Loudun ​ördögei 24 csillagozás

Aldous Huxley: Loudun ördögei

Aldous ​Huxley talán legjobb regénye – az 1952-ben megjelent Loudun ördögei – nem regény, hanem tényirodalmi mű. A démoni megszállottság és boszorkányégetés egy hírhedt, XVII. századi történetét feldolgozó kötet valós történelmi szereplőket, megbízhatóan dokumentált eseményeket és a térképen könnyedén fellelhető színhelyeket felsorakoztató áttekintés, a szaktörténészek megállapításaival lényegileg egybevágó non-fiction könyv. Mégis, a bőséggel okadatolt alapanyagot lépten-nyomon az eleven képzelet hozadékával kiegészítő munkának legalább annyi köze van Walter Scott és a nagy előd követőinek regényeihez és játékfilmjeihez – például Ken Follett Katedrálisához vagy a Max Von Sydow főszereplésével forgatott Az ördögűzőhöz –, mint a felhasznált dokumentumok és történeti feldolgozások szikárabb szövegvilágához. Az Angus Wilson, Cs. Szabó László, Sükösd Mihály és még egy sor kiváló író-kritikus elismerését is kivívó mű kétségkívül az idős Huxley egyik… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1953

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Aldous Huxley Cartaphilus

>!
Cartaphilus, Budapest, 2011
456 oldal · ISBN: 9789632662244 · Fordította: Czigányik Zsolt

Enciklopédia 3


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

alice011>!
Aldous Huxley: Loudun ördögei

Ez még csak a harmadik könyvem Huxley-tól, de most már tényleg besoroltam a kedvenc íróim közé. Egyszerűen fantasztikus. Eszméletlen, hogy férhet ennyi tudás, műveltség, történelmi ismeret és írói tehetség egy emberbe. Lehet, hogy néhány embert elrettent az oldalak száma, de szerintem nagyon olvasmányos könyv. Én nem unatkoztam mellette egy pillanatig sem.
Bátran ajánlom azoknak, akik szeretik a történelmet, a középkort, és kíváncsiak az egyház, a papok, apácák, az akkori élet részletes, mélyre hatoló képeire. Mellesleg a szörnyűségekből is kapunk elég szaftos nyakon öntést, az ördögűzések, kínzások kapcsán.
Ezek mellet fejlődésregény. 3 életút (Grandier, Jeanne des Agnes, Surin), konfliktusok, szerelem, csalás, hazugság, mártírok, és minden egyéb meg található benne, ami kell egy ilyen regényhez. De ami (nekem legalábbis) a legfontosabb, és legértékesebb volt a könyvben, hogy rengeteg bölcsességet, igazságot, filozófiát, értékes gondolatot is tartalmaz. Valójában a regény most is aktuális, hiába játszódik a középkori Franciaországban és hiába a XIX. századi Angliában íródott.

Volt még egy dolog ami nagyon megfogott. Mégpedig az, hogy még ilyenkor is voltak olyan emberek (vannak persze ma is, de kisebb számban), akiknek nagyon erős kapcsolata volt valami földön túlival. Spirituálisabbak voltak, komolyabb lelki életük volt. Ma már ettől annyira eltávolodtunk. Szomorú, hogy ennyire szegények vagyunk…

szilagyigabor>!
Aldous Huxley: Loudun ördögei

…már nem bírtam és félbe kellett hagynom. Vagyhát nem is félbe, inkább negyedbe.

Ahogy írja is a fülszöveg ez „nem regény, hanem tényirodalmi mű”. Meg azt is írja, hogy „Aldous Huxley talán legjobb regénye”. A százvalahány elolvasott oldal után azzal én is egyetértek, hogy nem regény, hanem valami….izé….legyen „tényirodalmi mű”…bár ha itt tartunk, akkor szerintem maximum csak „ténymű”. Irodalmat nem véltem benne felfedezni. Van egy történet, amit időnként itt-ott, illetve egyes részek után bővebb terjedelemben követ teológiai-szociálpszichológiai-tudomisénmilyen fejtegetés, szócsűrés-csavarás…OK, legyen: elmélkedés. A történet tehát a „tény” és a fejtegetés a „mű” számomra. Az nyilván az én problémám, hogy a „mű”-részben elkövetett „Okoska válogatott okosságai” nem kötöttek le / nem keltették fel az érdeklődésemet.

A fülszöveg másik megállapításával ("…legjobb regénye…") viszont egyáltalán nem tudok egyetérteni. Három könyvet olvastam a szerzőtől. A legjobb Huxley mű nálam az abszolút toptizes Szép új világ, egy zseniális alkotás. Ennek „folytatása” számomra már lényeges csalódás, hiszen ez már nem regény, hanem…..ahogy a kérdéses könyv is …"csak" „mű” (Aldous Huxley „válogatott okosságai” a témában elkövetve párszáz oldalon). Őszintén, alig vártam, hogy vége legyen. Ezek fényében a Loudun ördögei egyértelmű csalódás, mert már ki sem tudtam várni, hogy vége legyen. Lehet 10 év múlva ismét próbálkozom (vagy nem:))

ui: kiváncsiságból jó vastagat belelapoztam, hogy mégis miről szól a könyv hátsó traktusa és azt kellett, hogy mondjam „te atttttyaúúúúristen, én ilyen marhaságokról nem akarok olvasni”…

1 hozzászólás
Gerimur>!
Aldous Huxley: Loudun ördögei

Nagyon jó könyv, csodálatos érzékenységgel jeleníti meg a három főszereplőt, és a 17. századi embernek a valláshoz és egyházhoz való viszonyát, illetve általában az ember „önmaghaladási kísérleteit”, a politka és a diktatúrák mindenkori működését. Erősen érződik az 50-es évek hangulata, de ettől még részben aktuális, örök igazságokat tartalmazó mű. Huxley saját misztikus-ökumenikus vallási nézetei, bár elgondolkodtatóak és szépen meg vannak írva, elég fárasztóak annak, aki erre nem annyira fogékony (pl. nekem azok voltak), de ez ne szegje senki kedvét, mert ettől még egészében nagyon emlékezetes, kiváló könyv.

makaron>!
Aldous Huxley: Loudun ördögei

Lassan olvastam, nehéz könyv, de nagyon megérte. Kiváncsian állok Huxley elébe a következőkben.

