Római ​történetek 38 csillagozás

Alberto Moravia: Római történetek Alberto Moravia: Római történetek

Római kisemberekről szólnak Moravia történetei: egy pincérről, aki egyszer csak kiszolgálógépből emberré válik, gondolkozni kezd, majd ki is mondja, amit a vendégekről gondol, groteszkül mulatságos helyzeteket teremtve. Egy vagányról, akinek egy tízezer lírás hamis bankót kellene felváltania, s a váratlan gazdagság reményében egy csapásra megváltozik életüteme. Egy szabaduló fegyencről, akiben fogsága alatt ellenállhatatlanul megérik az elhatározás: bosszút áll azon, aki ártatlanul börtönbe juttatta, s a találkozáskor hasztalan próbál úrrá lenni indulatain: tőrt döf hajdani barátja mellébe. Moravia egyszerű történetei az emberi lélek titkairól szólnak, Alakjait legtöbbször végletes helyzetben mutatja be, amikor lepattog róluk a mindennapi élet, a szokások máza, s megbicsakló hangjuk valami mást mond, mint amit az eszük parancsol.

Eredeti megjelenés éve: 1954

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Zsebkönyvek Európa

>!
Európa, Budapest, 1987
206 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630740206 · Fordította: Gellért Gábor
>!
Európa, Budapest, 1957
204 oldal · keménytáblás · Fordította: Gellért Gábor

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Most olvassa 3

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

olvasóbarát>!
Alberto Moravia: Római történetek

5. kötetként olvastam Moraviától. Szeretem az írásait, a regényeit és ezeket a novellákat is, amelyek egyszerű emberek történetei, nem vidám, nem kedves embereket mutat be bennük, életük egy-egy részletének kiragadásával. Munkanélküliség, kisstílű szélhámosságok, börtönbe vezető utak, eléggé hétköznapi történetek és mégis szórakoztatóak, tanulságosak. Több történetben foglalkozik a nők és a férfiak kapcsolatáról, a férfiak többsége hibával teli, a nőkkel picit megengedőbb az író. Nagyon tetszett az az alapos jellemzés, amikor egy – egy szereplőt bemutat.
Legjobban tetszettek a Ne vedd a szívedre fiam, Hamis pénz, Az ügynök című novellák.

4 hozzászólás
Teetee>!
Alberto Moravia: Római történetek

Klasszikus. Jólesik hagyományos novellákat is olvasni a sok regény meg kísérleti szöveg között (és közben imádom a kísérleti szövegeket).
Két részletben olvastam, az első felét még az Eb után kezdtem, a vonaton egy idős férfi megszólított, azt mondta, ismeri ezeket az elbeszéléseket, aztán hozzátette, hogy az Eb-döntő után még nem volt álmos, ezért pornót nézett.
Ha Moravia ma élne, akkor talán ebből is írna egy novellát.
Mert ilyesmikről szólnak ezek, egy lány mindenáron le akar ülni a zsúfolt vonaton, egy előkelő hölgy fel akarja srófolni az eladó lakása árát, négy barátnak nem telik mozira, egy kitervelt rablótámadás csődöt mond.
Moravia pár oldalon komplett életeket skiccel fel, könnyedén, erőlködés nélkül. Mindegyik sztori szinte filmszerűen pergett a szemem előtt, a háttérben Róma méltóságteljes épületei.

