A ​speciális és általános relativitás elmélete 91% 23 csillagozás

2021/83, otthoni polc, 4/20 eddigi értékelés

1916-os szerzői előszó, 1962-es jegyzetek (Novobátzky), 1973-as kiadás, és 2021-ben is abszolút élvezhető könyvecske. Szép komótosan olvastam végig, néha meglepődtem a tartalmon spoiler.
Az élvezhetőséghez persze „minden” kellett: Einstein írói stílusa, a szerzői koncepció, a kitűnő magyarázó jegyzetek, a filozófiai meggondolások, a szemléletes analógiák, és még az utószó is (pl. Lénárd Fülöp tevékenysége). A függelékkel pedig szép kerek lesz a speciális relativitáselmélet (Lorentz-transzformáció és Minkowski-tér). Mindenkinek ajánlom a könyvet, az általános relativitáselmélet rész matematikai fejtegetései nyugodtan átpörgethetők.
https://moly.hu/idezetek/1467453
A könyvecske önmaga is egy hatalmas paradoxon: az elmélet matematikai tartalmát matematikai apparátus nélkül próbálja megmagyarázni. https://moly.hu/idezetek/1467454
Lényegében sikerrel, bár Laczkovich Miklós híres előadása óta tudjuk, hogy egy mai érettségiző diák kb. egy évnyi tananyaggal tanul kevesebb matematikát, mint anno egy évszázaddal fiatalabb kollégája. Így persze hiányoznak a komplex számok vagy (pl. a Gauss-koordinátáknál) a differenciálgeometria.
A másik probléma ezzel: https://moly.hu/idezetek/1467455
Itt bizony arról van szó, hogy pl. a relativitáselmélet mai kedvelt témáit (fekete lyukak, ikerparadoxon) ebben a könyvben nem érintjük, illetve ebből nem fogjuk megérteni.

Nagyon érdekes az elméleti fizikus filozófiája: https://moly.hu/idezetek/1467456
A könyv nagyszerű részei azok, amikor Einstein „jósol”. https://moly.hu/idezetek/1467458
(A vörös eltolódás igazoltatott.)

A tömeg-energia ekvivalenciáról (tehát amikor egy testtel energiát közlünk = gyorsítjuk, a relativisztikus tömege megnő): https://moly.hu/idezetek/1467460
Hát, most már tudunk, lásd a részecskegyorsítókat.

Hozok még néhány jellemző idézetet.
Einstein néha patetikus, ami jól áll neki: https://moly.hu/idezetek/1467461
Nagyon jól sikerült a 30-32. fejezet, a világegyetem szerkezetéről (itt található a híres cím a „véges és mégsem határos világ”-ról). Egy mondat, ami az előzmények nélkül csak szórakoztató: https://moly.hu/idezetek/1467462
A tudomány folyamatosan fejlődik, nem lehet hátradőlni: a nagyon nagy (relativisztikus) mennyiségek után megjelentek a nagyon kicsik (kvantumok). Jegyzetből:
https://moly.hu/idezetek/1467464

Befejezésül Einstein szerénységét és visszafogott stílusát említem meg. Nagy koponyák munkáira épített, de óriási elméletet. Kicsit az ókori görögökre is emlékeztet: arra az ismeretlenre, aki a réten heverészve rágcsált egy fűszálat, majd a homlokára csapott: „Végtelen sok prímszám van!”, vagy Eratoszthenészre, aki sétálgatott Egyiptomban, majd közölte a Nap és a Föld távolságát…

Az ismeretterjesztő könyvek „problémája”, hogy ami egy adott korszakban íródik, az egy másik korszakban már kevésbé működik, mivel az olvasók egészen más alapképzettséggel rendelkeznek. Ennél a könyvnél is feltűnő, hogy olyan alapokat magyaráz akár oldalakon keresztül, amiket ma már nem kellene, cserébe már részeknél túl kevés a magyarázat. Ezen valamelyest segíthetnének a magyar kiadásban szereplő plussz jegyzetek, de az én általom olvasott kiadás is a 60-as évekből származik, így ezek is kicsit elmaradottak mai szemmel.
A lényegre térve: nagyon érdekes a gondolatmenetet látni, hogy hogyan jut el Einsten a felfedezésekhez, amint olyan fogalmakat kérdőjelez meg, amiket addig egyértelműnek gondoltak (még a fizikusok is). Érhető hasonlatokkal magyarázza meg, hogy milyen problémákat lát, és ezeket hogyan lehet feloldani, kevés képletet és még kevesebb levezetést használ, így inkább csak karcolja az elméleteit, de ha valakit érdekel a modern fizika, akkor így is érdekességekre bukkanhat.
Ha valaki magát a relativitást szeretné (a maga mélységeiben) megérteni, akkor ez nem a megfelelő könyv, de ha csak ismerkedne a témával és inkább egy géniusz agyába szeretne bepillantást nyerni, akkor ez egy nem rossz választás.
A magyar kiadásban igen hosszasan írnak Einstein életéről is, én pont nemrég olvastam erről bővebben egy újabb könyvben (Einstein kozmosza), nem mondom, hogy az újabb mindig jobb, de talán most erre hajlanék.

Aki mostanáig nem értette a relativitáselméletet, az valószínűleg a könyv elolvasását követően sem fogja, mert Einstein – a bevezetőben ajánlottak ellenére – sem a laikusok számára írta. Bölcsész fejjel úgy látom, érdemes a könyv legyűrését követően máshol is utánajárni a lényegnek, mert a filozófia határán táncoló fizikai elmélet mozgó vonatos, görbülő teres és űrhajós gondolatkísérletein való töprengést nagy kár lenne a bonyolult képletektől visszariadva kihagyni.

Érdemes. Leginkább kötelezővé tenném, mert nagyon jól oszlat el általános félreértéseket, és még könnyen érthető formába is van öntve.

A huszadik század legnagyobb tudósai közül néhány kifejezetten jó irodalmár is volt, illetve fordítva, épp ezért nagyon szerencsések vagyunk, hogy tanulhatunk természettudományokat minőségi művekből. Kezdve az ismeretterjesztő Asimov-művekkel, a saját témába vágó Carl Sagan írásokkal eljutunk Einstein-ig, aki bár már nem teljesen érthetően írja le a gondolatait egy átlagos fiatal vagy felnőtt számára, mégis valahogy érthető lesz a szükséges matematikai módszerek nélkül is, ha az ember igazán akarja, és nem rémiszti el.

A relativitáselmélet elég megfoghatatlan, és sokan az emberi agy felfoghatatlanságán túlra teszik, mégis egyszerű, ha felteszünk néhány apró tényt, és pusztán logikusan levezetjük. Nem sokkal másabb, mint egy krimi, és épp ezért, habár ezzel sokan nem értenek egyet, könyvként is élvezhető.