizony akármennyire is nem divat ezt a könyvet mindenkinek a figyelmébe ajánlom, vademberként a lányom kezébe nyomom és reménykedem, hogy nem szippantják be a fogaskerekek.
És végül mindenkit arra biztatok, hogy kicsit hemperegjen meg a tiltott piszokban és olvasson Victor Hugot, John Steinbecket és a többi polgárian klasszikus írót, persze ez a könyvet is, hogy megértse miért is fontos, egyre fontosabb a kultúra terjesztése, mielőtt valakinek tényleg eszébe nem jut betiltani az irodalom fenyegető részét.

>!
Cartaphilus, Budapest, 2008
318 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632660196 · Fordította: Totth Benedek
2 hozzászólás
>!
Maya
Aldous Huxley: Szép új világ

Újraolvastam. Növeltem a csillagok számát. Pedig néha felhúztam magam rajta.

A boldogság szigorú úr (…)
Én inkább nem is akarok boldog lenni.
Pedig a mi „szép” mai világunk egyre inkább erre tart.
Manipulálnak (kondicionálnak) minket? Igen. (Már akit lehet.) Mindent megtennénk a kényelmünkért? Fiatalok szeretnénk maradni? Sablonosak vagyunk? Minden a fogyasztás körül forog, vagy nem? Meg kell venni mindent, és most rögtön. Nem szeretünk csak úgy kirándulni, csak ha jó sokat költhetünk rá, ha megoszthatjuk mindenütt, hogy mások lássák, mennyire jól megy nekünk.
Én jobban szeretem a csúnya régi világot. Ahol szabad másnak lenni. Ahol nem mindenki mindenkié, hanem fontosak a kapcsolatok.

>!
motyi11 P
Aldous Huxley: Szép új világ

A tökéletesen boldog társadalom, mindenki tudja a dolgát, munka, szórakozás, legális kábulat. Mindenféle zavaró kötődést kiiktattak, nincs szerelem, hosszútávú viszony, szülő-gyerek kapcsolat. Akinél esetleg valami hiba történt, ami miatt nem tudnak tökéletesen beilleszkedni, azoktól gyorsan megszabadulnak. A következmény közöny és nulla empátia (a végén például senki sem siet Lenina segítségére), de itt ez a normális.
Elgondolkodtató könyv, ki tudja én hogy végezném, ha hirtelen belecsöppennék. Vannak ugyan vonzó részletek, de milyen áron! És még olvasni sem lehet, hiszen az magányos tevékenység, és minden ilyen kerülendő. De nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy nagyon sokan lubickolnának ebben az életben, ahol előny, ha nem gondolkozik az ember, mindent elrendeznek helyette, elvégzi a nem túl megerőltető munkáját és aztán elmerül az élvezetekben.
Néhány dolog már itt van (népbutítás, fogyasztói társadalom), és 2540-ig még sok idő van, megvalósulhat még a Szép új világ. Ha lesz még akkor emberiség.

(Megdöbbenve láttam, hogy 1932-ben született a regény. Valamiért meg voltam róla győződve, hogy jó lesz egy kihíváshoz, ahol 1950 után íródott könyvek szerepelnek.)

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Ceri

Márpedig ha az ember félrevonul könyveket olvasgatni, kevesebb ideje marad vásárolni.

III. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: könyv · olvasás
13 hozzászólás
>!
Jaumijau

– De én nem akarok kényelmet. Én Istent akarom, én költészetet akarok, én igazi veszélyt akarok, én szabadságot akarok, én jóságot akarok, én bűnt akarok.
– Valójában ön azt követeli, hogy joga legyen a boldogtalansághoz

>!
Evione

– Hát én inkább lennék boldogtalan, mint hogy olyan hamis és hazug módon legyek boldog, mint ti itt.

Tizenkettedik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
5 hozzászólás
>!
Carmilla 

Volt egy mennyországnak nevezett valami, de azért akkoriban hatalmas mennyiségű alkoholt fogyasztottak.

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: mennyország
4 hozzászólás
>!
Enola87 P

Ha az ember eltér az átlagtól, akkor magányra van kárhoztatva.

161. oldal; VIII. fejezet (Cartaphilus, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: magány
>!
seabird P

Milyen jól érezhetnénk magunkat, gondolta, ha nem kellene egyfolytában a boldogságra gondolnunk!

46. oldal, 12. fejezet

1 hozzászólás
>!
Papusz SP

– De én nem akarok kényelmet. Én Istent akarom, én költészetet akarok, én igazi veszélyt akarok, én szabadságot akarok, én jóságot akarok, én bűnt akarok.
– Valójában ön azt követeli, hogy joga legyen a boldogtalansághoz.
– Rendben van hát – szólt a Vadember kihívóan –, követelem a jogot ahhoz, hogy boldogtalan lehessek.

Tizenhetedik fejezet

>!
Epilógus

A barátok egyik legfőbb funkciója az, hogy elszenvedjék (enyhébb és szimbolikus formában) azokat a büntetéseket, amelyekkel szeretnénk ellenségeinket sújtani, de képtelenek vagyunk rá.

144. oldal (Kozmosz Könyvek, Budapest, 1982)

Kapcsolódó szócikkek: barát
>!
Papusz SP

Nem elég, hogy a mondatok jók legyenek; annak is jónak kell lennie, amit teszünk a mondatokkal.

Negyedik fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Dave Eggers: A Kör
Robert Merle: Védett férfiak
George Orwell: 1984
Ladislav Fuks: Mooshaberné egerei
Vladimír Páral: Kísértések Á-tól cettig
Karel Čapek: Harc a szalamandrákkal
Chris Beckett: Sötét Éden
Jókai Mór: A jövő század regénye
Vladimír Páral: Harc a bestiával