Nazanszkij >!
Alberto Moravia: Római történetek

’83 és ’85 között Kézdin internátusban laktam. Egyszer olyan „kincstári” szalámit hoztak, hogy azon mindenki elgondolkozott, hogy hogy lehet megenni, mert már külsőre is annyira rosszul nézett ki. Aztán a legleleményesebb társunk(manapság üzletember), azt mondta, hogy kenjük be mustárral, hogy ne érezzük a „zamatát”. Ezzel a módszerrel elfogyott még az a hitvány szalámi is. Ha valamilyen ócska könyv kerül a kezembe, mindig annak a társamnak jutnak eszembe a szavai, és valami hasonlóval próbálom „legyőzni” azt, mint mi annak idején. Jelenleg ilyen ócska könyv, amit most folyamatban olvasok az Esőcsináló is, Tan Twan Engtől. Szép a kötet és annak borítója, a Tarandus Kiadó adta ki; ettől kiadótól eddig már több jó könyvet is olvastam, még Walter Scott-díjat is adtak rá, nagyon sok szépet és pozitívat írtak róla, így nem csoda, hogy már régebb figyelgettem a megyeszékhelyi könyvtárban, és december 7-én el is hoztam. Két napra rá el is kezdtem az olvasását, tehát már egy hónapja elmúlt, de még nem tudtam befejezni, annak ellenére, hogy már több más könyvet is megkezdtem, és be is fejeztem azután. Ilyen szempontból kezdtem bele ennek a könyvnek az olvasásába is, és meg sem bántam.
Ne vedd a szívedre, fiam… Hogy miért hagyja el egy nő a férjét, az elég komplex kérdés is lehet, és az is lehet, hogy soha meg sem tudja a férfi, mert "a fehérnép olyan, mint az időjárás, gondolkozhatsz rajta bármeddig, úgy sem tudsz soha eligazodni rajta"* A történetben leirtakból arra következtetek, hogy a férfi túl sokat volt a felesége mellett, jelenlétével szinte megfojtotta őt, és ez elől a túlzott jelenléte elől menekült el a nő. Három és fél csillag
Viszontlátásra A társadalom elemeit mutatja be ebben a történetben az író: hamis tanúvallomás miatt is bezárnak embereket évekre, aztán van olyan „barát” is, aki a börtönviseltnek és annak a hernyó-embernek is ugyanúgy barátja, és csak a „jót” akarja nekik. Nem minden embert lehet falhoz állítani, és olyan is van, amikor még a hernyó-emberek is likra kerülnek. Három és fél csillag
Tréfál a meleg Amikor kellemetlen természeti hatások érik az átlagembereket, szeretnék, ha a gazdagok közé tartoznának, mert akkor ezek a hatások mérsékeltebbek lehetnének, vagy teljesen ki is lehetne küszöbölni azokat. Aztán ha jobban szétnéznek a társadalomban olyan-szintű nyomorban levő emberekkel is találkozhatnak, hogy örvendenek, ha átlagemberek lehetnek, és nem a társadalom alján élő nyomorultak. Ha látjuk, hogy a tehetetlen emberek mellé kerül egy-egy olyan ember is, aki segít rajtuk, az megmelengeti a szívünket. Remekmű és megható írás. Öt csillag
Májusi eső A történet a társadalom peremén élő emberek életét mutatja be. Vannak olyan szegények is, akik némi ételért és szállásért kénytelenek szolgálni. Azokon a helyeken, ahol ilyen emberek szoktak élni, ott a család, ahol élnek sem szokott harmonikus lenni, mint ahogy az ebben a történetben is van. Az apa és a lánya rivalizálnak a hatalomért, az anya gyengébb és kevesebb is benne az energia, ezért csak vegetál és megbújik, amennyire tud. A lány tudja, hogy tetszik a fiúnak, ezért megpróbálja az apja ellen manipulálni. Az ilyen helyekre állati szintre süllyedt emberek is odatévednek, akik még a vadállatoknál is ócskábban viselkednek. Ez a történet megdolgozza az ember tudatalattiját és csak későre felejthető el. Négy és fél csillag
