Egy ​asszony meg a lánya 146 csillagozás

Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya

Alberto ​Moravia jó hatvan évig volt a huszadik század olasz irodalmi életének egyik főszereplője. Nálunk hosszú évtizedeken keresztül ő számított az első számú olasz írónak. Regényeinek, elbeszéléseinek hosszú sora jelent meg újra meg újra magyarul is, legtöbbnyire az Európa Könyvkiadó gondozásában. A Közönyösök, A megalkuvó, A megvetés, Az unalom, A figyelem, az 1934 vagy akár Levelek a Szaharából „egzisztencialista” Moraviája éppúgy hatalmas közönségsikert aratott, mint a „neorealista” Moravia: az, aki a Római történetek-et, A római lány-t, vagy a filmen is világhírűvé tett Egy asszony meg a lányá-t írta. A két Moravia valójában egy és ugyanaz. Ahogy a gazdag életmű valamennyi Moravia-hőse, az asszony meg a lánya, Cesira és az ő baljósan esendő, szépséges Rosettája sem csak a háborúvég zűrzavarából kivezető utat keresi feketézők, állativá aljasult emberek, jóhiszemű tévelygők, parasztok, nácik és fasiszták, katonák és martalócok ijesztő nyüzsgésében, hanem egyúttal az élhető és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1957

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A Világirodalom Remekei Európa · Horizont könyvek Kriterion · Kincses Könyvtár

>!
Európa, 2022
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635046126 · Fordította: Gellért Gábor
>!
Európa, Budapest, 2004
452 oldal · ISBN: 9789630776356 · Fordította: Gellért Gábor
>!
Európa, Budapest, 1994
416 oldal · ISBN: 9630756382

6 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 23

Most olvassa 12

Várólistára tette 90

Kívánságlistára tette 58


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya

Húszas éveim elején volt egy moralista időszakom, akkoriban faltam az egzisztencialistákat és Moraviát – de ez a könyv valahogy kimaradt. Talán mert nem egy szóból áll a címe, és ezt az eljárást egy moralistához méltatlannak találtam. Másfelől meg háborús, ami akkoriban még mérsékelten érdekelt. Most viszont elolvastam, és ennek örülök.

Cesira és lánya, Rosetta ’43-ban elindul Rómából vidékre, mert tartanak attól, hogy a szőnyegbombázásoknak egészségügyi következményei lesznek rájuk nézve. Ezzel aztán számos nem előre kalkulálható problémába futnak bele – Moravia pedig fokozatosan tunkolja hőseit egyre mélyebbre a szaftba. Ennyi a cselekmény. Nem is kell több. Ami engem első körben meglepett, hogy mennyire stimmel az a történelmi háttér (az evakuáltak élete, a német megszállás következményei, a szövetségesek csigalassú előrenyomulása, valamint a marokkói katonák viselkedése), amit az író finoman a történet mögé rajzolt. Másodsorban meg az lepett meg, hogy Cesirát még úgy is kénytelen vagyok Sophia Loren arcával elképzelni, hogy a vonatkozó filmet* nem is láttam.

A regénynek amúgy van egy evidens olvasata: himnusz a kemény nőről, aki a jég hátán is megél, nem rejti véka alá a véleményét, és a lánya érdekében még az ördöggel is birokra kel. Ez a nő megragadó, hamar elnyeri az olvasó szimpátiáját, lehet drukkolni neki. De van egy bújtatott olvasata is: az állampolgárról, akinek mindegy, hogy Mussolini vagy Badoglio van hatalmon, mindegy (legalábbis eleinte), hogy a tengelyhatalmak vagy a szövetségesek győznek – csak az üzlet menjen. Feketézik, halászgat a zavarosban, ellenne ő napestig a fasizmusban, ha azok a fránya bombázók nem hatolnának be illetéktelenül a privát szférájába. Ő az apolitikus ember, aki elhitte a Duce szólamait – kényelmességből, mert hát miért ne hinnénk el mindent, az nem kerül semmibe. Egy ideig. De aztán eljön a pillanat, amikor bizonyos erők (nevezzük őket Történelemnek, csak így kutyafuttában) benyújtják a számlát, és ő meglepődve veszi észre, hogy amit ő valami távolinak és absztraktnak vélt, az nagyon közeli és fájdalmas is tud lenni. Ez az állampolgár utólag okos – akkoriban, amikor még számított volna egy ici-picit, még nem volt az. A mi dolgunk, hogy okosak legyünk helyette is.

*http://www.port.hu/egy_asszony_meg_a_lanya_la_ciociara/…

27 hozzászólás
Bla IP>!
Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya

Lélekbemarkoló írás. Moravia realista munkásságának, pályafutásának tán a csúcsa. Az üzletét az adott feltételekhez mindig igazodóan vezető okos asszony menteni akarja lányát, vidékre menekül a II. VH elől Rómából. Sorsuk, melyet nem tudnak elkerülni, a háború poklának és a szegénység megpróbáltatásai panorámájának bemutatása ez időszakban. Ha a 9 hónap alatt zajló cselekményben az esendő leányhőst a nemi erőszak bűnre tanítja is, ez a bűn egyértelműen a háborús erőszaktól származik. Emberpróbáló elolvasni és lélekben átélni is, Sophia Loren Oscar díjas filmje segít. Ajánlom!

