Életem ​és gondolataim 14 csillagozás

Albert Schweitzer: Életem és gondolataim Albert Schweitzer: Életem és gondolataim Albert Schweitzer: Életem és gondolataim

Harmincéves ​volt Albert Schweitzer – a strasbourg-i egyetem teológiai fakultásának tanára, a teológiai szeminárium igazgatója, prédikátor és hírneves orgonaművész, amikor elhatározta, hogy hátat fordít addigi sikeres életpályájának, és „olyan feladatot vállal, amelyek közvetlenül az embert szolgálhatja”. 1905-ben megkezdte orvosi tanulmányait, és 1913-ban, orvosi diplomával a zsebében s a saját pénzéből vásárolt orvosi felszereléssel, gyógyszerekkel elindult Afrikába, Gabon francia gyarmatra, hogy a párizsi evangélikus misszió lambarénéi állomásán megkezdje tevékenységét, és „ezzel törlesszen valamit az európaiaknak a színesbőrűekkel szemben fennálló adósságából”. Rendelője egy ócska tyúkól volt, a betegeket a szabad ég alatt kezelte, és elhelyezésükre egy-két kezdetleges barakk állt rendelkezésére. 1925-ben Schweitzer áttelepítette kórházát a misszió területéről saját telkére, biztosítva ezzel, hogy „vállalkozása vallások és nemzetek felett álljon”. A kórház azóta állandóan… (tovább)

>!
Etalon, 2015
460 oldal · ISBN: 9789638802057
>!
Etalon, 2010
446 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638802040 · Fordította: Balassa Klára, Kenesei Sándor
>!
Gondolat, Budapest, 1981
518 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632810368 · Fordította: Balassa Klára

1 további kiadás


Enciklopédia 41

Szereplők népszerűség szerint

Wolfgang Amadeus Mozart · Johann Sebastian Bach · Ludwig van Beethoven · Georg Friedrich Händel · zeneszerző · Richard Wagner


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

Chöpp >!
Albert Schweitzer: Életem és gondolataim

ÉLETEM ÉS GONDOLATAIM:
Egy ici-picit mást kaptam, mint amit vártam, de nagyon örültem neki. Úgy mesél Albert Schweitzer, mintha nagy nyugalomban üldögélnénk egymás mellett és úgy ahogy volt, mindent megosztana velem. Élete eseményeit, gondolatait vallásról zenéről, tudásról, alapvető késztetéseit, amiket roppant szerethető módon magyaráz nekem, aki alapvetően rajongok az önzetlen jó cselekedetekért. Mert ő a legilyenebb: önzetlen, humánus, nemcsak gondolkodó, filozofáló, de cselekvő ember is.

AZ ŐSERDŐ MÉLYÉN:
A Lambarénében (Észak-Afrika) orvosként töltött világháború előtti és alatti időkről ír. A bennszülöttekről, a betegségekkel és az őserdővel való napról napra való küzdelemről, a helyi sajátosságokról és a rengeteg segítségről, aminél – tökéletesen rá vall – ő még többet szeretne. A dzsungellel és a bennszülöttekkel is „meg kell közben küzdenie”, hogy közel úgy tudjon gyógyítani, ahogyan ő szeretne. Rossz körülmények vannak – egyetlen kunyhó áll –, amikor megérkezik. Szinte a semmiből épít használható kórházat és gyógyít a magával hozott és hajókon érkező eszközökkel és gyógyszerekkel. Saját szellemi gyermeke (könyve), anyagi javai és barátai segítsége teszik lehetővé, hogy orvos lehessen egy hihetetlen emberellenes környezetben, és segíthessen a bennszülötteken, akiken senki más nem segít. Közben zenél, olvas és ír. Fakitermelésről, társadalmi problémákról, misszióról, háborúról. Csodálatos ember lehetett! Töredékét nem bírtam volna annak, amit ő elviselt az önmaga által vállalt kereszttel a vállán.