Szép este Vannak emberek, akik fontosabbaknak érzik magukat, mint akik valójában, és olyan is van, amikor az ilyen emberek pofára esnek. Négy csillag
A pótfigura Ha valaki tudja a párjáról, hogy jobban szereti őt, mint ő viszont, akkor ha akarja könnyedén tudja manipulálni őt. A leánykagyermekek szoktak az ilyenszerű manipulátorok lenni. De minden ilyen leánykagyermeknek van valamilyen gyengéje is, ami által őket is lehet manipulálni. Megható történet, mert ennek kapcsán a volt páromra is emlékeztem. Öt csillag
Hamis pénz Nem biztos, hogy mi vagyunk a legravaszabbak, mások is lehetnek ugyanolyan ravaszok, vagy még ravaszabbak is, mint mi. Csak ebben a történetben hallottam olyant, hogy az „itt a piros, hol a piros”-on valaki nyert „valamit”, más történetekben ment még a Mici** ára és később még a Kombi-Trabant ára is az ilyen helyeken. A legvidámabb történet volt eddig a könyvben. Négy csillag
A merengő lélek A társadalom megköveteli, hogy bizonyos elemei más elemei(főként álnagyságok) előtt szerepeket játszanak. Ha nem olyan lelki alkatú az ember, akkor nagyon nehezen megy az ilyen játék, vagy egyszerűen lehetetlen is. Történetünkben egy olyan pincér a főhős, aki nagyon rossz színész, aminek következtében nincs is nagy jövője azon a pályán. Öt csillag
A gnóm Vannak olyan párok, akik külsőre, és viselkedés szempontjából is nevetségeseknek tűnnek más emberek szemében, amit ők is tudnak, és kénytelen-kelletlen el is kell fogadjanak, de egymásnak ők a legfontosabbak. Derűs történet. Négy csillag
Az ügynök Történet egy fiatal nőről, akinek csak az anyagiak a fontosak. Tudja magáról, hogy szép és vonzó, és ezek által manipulálja a férfiakat. Három és fél csillag
A pici Az író ebben a történetében a katolikus egyház képmutatását mutatja be, és azt, hogy egy szegény csecsemőért legjobban annak az anyja szokott aggódni, és nem az Atyák – sem a mennyei, sem annak a földi helytartói. Négy és fél csillag
A császár Történet arról, hogy az emberek manipulálás hatására szigorúakká – pontosabban hülyékké is tudnak válni. A legvidámabb történet volt eddig. Négy csillag
Tabu Vannak olyan fiúk, akik hülyén képzelegnek magukról, és vannak olyan buta lányok is, akik be is veszik az ilyesmiket, és imádják azért őket. Három és fél csillag
A próbafelvétel Ahogy a fiúk hazudoznak a lányoknak, éppúgy hazudozhatnak a lányok is a fiúknak. A leánykagyermekek megőrülnek a filmezésekért. Volt szó már erről A pótfigura című történetben is. A való életben is már két ilyen témájú filmet láttam: a Majd megdöglik érte címűt Nicole Kidman-nel, és egyet egy másikat is, egy másik színésznővel a főszerepben, akinek nevére már nem emlékszem. Négy csillag
A petákos Erről a történetről a bukarestiek șmecherségei jutnak eszembe, már azt ahogy a mások beszédeiből szoktam hallani, és azok után el tudom képzelni. A valóságban nem szokott úgy lenni, mint ebben a történetben, az ilyen șmecherek nem szoktak lebukni, ők annál profibban benne szoktak lenni a szakmában. Három és fél csillag