Felejthetetlen és kihagyhatatlan Surin atya „jellem-fejlődésének” részletes leírása mind szépirodalmilag, mind lélektanilag a könyv vége felé. (nem teljesértékű, de önmagában is izgalmas olvasmány ez a rész, ha valaki nem akarja átrágni magát az egész könyvön…)


Népszerű idézetek

Kuszma P>!

A nyilvános kivégzéseket nem azért tiltották be, mert ez volt a többség akarata, hanem azért, mert a különösen érzékeny reformerekből álló kisebbség elegendő befolyással rendelkezett ahhoz, hogy betiltassa őket. Bizonyos szempontból a civilizációt meghatározhatjuk úgy, hogy módszeresen megtagadnak az emberektől egyes lehetőségeket arra, hogy barbár módon viselkedjenek.

19 hozzászólás
Honey_Fly P>!

Azok akik nem Istenért önmagukban, hanem az ördög ellen, másokban folytatnak keresztes hadjáratot, sosem teszik jobbá a világot, hanem olyannak hagyják hátra, amilyen volt, vagy pedig érzékelhetően rosszabb lesz a nyomukban, mint a hadjárat előtt. Ha elsősorban a gonoszra gondolunk, hajlamosak vagyunk –a legjobb szándék ellenére– alkalmat teremteni a gonosz megjelenése számára.

236. oldal

Honey_Fly P>!

Még akkor is, ha tényleg megpróbál igazat mondani, a sikeres szónok ipso facto hazudik. És a legtöbb sikeres szónok, talán szükségtelen is hozzátenni, meg sem próbál igazat mondani: az a céljuk, hogy rokonszenvet ébresszenek a barátaik és ellenszenvet az ellenségeik iránt.

28. oldal

Honey_Fly P>!

Azokat a nővéreket, akik nem tudtak latinul, csupa olyan ördög szállta meg, akik szintén nem tudtak latinul. Ezt a furcsa tényt azzal magyarázta egy prédikációjában az egyik ferences ördögűző, hogy vannak művelt és műveletlen démonok.

241. oldal

Honey_Fly P>!

Egy okos ember számára semmi sem könnyebb, mint érveket találni ahhoz, hogy meggyőzze önmagát: helyesen cselekszik, amikor azt teszi, amit tenni szándékozik.

61. oldal

Kuszma P>!

A párthűség társadalmi szempontból tragikus, de az egyén számára igen jót tehet – sokszor jobbat, mint az érzékiség vagy a kapzsiság. A kurvapecérek vagy a pénzhajhászok ritkán lehetnek büszkék tevékenységükre. Párthűnek lenni azonban sokkal összetettebb szenvedély, amely lehetővé teszi, hogy akik átadják magukat neki, azok mindkét világ legjavát élvezzék. Mivel ezeket a dolgokat egy olyan csoportért teszik, amely értelemszerűen jó, sőt szent, csodálhatják magukat és gyűlölhetik felebarátaikat, kergethetik a hatalmat és a vagyont, élvezhetik az agresszivitás és a kegyetlenség örömeit, nemcsak hogy bűntudat nélkül, hanem egyenesen az öntudatos erény dicsfényétől övezve. A lojalitás a csoporthoz hőstettekké alakítja a kellemes bűnöket.

Jaumijau>!

(…) boldog volt. Vagy ha pontosabban akarunk fogalmazni, hangulatváltozásaiban a mániás fázis még dominált.

35. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
1 hozzászólás
Enikő_Rácz>!

A technika fejlődésével a megszállottság fogalma új alakot nyert. Az idegbetegek gyakran panaszolják, hogy az ellenségeik által kibocsátott rádióhullámok befolyásolják őket akaratuk ellenére. A rosszindulatú állati delejesség, amely annyi éven át háborgatta szegény Mrs. Eddy képzeletét, most átalakult rosszindulatú elektronikává.

233. oldal

Enikő_Rácz>!

Nem a természetet kell kiirtani önmagunkból, hanem azt a halálos hajlamot, hogy a világ helyébe valami olyat állítsunk, amit magunk agyaltunk ki.

379. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Steve Berry: A templomosok öröksége
Klasszikus detektívtörténetek
Ken Follett – Frederick Forsyth – Jeffery Deaver – Nora Roberts: Vadmacskák / Suttogó szél / Üres szék / A villa
Kovács Nemere (szerk.): Áldozati báránycomb
Kovács Nemere (szerk.): Éjszakai ügyelet
Gimes Katalin (szerk.): A fagyöngyös gyilkosság
Veress István (szerk.): Vérfagyasztó históriák
Kuczka Péter (szerk.): 22 detektívtörténet
Charles Dickens: Urunk élete
G. K. Chesterton: Hagyományok és hazugságok