LEVELEK LAMBARÉNÉBÓL, 1924–1927
A háború után végre újra lehetősége lesz visszatérni az orvosi szolgálathoz az Ogooué vidékére, Észak-Afrikába. Az ebből az időszakból barátainak, családjának írt leveleket tartalmazza ez a könyv.
Három év a pokolban, amit, ha nem is édenkertté, de élhetővé varázsolt mint orvos és mint kiváló ember. És felépített egy elképesztő kórház falut a dzsungel közepén, amely több mint 200 ember befogadására volt alkalmas. Elkülöníthetők lettek végre a vérhasban szenvedők és a műtöttek, no meg az elmebetegek.
Tökéletes olvasmány. Bármikor bárhol kinyitva élvezettel olvasható. Süt belőle az elhivatottság, az emberek szeretete, a gyógyítás kényszere és küzdelmes mindennapi tapasztalatai, az alázat és a rengeteg tökéletlenség ellenére való elfogadni tudás hatalmas képessége/adománya.
„Fel sem foghatom, hogy már nem vagyok a kórházban. Emlékezetemben felmerül ennek a három évnek minden nehézsége, munkája. Mély meghatottsággal gondolok társaimra, akik megosztották velem a gondot, a munkát, valamint az európai egyházközségekre és barátaimra, akiknek megbízottjaként megalapíthattam itt az irgalom művét. A siker feletti öröm nem hatalmasodik el bennem. Lelkem megtelik alázattal. Felteszem magamban a kérdést, vajon mivel érdemeltem ki, hogy ilyen művön munkálkodhattam, és hogy művemet siker koronázta.”
Na mégis mivel? Mondom, ez az ember csodálatos!

JOHANN SEBASTIAN BACH
Sajnos ebből a részből nem sokat értettem, csak annyit, hogy Bach varázslatos művész, és a zenéhez abszolút máshogy áll hozzá, ahogy a többi Nagy zeneszerző (Beethovennel és Wagnerrel hasonlítja össze leggyakrabban Albert bácsi). Ő különleges nyelvi eszközökhöz kötött motívumokat használ. Külön a haragra, külön az örömre, külön a kétségbeesésre, s a többi. Imádja a hullám motívumokat, a felhők zenében való ábrázolását. Mondom: ZeneszerzőMágus.

LuPuS_007>!
Albert Schweitzer: Életem és gondolataim

No egy Albert gyermek.
Először is ez nem egy könyv, hanem 3 vagy majdnem 4.
– Életem és gondolataim(önéletírás)
– Az őserdő peremén
– Levelek Lambarénéből (maga AS is Az őserdő peremén című könyve folytatásának tekinti)
– Bach (részletek)

Elsőre gyermekként igencsak keveset tudtam róla. Meglepődve tapasztaltam, hogy a hiányos információm a könyv alapján igencsak kitágultak.
– Teológus/ Orgona fanatikus,
– Orvos/humanitárus,
– Bach szakértő/nyelvi zseni

Teológus: Jézus életével foglalkozó kutatások történeteit* vizsgálja, nem mellékesen az Utolsó vacsorát ábrázolja nagyszerűen

Orvos: Doktori disszertációját http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20509445 De Loosten, William Hirsch és Binet-Sanglé publikációin alapszik.:Röviden mennyire volt SKIZÓ Jézus.Érted egy teológus.

http://www.hts.org.za/index.php/HTS/article/download/667/568.

Bach:
A teológia tanulmányok alatt lazán összedobja JSB-ről is egy könyvet franciául.

* a könyv a saját gondolatai mellett, a saját tanulmányaiba betekintést enged, így nem csak őt hanem ténylegesen a gondolatait is megismerjük. Ötös fölé.

konnyufanni>!
Albert Schweitzer: Életem és gondolataim

Imádom az olyan könyveket, ahol a maga, a könyv írója írja a gondolatait.
De nem olyanokat, hogy szenvedés az egész élete. NEM! Hanem olyan író ez, mint Albert.
Aki tapasztalait írja le, pozítivan látja az életet.

Afrikai rész tetszett nekem a legjobban.
Hiszek abba, hogy Albert sok életet mentett meg, és ő olyan meghatárotó személy lett, most is! :)
Nobel-díj egyik büszke tulajdonosa. Élmény volt olvasni a könyvét.

juditkonyve>!
Albert Schweitzer: Életem és gondolataim

Én az Afrika részét olvastam, és hát, fantasztikus leírás.


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Munkavállalásra olyan szükségletek késztetik tehát a természet gyermekét, amelyek nem tartoznak a létfenntartáshoz. Ha nincs szüksége pénzre, ott marad a falujában. Ha pedig munkát vállalt valahol, és már megkeresett annyit, hogy megszerezheti azt, amit megkívánt, nincs célja a további fáradozásnak. Visszatér hát a faluba, ahol lakás és élelem mindig akad számára.
A bennszülött nem lusta, hanem szabad ember. Ezért sohasem más, mint alkalmi munkás.

278. oldal Az őserdő peremén

Chöpp >!

Bachnál a szövegnek nemcsak a teste, hanem a lelke is kifejeződik a hangokban.

428. oldal Johann Sebastian Bach

Kapcsolódó szócikkek: Johann Sebastian Bach · zene
Chöpp >!