Róma réme Elképesztő, hogy mire nem képes az ember, ha szegény, vagy szegény és még félbolond is ráadásul. Ez valami olyan történet volt, mint amilyenek a dzsungelben szoktak lenni – a szereplők bármit megtesznek a túlélésért. Ebben a történetben csekélységekért bármire képesek az emberek, főleg a történet egyik – félbolond – szereplője. Megrendített a félbolond cselekedete, utána is sokat gondolkoztam rajta. A rendőrök ott is azzal foglalkoztak, amivel nem kellett volna – csókolóznak-e a párok vagy sem a parkokban, és ami fontos lett volna – hogy félbolondok ne sétáljanak mindenütt és mindig a városban, azzal nem törődtek eléggé. A legtragikusabb történet. Négy és fél csillag
Barátság Itt Pamuknak a Furcsaság a fejemben című könyvéből annak a bozaárusnak a három tündérszép leánya jutott egyrészt az eszembe, aki megpúposodott, és vissza kellett menjen a falujába – Anatóliába. Az említett lányok szépek is voltak és ügyesek is, és mindezek ellenére nem tudtak valami jó szerencsét csinálni Isztambulban, habár ott több millió férfi volt. Valahogy ilyesfélének látom Mariarosat is, habár őt nem tudom elképzelni annyira szépnek és ügyesnek, mint a Pamuk könyvében szereplő három lányt, mivel akkora feje volt, hogy abból két másik is kitelt volna, de attól még darázsdereka is volt, amit nem hagytak figyelmen kívül a fiúk. Mindezek ellenére egy hitvány csavargóhoz ment feleségül. Azért-e, mert a történet főszereplőjét, már tudta, hogy meghódította, és ezért újabb „pácienst” akart „kezelésbe” venni? Másrészt egy csobánfiú jutott eszembe, aki a bátyámmal volt katona. A bátyám azt mondta, hogy az a fiú csak a füttyögtetésével is össze tudta hergelni a kutyákat. Mariarosa is hasonlóan tudott tenni, ha akart: a viselkedésével és beszédével össze tudta hergelni a két barátot. Három és fél csillag
Vén bolond Nevetségesek azok az emberek, akik mindenáron fiatalabbnak akarnak látszani a koruknál. „Ha nincs ló, akkor a szamár is megfelelő” – ennyit tudok hozzáfűzni a lány furcsa választásához. Ha ismernénk jobban, akkor lehet, hogy jobban megértenénk a lány furcsa döntését, de az író nem a fűz hosszasabb magyarázatot hozzá. Úgy másképp szimpatikus volt a lány, ahogy le volt írva a történetben. Három és fél csillag
Caterina Vannak emberek, akik, hogy jó kép alakuljon ki róluk megpróbálnak színt játszani, de azt nem tudják végsőkig csinálni, és amikor előtűnik az igazi természetük, akkor nagyot csalódunk bennük. Három és fél csillag
A peches ember Van olyan szerencsés ember, aki minden törvénytelenséget meg tud úszni, míg a másikat már az első csekélységen rajtakapják. Három és fél csillag
A sorshúzás Ebben a történetben is mélyszegénységet találunk, de az ilyen állapotban levő embereknek is vannak vágyaik. Ezeknek az embereknek a mindegyike nem tudja a vágyait kiélni, legfennebb csak azok, akik a társaikat tudják manipulálni. Négy csillag
Egyél egy jó levest A fiatalabb nők általában minden idősebb férfinak szoktak tetszeni, de amikor harminc évvel fiatalabb a feleség a férjnél, az olyan házasság nem szokott tartós lenni, ugyanis a jó kapcsolatokban a párok életkora közötti különbség max. +/- 7-8 évig szokott lenni. Ezt nem tudja a férj, és valószínűleg a fia sem. De a fia annyit tud, hogy a mostohaanyja az apját csak használja, és a lehető leghamarabb amikor úgy adódik ott is fogja hagyni őt. Négy csillag
A helyvadász Még ócska külsejű, és értéktelen belső tulajdonságú leánykagyermekek is tudnak manipulálni és sakkban tartani jobb sorsara érdemes férfiakat. Három és fél csillag
Romolus és Remus Éhség következtében az emberek állati szintre süllyedhetnek. Ez a történet rázott meg a legjobban. Négy és fél csillag

