Az ​érzékelés kapui / Menny és pokol 50 csillagozás

Aldous Huxley: Az érzékelés kapui / Menny és pokol

Noha irodalmi jelentőségét kétségtelenül a Pont és ellenpont (1928), valamint a Szép új világ (1932) című regényekkel alapozta meg, Aldous Huxley (1894-1963) két, drogélményről szóló, többnyire egybekötve kiadott, hosszabb esszéinek köszönheti általános ismertségét a szélesebb, populáris kultúrkörökben. Az érzékelés kapui a kísérletező szellemű író közvetlen tapasztalaton alapuló élményeit dolgozza fel meglehetősen személyes hangvételben, míg a Menny és pokol az esszéista távolságtartásával illeszti be a meszkalinkábulat keltette benyomásokat a kollektív tudattalanban megőrzött, sőt még azon is túlmutató transzcendentális hagyományba. E két értekezés együttesen, egymást kiegészítve és kiteljesítve mintegy kijelöli a meszkalin és általában a függőséget nem okozó tudatmódosító szerek kultúrtörténeti helyét – legalábbis Huxley és az esszék megjelenésekor megszülető beatmozgalom sajátos szemszögéből nézve.

Az érzékelés kapui címmel is megjelent.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Aldous Huxley Cartaphilus

>!
Cartaphilus, Budapest, 2008
178 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632660516 · Fordította: Szántai Zsolt, Galamb Zoltán

Enciklopédia 1


Kedvencelte 9

Most olvassa 4

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 49

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

kornél>!
Aldous Huxley: Az érzékelés kapui / Menny és pokol

Igaza volt Bukowskinak, de attól hogy lenyelsz egy kis meszkalint, még nem leszel guru. Hiányoltam a pokoljárás szemléltetéseit, ehelyett vigasztalódhattam a szederjes mennyország burjánzó kivonatában, amely inkább tűnik idillikus, születés előtti imágónak, mint valódi utazásnak a szellemvilág hullámvasútjain.

Mary_J P>!
Aldous Huxley: Az érzékelés kapui / Menny és pokol

Nagyon érdekes és nézőpontokkal találkoztam benne, főleg a vallással és művészetekkel fogalakozó részek tetszettek. Elgondolkodtatott hányféleképp láthatjuk a világot, talán ez volt az a momentuma ami leginkább megragadott. Mindenesetre azért egy jó propaganda könyvnek is elmennek a drogok népszerűsítése terén, mivel úgy érzem inkább csak a pozitívumokat emelte ki, a pokoljárás részét én azért 'hiányoltam'. És a jó propagandánál valóban jóra gondolok, olvasás közben már már úgy éreztem ez kell, a mélyebb gondolatokhoz/gondolkodáshoz, holott Huxleynak nem vagyok bennem biztos, hogy szüksége lehetett rá a Dolgok 'mögé' látásához.

levin2004>!
Aldous Huxley: Az érzékelés kapui / Menny és pokol

a fülszövegből tudtam, h ezek az írások a drogélményekről szólnak.

ehhez képest kiderült, h jóval több van benne. egy olyan világnézet, ami igen közel áll hozzám, és aminek a drogokhoz csak lényegtelen köze van.

huxley azt állítja, h a világ, amiben élünk, sokkal összetettebb, sokrétűbb, színesebb, izgalmasabb, megdöbbentőbb és lenyűgözőbb, mint amit a hétköznapok során érzékelünk belőle. és hogy vannak módszerek, helyzetek, amikkel rést tudunk ütni azokon a kapukon, amik ezt eltakarják előlünk. ilyen lehet a meditáció, az orgazmus, a drogok.

ezzel én teljes mértékben egyetértek. (bár engem személy szerint az előbbi kettő érdekel igazán, a könyv viszont inkább az utóbbira van kihegyezve).