Az élet igenlése az a szellemi cselekedet, amely által az ember abbahagyja azt, hogy csak úgy éljen a világban, tisztelettel kezdi saját életének szentelni magát, hogy ezzel a valódi értékére emelje azt. Az élet igenlése azt jelenti, hogy mélyebbé, bensőségesebbé tesszük az élniakarást, s egyben felmagasztosítjuk.
A gondolkodó ember szükségét érzi annak, hogy ugyanolyan tisztelettel adózzék minden rajta kívül álló életakaratnak, mint a magáénak. Átérzi ezt a másik életet a sajátjában. Jónak tekinti az élet fenntartását és minden fejlődőképes élet lehető legmagasabb értékszintre emelését. Rossznak tekinti az élet megsemmisítését, az élet veszélyeztetését, a fejlődőképes élet növekedésének akadályozását. Ez a gondolati alapon álló erkölcs abszolút alapelve.
Minden eddigi erkölcstan hiányossága, hogy azt hitte, csak az embernek az emberhez való viszonyával kell foglalkoznia. Valójában arról van szó, hogyan viszonyuljunk a világmindenséghez és minden benne élő teremtményhez. Az ember csak akkor erkölcsös, ha magát az életet tartja szentnek, a növényekét és az állatokét épp úgy, mint az emberekét, és igyekszik a lehetőséghez képest segítséget nyújtani minden szükséget szenvedő életnek.

128-129. oldal

1 hozzászólás
Chöpp >!

Reménytelen esetben a természeti népeknél nem kell reménnyel kecsegtetni sem a beteget, sem a hozzátartozókat. Ha bekövetkezik a halál, és az orvos nem jelezte előzőleg, akkor azt mondják, hogy az orvos nem tudta, mi lesz a betegség kimenetele, tehát a természetét nem ismerte fel. A néger betegeknek kímélet nélkül meg kell mondani az igazat. Ismerni akarják és el is tudják viselni a valóságot. Az ő számukra a halál természetes dolog. Nem félnek tőle, sőt nyugodtan néznek elébe. Ha a beteg várakozás ellenére meggyógyul, ez csak az orvos jó hírét öregbíti. Azt mondják róla, hogy még a halálos betegeket is meg tudja gyógyítani.

114. oldal

Kapcsolódó szócikkek: beteg · néger · orvos
Chöpp >!

A dekadencia egyik legvilágosabb megnyilvánulási formájának minősítettem, hogy a babonás hiedelmek újra polgárjogot nyertek a művelt körökben.

119-120. oldal

Kapcsolódó szócikkek: dekadencia · hiedelem
Chöpp >!

A bennszülöttek tehát bizonyos körülmények között szorgalmasan dolgoznak, de mindig csak annyit, amennyit a helyzet megkövetel. A természet gyermeke – ez a rejtély megoldása – csupán alkalmi munkás.

278. oldal Az őserdő peremén

Kapcsolódó szócikkek: bennszülött
Chöpp >!

Szeptember közepén megkezdődnek az esőzések. Most azután sürgősen száraz helyre kell tenni az épületfát. Minthogy igen kevés munkaképes férfi van a kórházban, két hívemmel magam cipelem a gerendákat, deszkákat. Közben észreveszek egy hófehér ruhába öltözött feketét, az egyik beteget jött meglátogatni.
– Halló barátom – kiáltok oda neki –, nem jönnél egy kicsit segíteni?
– Én értelmiségi vagyok és nem hordok fát – hangzik a válasz.
– Szerencsés fickó vagy! – válaszolok neki. – Én is értelmiségi akartam lenni, de nem sikerült.

384. oldal Levelek Lambarénéból, 1924-1927

Kapcsolódó szócikkek: értelmiségi
Chöpp >!

A fájdalom a halálnál is szörnyűbb zsarnok.

263. oldal Az őserdő peremén

Chöpp >!

Az igazság nincs időponthoz kötve, Mindig időszerű, kiváltképpen akkor, mikor időszerűtlennek látszik.

323. oldal Az őserdő peremén

Kapcsolódó szócikkek: igazság
Chöpp >!

A fehérek összevissza siránkoznak, panaszkodnak a bennszülöttek lustasága miatt, pedig valójában csak azért nem tartják őket a kezükben, mert a feketék nincsenek rendszeresen kenyérkeresésre utalva. Nem ismerik a küzdelmet a létért.

279. oldal Az őserdő peremén

Kapcsolódó szócikkek: bennszülött

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Duff McKagan: It's so easy
Elton John: Én
Marie Fredriksson – Helena von Zweigbergk: Listen To My Heart – Hallgass a szívemre
Phil Collins: Mindhalálig
Presser Gábor: Presser könyve 2.
Paul Stanley: Tükörkép reflektorfénybe zárva
Michael Jackson: Holdséta – Moonwalk
Vásáry Tamás: Üzenet I-II.
Andrew Lloyd Webber: Maszk nélkül
Nyerges Attila – S. Tóth János: Egy ismerős arc