* Helyi szólás, amit egy volt munkatársamtól hallottam(a felsége őt is otthagyta már egyszer).
** Tehénnév.

richabi>!
Alberto Moravia: Római történetek

Moravia-gyűjteményem legelső darabja volt ez a kis könyv. Nagyszerű pszichologizáló novellagyűjtemény, én történetenként olvastam, s direkt egyesével. Rájártam, mint más a bonbonos dobozra szokott:) Nekem nagyon bejön Alberto Moravia humoros írásmódja, egyszer mindenképpen újraolvasom ezt tőle!

Nyiri_Anita>!
Alberto Moravia: Római történetek

Első olvasásom Moraviatól és bevallom nem számítottam rá, hogy ilyen jó lesz. Minden kis novellának meg volt a maga varázsa. Átlag emberekről szóló átlagos történetek átlagon felüli módon bemutatva. Minden mozzanata emberi volt. A karakterek valóságosak voltak tele hibákkal. Pont mint mindenki. A novellák csak pár oldalasak, mégis mindig sikerült megteremteni a történethez szükséges hátteret és hangulatot. Szinte kirajzolódott a szemem láttára a szereplő jelleme és karaktere. Hangulatilag az egész kötet egységes és élvezettel kezdtem el a következő rövid kis történetet és vártam, hogy az előzőekhez hasonlóan megfogjon. Ami szinte kivétel nélkül sikerült is.

Ardnazil>!
Alberto Moravia: Római történetek

Olyan ez a kötet, mint egy regényes útikalauz Rómához. Az E/1 elbeszélő segítségével mindig más szerepébe bújhattam bele, és általuk Róma útjain kóborolhattam. Nem mindegyik történet vidám, sőt némelyik egyenesen szomorú, de szerettem őket olvasni, naponta egyet, hogy tovább tartson. Moravia eddigi legjobbja az általam olvasottak közül. Legjobban tetszett a Hamis pénz, Viszontlátásra, Vén bolond.

Gulo_gulo>!
Alberto Moravia: Római történetek

Néha kicsit abszurd és groteszk, de a legtöbb novella tetszett.

acsferi>!
Alberto Moravia: Római történetek

Rendkívül szórakoztató novelláskötet, remek, elgondolkodtató rövid történetek, zseniálisak ezek a sok szimpatikusnak nem mondható főhős köré szőtt történetek.

Gerda>!
Alberto Moravia: Római történetek

Nem is gondoltam, hogy ilyen jó kis könyv lesz ez, abszolút pozitívan csalódtam!

Esmeralda P>!
Alberto Moravia: Római történetek

Hát, hát, aranyos volt ezt a régi galeri-szlenget olvasni, de a novella műfaját nem szerettem meg.


Népszerű idézetek

csillagka>!

Az viszont tiszta világos, hogy aki fizetésből él, az éhen hal.

174. oldal A peches ember

csillagka>!

Talán éppen ezért gyűlölték úgy egymást, mert ugyanaz a vér keringett bennük, és tudott dolog, hogy semmiért úgy meg nem gyűlöli egymást két ember, mint a vére miatt.

29. oldal Májusi eső

csillagka>!

– Ön a vőlegénye? … szegény … szívből sajnálom.
Igaza volt.

198. oldal A helyvadász

Ardnazil>!

Ha az ember hosszú időn át teszi a szépet a gyöngébbik nemnek, nehezen ébred rá, hogy lejárt az ideje, hogy a nők már apjuknak, ha éppen nem nagyapjuknak nézik. Főképpen azért eszmél nehezen az ember, mert minden érett férfinak a fejében még egy fej van: a külső, az csupa ránc, deres haj, odvas fogak, táskás szemek; a belső viszont ifjúkora óta mit sem változott: dús, fekete hajzat, feszes bőrű orca, ragyogó fogsor, élénk szem. És ez a belső fej az, amelyik vágyódva nézegeti a nőket, hátha észreveszik. A nőknek azonban csak a külsőhöz van szemük, és ezt mondják: „ Mit akar tőlem ez a vén szoknyavadász? Elfelejti, hogy a nagyapám lehetne?”

155. oldal, Vén bolond; Európa 1987

Nazanszkij >!

