Most először olvashatjuk teljes terjedelmükben magyarul a Nobel-díjas francia író, Albert Camus tanulmányait, amelyek hosszú éveken keresztül meghatározták a nyugat-európai és az amerikai szellemi életet.
Camus mint szépírói műveiben, esszéiben, tanulmányaiban is egy-egy igazságot, tanulságot próbál szívünkbe lopni, fel akar vértezni bennünket az élet meglepetései s értelmetlenségei ellen, hogy jobban lássuk és tűrjük a lét csapdáit. A Közöny filozófiai alapvetéseként számon tartott Sziszüphosz mítosza valójában arra tanít, hogy hős az ember, aki mindenre képes végzete ellen, s büszke maradhat a harcban. A Gondolatok a halálbüntetésről rendkívül meggyőző írás e büntetés ellen. A Levelek egy német baráthoz egyik darabjában először fogalmazódik meg az egyesült Európa eszméje. Az irodalmi tanulmányokból egy biztos ízlésű, nyitott, tájékozott ember szól hozzánk. A két Stockholmi beszéd a művész felelősségéről, feladatairól vall.
Szerepel kötetünkben Camus első könyve, a… (tovább)
Sziszüphosz mítosza 36 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1942
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magvető Világkönyvtár Magvető
Magvető, Budapest, 1990 Enciklopédia 4
Kedvencelte 10
Most olvassa 6
Várólistára tette 75
Kívánságlistára tette 64
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
azon gondolkodom, hogy jobb lenne, ha nem tetszett volna ilyen nagyon. de hát tetszett…
Camus tanulmány- és esszéköteteinek gyűjteménye. Minden sora olyan, mint mikor az ember fülledt, tacsakos fejét friss forrásvízbe dugja. A remekebbnél remekebb írások közül kiemelendő az Ördögök-értelmezés, minden aspektusában, valamint a Kafka-tanulmány, ha már..
„* Úgy hallottam, hogy Peregrinosznak követője is akadt, a húszas években egy író, befejezvén első könyvét öngyilkos lett…” Nem tudja esetleg valaki, hogy kiről van szó?
Népszerű idézetek
Néha leomlanak a díszletek. Ébresztő, villamos, négy óra hivatal vagy gyár, ebéd, villamos, négy óra munka, vacsora, alvás és hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat – általában könnyedén végigcsinálja az ember. Ám egyszer csak felmerül a „miért”, s ezzel a csüggedt rácsodálkozással kezdődik minden. „Kezdődik”, ez a fontos. A csüggedtség a taposómalom végét, de egyszersmind az öntudatra ébredés kezdetét jelzi. Felráz, és válaszútra kényszerít: öntudatlan visszatérés a tamposómalomba vagy végleges ébredés. Idővel az ébredésnek is következménye van: öngyilkosság vagy talpra állás. Magában az elcsüggedésben van valami visszataszító. Itt most mégis azt mondom, hogy jó. Mert minden az öntudatal kezdődik, mindennek az ad értéket.
A priori, megfordítva a kérdést, úgy tűnik, hogy – miként vagy öngyilkos lesz valaki, vagy sem – itt is csak két filozófiai megoldás van: igen vagy nem. Ez túl szép volna. De azokra is tekintettel kell lennünk, akik sosem következtetnek, hanem mindig csak kérdeznek. Most csak kicsit gúnyolódom: a többségről van szó.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Földényi F. László: Melankólia 93% ·
Összehasonlítás - Szentkuthy Miklós: Az egyetlen metafora felé ·
Összehasonlítás - Peter Greenaway korai rövidfilmjei ·
Összehasonlítás - Szabolcsi Miklós: A clown, mint a művész önarcképe ·
Összehasonlítás - David Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben 86% ·
Összehasonlítás - Roland Barthes: Válogatott írások ·
Összehasonlítás - E. M. Cioran: Történelem és utópia ·
Összehasonlítás - Jean-Paul Sartre: A szabadságról ·
Összehasonlítás - Neumer Katalin (szerk.): Nyelvfilozófia Locke-tól Kierkegaard-ig ·
Összehasonlítás - Heinrich Rickert: A filozófia alapproblémái ·
Összehasonlítás