értelmes, nyitott embereknek remek olvasmány.

kharoon>!
Aldous Huxley: Az érzékelés kapui / Menny és pokol

Remek példája a naív idealizmusnak a téma megközelítése. félreértés ne essék, semmi bajom az idealizmussal, mindössze arra céloztam, hogy a könyv szépen mutatja miért volt eleve kudarcra ítélve a hippimozgalom, és a „new age” irányzat világképe. nem lehet úgy nekivágni egy totálisan új valaminek, hogy a problémákkal nemhogy nem törődünk, hanem egyenesen ignoráljuk őket. (gondolok itt pl a drogfogyasztás árnyoldalaira)
mindazonáltal rengeteg vonatkozásban egyetértek a szerzővel, és csodálom éleslátását, amivel az okok gyökeréig leás, és megfogalmaz ollan dolgokat, amiken egyébként hajlamosak vagyunk átsiklani. nem csodálkozom, hogy egy kiábrándítóan szürke, és komor korszakban annyi ember talált vígaszt e sorokban.

lsywulf>!
Aldous Huxley: Az érzékelés kapui / Menny és pokol

A könyv első része számomra egy hihetetlen utazás volt. A második pedig teljesen más megvilágításba helyezett bizonyos dolgokat a szememben. Sokan elítélik a kábítószerfogyasztás mindenfajta formáját, akiket Huxley azzal próbál megnyerni, hogy megkísérli az általa propagált szerekről lemosni a drog kifejezést, felcserélve vallási és nevelési okokkal, egyúttal az élvezeticikkből spirituális eszközt fabrikálni.
Nem mondom, hogy a könyv hatására rohantam a szerekért, de kicsit más szemmel nézek a dologra. Különösen meggyőző egyezéseket tud felmutatni a meszkalin hatása és elfogadott szakrális gyakorlatok között, egy értékrendbe tolva mindkettőt.
Zseniális műnek tartom, mert nem csak meg tudott lepni, de képes volt átértékelésre is rábírni.

eeszter P>!
Aldous Huxley: Az érzékelés kapui / Menny és pokol

Új megvilágításba helyezte az ünnepi lámpák és színes égők kérdéskörét (is).

Bam>!
Aldous Huxley: Az érzékelés kapui / Menny és pokol

Eredetileg a könyv első felét szerettem volna elolvasni, Az érzékelés kapuit, ám ha már a kötet kapcsán két mű is a kezembe akadt nem hagyhattam ki. Az első rész érdekes volt, belsőséges leírás volt, míg a könyv második része olyan volt, mint egy művészettörténeti tárlatvezetés kihegyezve a vallásos művészetekre. A függelékben leginkább a különböző vallási rituálékhoz kapcsolódó tudatmódosító technikák nyújtottak új tudást.


Népszerű idézetek

helra>!

Sajnos természeténél fogva minden testtel bíró lélek arra ítéltetett, hogy szenvedése és boldogsága magányos legyen.

Kapcsolódó szócikkek: magány
ludovika>!

Sikeresen (bármit is jelentsen ez a szó) vagy sikertelenül, valamennyien túljátsszuk kedvenc regényhősünk szerepét.

Az érzékelés kapui, 34. oldal

ludovika>!

A megvilágosodás nem más, mint mindig tudatában lenni a maga magasságában létező totális valóságnak – tudatában lenni, de közben olyan állapotban maradni, hogy állatként fennmaradhassunk, emberként gondolkodhassunk és érezhessünk, szükség esetén bármikor visszatérhessünk a zord és komor logikához. A célunk annak felfedezése, hogy mindig ott voltunk, ahol lennünk kellett.

Az érzékelés kapui, 72. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Gabriel Wolf: A halhatatlanság hullámhosszán
Pócs Éva (szerk.): Áldozat, divináció, istenítélet
Oliver Sacks: Hallucinációk
Simon Baron-Cohen – Patrick Bolton: Autizmus
Jon Ronson: A pszichopatateszt
Irvin D. Yalom: A terápia ajándéka
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
Chaim Potok: Az ígéret
Dennis Lehane: Viharsziget