…aki él, beszél, a kiterített meg csak a szenteknek regél.

Róma réme

Ardnazil>!

Ránéztem Clementinára: mintha csak nekem teremtették volna, legalábbis Ugo ilyet szánt szerény személyemnek: jó lélek, fehér bőrű hájtömeg, amolyan faras-mellyes, tehénszerű, bárgyú képe szintén erre az állatra vallott: éppen csak a kolomp hiányzott a nyakából.

107. oldal, Tabu

Ardnazil>!

… a nőknek az udvarló olyan, mint a nyakék meg a karkötő: szeretnek vele hivalkodni, s ha nem muszáj, nem válnak meg tőle.

148. oldal, Barátság

sophie P>!

Annak a jóasszonynak, aki a Római Segélytől kihozta nekünk a támogatás , és – mint sokan mások – ő is afelől kérdezgetett bennünket, hogy miért olyan szapora a magunkfajta, a feleségem – aznap éppen rajta volt a bolond óra – megmondta az igazat:
– Ha volna pénz, moziba mennénk este … de mivel nincs, hát lefekszünk … ezér van a sok gyerek.

88. oldal - A pici

Kapcsolódó szócikkek: mozi
sophie P>!

Széles, pirospozsgás, fehér, telihold arca egyáltalán nem illet arányos testéhez: azokra a rózsákra emlékeztette az embert, amiket káposztarózsáknak hívnak, éppen, mert olyan tömöttek és nagyok, mint a kelkáposzta, szóval aki ránézett, annak rögtön az jutott az eszébe, hogy ebből az arcból könnyűszerrel kitelne két másik.

147. oldal

Kapcsolódó szócikkek: káposzta
Vecsi>!

Az ember sose tudhatja pontosan, mire tartják, kik vannak alatta, kik fölötte. Én a magam részéről még el is túloztam a dolgot: mindenkinél semmirekellőbbnek tartottam magamat. Biztos, nem vasból öntöttek, inkább agyagból fuseráltak. De én üveg-, sőt kristályvázának éreztem magamat, és ez egész sorsomra kihatott. Lássuk: fizikai erő – nulla, kicsi vagyok, görbe, angolkóros, kezem, lábam négy korhadt gally – egy béka; értelmi képességem: éppen hogy egy picivel több a semminél, ami abból is kiviláglik, hogy annyi rengeteg mesterség közül a szállodai kuktánál nem bírtam többre vinni; csinosságom: a nulla alatt, keskeny, sárgás arcom, szemem seszínű, mint a kivert kutyáé, az orromat meg kétszer akkora arcra szabták, mint az enyém, húsos is, hosszú is, mintha mindig le akarna pottyanni a helyéről, a hegye viszont úgy fölkunkorodik, mint az ég felé tartott gyíkpofácska. Az olyan emberi tulajdonságról pedig, mint például a bátorság, talpraesettség, személyi varázs, vonzóerő – legjobb velem kapcsolatban nem is beszélni. Természetes hát, hogy az ilyen meggondolások után őrizkedtem az udvarolgatástól. Az egyetlen női lény, akinek a közelébe merészkedtem, a szálloda egyik pincérnője volt, ő aztán alaposan észre is térített. Egy kicsi, de vágó szóval: gnóm. Ezért hát lassacskán rájöttem, hogy nem való vagyok én semmire, és legjobb, ha behúzódok a kuckómba, nehogy bárkinek is szemet szúrjak.

70. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Gy. Horváth László (szerk.): Égtájak 1980
Luigi Pirandello: Luigi Pirandello legszebb novellái
Dino Buzzati: Riadalom a Scalában
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II.
Luigi Pirandello: Az álom valósága
Fazekas László (szerk.): Szerelmesek
Kormos István (szerk.): Nyári szerelem
Fekete István: Az erdő ébredése
Békés Pál: Csikágó
Fekete István: Régi karácsony