VeronikaNy>!
Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya

Ha olasz irodalom, akkor Moravia megkerülhetetlen, én meg annyira régen olvastam ezt a regényt, hogy ideje újrázni, másrészt beszereztem Moravia feleségének, Elsa Morantenak A történelem című regényét, ami nagyon hasonló témát dolgoz fel. Moravia nem véletlenül fészkelte be magát a legnagyobbak köze, igazi élmény olvasni őt. Csak semmi hatásvadász dráma, egyenletes és letisztult a szöveg végig.
Cesira és a lánya, Rosetta, a bombázások elől Rómából vidékre menekülnek. Ideiglenes, két hetes vakációt tervez a nagyiéknál ez a viszonylagos jóléthez szokott, elég pénzzel rendelkező páros, de hát a második világháború nem ilyen fajta. A vonatsíneket felrobbantották, a környék lakosait evakuálták, vagyis ott állnak délen minden nélkül, a pénz gyorsan értéktelenedik, az étel felértékelődik. A fasiszták bármit csinálhatnak, miközben az emberek a hegyekre menekülnek, kezdetleges körülmények közé. Cesira minden erejével megpróbálja a lányát védeni, akivel kölcsönösen imádják és mindennél jobban tisztelik egymást, miközben elhúz a történelem a fejük felett. De ebben a regényben nincsenek politikai játszmák, haditervek, hadjáratok, itt csak az emberek vannak, akik megpróbálnak túlélni, az adott rossz helyzethez alkalmazkodni, hinni a jövőben, hogy minden a régi lesz, de a háború mindennapjai szépen lassan rétegről rétegre mindent lebontanak, ami az embert emberré teszi.
Moravia képei nagyon erősek és tiszták, nem csodálom, hogy filmre kívánkozott.

1 hozzászólás
DaTa>!
Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya

Nagyon megrázó. Felkavarta a lelkem, piszkosul. Gyakorlatilag a felétől folyamatosan sírás kerülgetett, ami olykor ki is tört belőlem. Kegyetlen. Mint az élet. Rosetta tragédiája, az ő fájdalmas átalakulása és Michelle sorsa mindörökké belém égett. Van az, hogy érzed egy könyv olvasása közben már, valami igazán maradandót kapsz éppen. Hát én ezt éltem meg. Mestermű.

robinson P>!
Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya

Megrázó, emberi.
Végéhez közeledik a második világháború. Emberek ezrei menekülnek a mind veszélyesebbé váló, kifosztott Rómából vidékre, ahol élelmet és biztonságot remélnek. Köztük a parasztlányból fővárosi boltosasszonnyá lett Cesira meg a csupa jóság és tisztaság lánya, Rosetta. Német és olasz fasiszták, feketézők, elvadult parasztok, jóhiszemű tévelygők ijesztő forgatagában ideoda vetődve „tanulják a történelmet", ápolják magukban a reményt, hogy egyszer minden bajnak vége szakad, és aztán kezdhetik újra az életet. Kezdhetik – de milyen áron… A háborúnak az a legkeservesebb következménye, hogy érzéketlenné teszi az embert, megkeményíti a szívét, és kiöli belőle a könyörületet – sommázza Moravia. A minden idők egyik legjobb regényének tartott mű 1957-ben jelent meg. Sophia Lorennel emlékezetes filmet forgattak belőle, amiért Oscar-díjat kapott.

4 hozzászólás
Georgina77 P>!
Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya

Házi könyvespolcon a helye. Csodálatra méltó a tájleírások pazarsága. Emberileg is sokatmondó: mi mindent képes átvészelni valaki. Mi mindennel több és több lesz a személyisége. Sajnos, a regény története rombolást nyújthat csak bárki számára. Jól megírt mű.

Miyako71 P>!
Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya

A II. világháború civil emberekre gyakorolt hatását bemutató finom korrajz. Viszonylag kevés az olyan rész, ahol direkt módon jelennek meg a szokásos képek a háborúról (bombázás, csaták, katonák halála), sokkal inkább arról kaphatunk képet, hogyan változtatja meg az emberek viselkedését, jellemét a háború, és az azzal járó nélkülözés. Nem mellesleg azt is szépen bemutatja, hogy az átlagember mennyire nem érzékeli a nagypolitikát, mennyire nem érdekli, mi miért és hogyan történik az országában – amíg személy szerint neki jól megy a sora. Ez a rövidlátó gondolkodás jellemzi a legtöbb szereplőt.
Az író remek kontraszt-személyiségeket alkot: Filippo és Michele, Cesira és Rosetta. spoiler Tetszett, hogy az író nem foglal állást, az olvasóra bízza, kivel, melyik nézőponttal szimpatizál.
Fordulatos, olvasmányos stílusban megírt történet, ami túlzások nélkül, a maga egyszerűségében tökéletesen képes bemutatni a háború szörnyű" mellékhatásait", amik sokkal több ember életét nyomorították meg, mint a közvetlen csatározások.

katalins>!
Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya

Sokat gondolkoztam rajta, hány csillagra értékeljem ezt a könyvet. Elég lassan haladtam vele, nem mindig sikerült lekötnie. Cesira tényleg mindent megpróbált, hogy minél jobban vészeljék át a háborút, de úgy gondolom, elég sok rossz döntést hozott. Néha annyira butának éreztem, hogy kifejezetten idegesített. Még Rosetta is okosabbnak tűnt nála, a tapasztalatlansága ellenére. Szegény Rosettának nem éppen ideális körülmények között kellett felnőtté válnia, de az édesanyjánál jobban alkalmazkodott a körülményekhez.

emotive>!
Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya

Nem volt rossz könyv. Viszont szerettem volna többet megtudni Rosetta lelkivilágáról, hogy ő hogyan látja a történteket, a háborút. Voltak pillanatok, mikor úgy éreztem, a lány logikusabban, több ésszel gondolkozik, mint az anya.. Cesira elképzelte a lánya életét, és egyszerűen tátott szájjal bámulta, hogy a gyereke másként tesz, mást akar, egyszerűen másmilyen. Sok szülő beleesik ebbe a hibába, de háborúban, úgy gondolom, ez még nagyobb baj. Az anya nem tudott lelkileg alkalmazkodni a körülményekhez, és ez jobban megviselte, mint a fiatal lányt, annak ellenére, hogy Rosetta élt szabadabb életet és látszólag nagyobb nyomot hagyott benne az a szörnyű esemény, mint az anyjában. Nekem kicsit esetlen volt a jellemfejlődés kibontása, viszont azt a fiút a Sant' Eufemia-ról.. őt jó lett volna jobban megismerni, nagyon jó karakter. Tetszett, hogy Moravia megpróbálta bemutatni, hogy az egyszerű parasztember hogyan élte meg (túl?) a II. világháborút, ezek a leírások kifejezetetten élvezetesek voltak számomra. Mint már mondtam, nem rossz könyv ez, csak túlságosan egy szemszögből vannak kibontva az események.

loslobos>!
Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya

A női sorsot bemutató könyvek mindig különösen vonzottak. Mélyen emberi ez a könyv, igazi olasz remekmű, és az elolvasása után minden fájdalma ellenére büszkeséggel töltött el, hogy nő vagyok = hogy ember vagyok.
Moravia páratlan érzékenységgel ír a női lélekről!


Népszerű idézetek

Sárhelyi_Erika I>!

Minden ember életében elkövetkezik a pillanat, amikor meghülyül […]

156. oldal (Európa)

5 hozzászólás
Rawalpindi>!

[…] nem elég egyszerűen oktatni az embereket; azt is meg kéne tanítani nekik, hogyan hasznosítsák a tudásukat.

81-82. oldal (Európa, 1969)

mandarina>!

Ön meg én két ember vagyunk, és olyanok, amilyenek, és nem az érdemrendek meg a diplomák, hanem a tetteink határozzák meg azt, hogy kik vagyunk.

1 hozzászólás
Sárhelyi_Erika I>!

Két civódó között mindig a harmadik nevet […]

168. oldal (Európa)

3 hozzászólás
Rawalpindi>!

…az anyák nem mindig ismerik gyerekeiket…

83. oldal, Európa Könyvkiadó, 1969

Rawalpindi>!

…bármi adódik is, élni érdemes, az élet mindig, de mindig jobb a halálnál…

289. oldal, Európa Könyvkiadó, 1969

AnnaSz>!

Bizony, az élet szokások tömege, és maga a becsület is szokás; ha pedig egyszer ezek a szokások megváltoznak, pokollá válik az élet, mi meg féktelen ördögökké, akik sem saját magukat, sem embertársaikat nem becsülik többé semmire.

Rawalpindi>!

……senki az anyaméhből nem hozhat magával ajándékba emberi tisztaságot is, szóval ezt nem a természet adja, hanem az élet megpróbáltatásai által tehetünk csak szert rá; de még ha valaki hoz is magával ilyen tisztaságot, bizony egyhamar elveszíti, mégpedig annál hamarabb, minél inkább azt hiszi, hogy a birtokában van; szinte hát jobb, ha az ember nem születik tökéletesnek, hanem az élet során válik, ha nem is tökéletessé, de legalább jobbá, mert ettől a kezdeti, csalóka tökélytől a tapasztalat meg az élet tökéletlenségei amúgy is megfosztják.

264.-265. oldal, Európa Könyvkiadó, 1969

Sárhelyi_Erika I>!

[…] feszes és ívelt combjai közül kidomborodó gazdag és sűrű szőrzete valami kedves tűpárnácskának hatott.

178. oldal (Európa)

24 hozzászólás
kékmadár>!

– Vidéken nem félek úgy. Látom a napot, kinnt vagyok a szabadban. Rómában attól rettegtem, hogy a fejemre dől a ház. Itt legalább fölnézhetek a napra, ha meghalok.

51. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Margaret Mazzantini: Újjászületés
Kate Quinn: Alice hálózata
Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok
Kristin Hannah: Fülemüle
Ariel Lawhon: Fedőneve Hélène