A ​világ nélkülünk 30 csillagozás

Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön
Alan Weisman: A világ nélkülünk

Alan Weisman egészen sajátságos megközelítésben tárja elénk az emberiségnek a bolygónkra gyakorolt hatását; s arra buzdít minket, képzeljük magunk elé, milyen lehet a Föld – nélkülünk. Érzékletesen mutatja be, hogy közvetlenül az ember eltűnése után a metróalagutakat elöntő árvizek gyorsan kezdik majd felemészteni a város alapzatát, és a világ városait ma befedő aszfaltdzsungel szép lassan helyet fog adni a valódi őserdőnek.

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
GABO, Budapest, 2009
338 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632520278 · Fordította: Kovács Tibor

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 44

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Alan Weisman: A világ nélkülünk

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Nagyon érdekes témájú könyv, egyszerre nem is lehet elolvasni.
Hetente két , három fejezetet olvastam, majd sokat gondolkodtam rajta.
Nagyon mélyen érintett, hogy mi emberek miképpen pusztítjuk a környezetünket.
Fantasztikus élmény volt és csak ajánlani tudom.

Bori_L P>!
Alan Weisman: A világ nélkülünk

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Ez nem az a könyv, amit egyben végigolvas az ember. Vagy ha igen, akkor Dunának megy. Vagy Tiszának, vagy ami a közelben van. Viszont kisebb részletekben érdemes végigrágni magunkat rajta – ez az egyik legtanulságosabb ismeretterjesztő a témában, amit valaha olvastam.

Az alcím egy kicsit megtévesztő: azt ígéri, hogy az ember utáni világba kalauzol bennünket. Az alapkoncepció valóban ez volt, ám a végeredmény jócskán túlnőtt ezen az egyébként is bámulatosan érdekes célon. Weisman abból a meglehetősen valószínűtlen, ámde nem teljesen lehetetlen alapfeltételezésből indul ki, hogy az emberiség eltűnik, mégpedig nem hosszas haláltusa után, milliónyi fajt magával rántva a sírba, hanem hirtelen, egyik pillanatról a másikra. A könyv célja, hogy bemutassa a világot, amit magunk mögött hagynánk, ha most valamennyien eltűnnénk a bolygóról. Ehhez azonban alaposan körül kell nézni a jelenben és a múltban is, amit Weisman becsületesen meg is tesz – éppen ezért alcímnek talán megfelelőbb lenne valami ilyesmit írni a könyvre: Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás a Földön az ember előtt, alatt és után.

Mert bizony a jövőbe tekintő részletek összességében kisebbségben vannak a magyarázatok, okok, kiindulási helyzetek mellett. Az író nem volt rest alaposan utánajárni azoknak a témáknak, amiket kiválasztott az emberi élet utáni állapotok szemléltetésére, és kutatásának eredményeit a következtetések levonása előtt a közönségnek is részletesen bemutatja. Így kapunk némi bepillantást többek között az építészetbe, az atomerőművek működésébe, óceánokon folyó kutatásokba és a virológiába is. Részletes leírást kapunk arról is, hogyan esnek pár évtized-évszázad alatt darabjaira a házaink, hogy fogják visszahódítani az erdők azt a rengeteg területet, amit elvettünk tőlük, és hogy fog (valószínűleg) egy új egyensúly beállni az élővilágban – nélkülünk. Kivéve, ha a globális felmelegedés túllép azon a határon, amin belül még viszonylag stabil a Föld klímája – ebben az esetben kérdéses, hogy be fog-e állni valamiféle új egyensúly, vagy kipusztul minden. Ugyanígy a magukra hagyott atomerőművek hatása is kérdéses – bár abból kiindulva, hogy Csernobil környékére már a robbanás utáni első évben elkezdett visszatérni az élet, ezzel a problémával meg tud küzdeni a természet.

A jövőbeni Föld bemutatása közben Weisman szinte az összes problémát érinti, amelyek sürgős megoldásra várnak: a kontinensnyi méretű szemétszigeteket az óceán közepén; az intenzív mezőgazdaságot; az örökkévalóságnak gyártott műanyagokat; a biodiverzitás elképesztő mértékű csökkenését. Érzékletesen mutatja be, hogyan tesszük tönkre a természetes élőhelyeket, és velük együtt magunkat is. Beszél a múltról is, egyfelől a mikrobák szemszögéből, másfelől pedig az Afrika-paradoxon címen híressé vált kérdésről, nevezetesen, hogy lehet, hogy csak Afrikában maradtak fent ilyen számba a megafauna tagjai, míg az összes többi kontinensről kipusztultak (a kutatások szerint Amerikában ma háromszor annyi nagytestű állat élne, mint Afrikában, ha…).

Valóban lenyűgöző és gondolatébresztő utazás a Föld körül, egy kicsit sajnálom is, hogy vége lett.

4 hozzászólás
kratas P>!
Alan Weisman: A világ nélkülünk

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Nagyon informatív és remekül összerakott könyvet volt szerencsém megismerni.
Azt azért hozzá kell tennem, hogy másra számítottam. Közel sem egyedül arról szól a történet – amire a fülszöveg alapján számítottam –, hogy mi történik, ha eltűnik az emberiség. Volt ebben minden, történelmi visszatekintés az emberiség kialakulásáról, az ökológiai lábnyomról, amit a terjeszkedésünk visszavonhatatlanul otthagyott az újonnan meghódított területeken és ennek lehetséges végkifejleteiről, mint a megváltozott flóra és fauna. Ami nagyon tetszett, az a ciprusi és koreai területekről szóló írások, mindkettő teljesen új információ volt, eddig a ciprusi elhagyatott városról egyáltalán nem hallottam, a koreai demilitarizált zónának pedig a természetvédelmi jelentősége tetszett nagyon (más sajnos nem tetszhet ott).
Több fejezet szól a károkról, amiket a modern emberek a természetnek okoznak, így a túlzott széndioxid-kibocsátás, vagy a műanyag szennyezés, de az atomerőművek és nukleáris fegyverek problémája is végig lett vezetve. És a végén az, hogy mit is hagyunk itt magunk után. Ami jó. Igazából semmit sajnos, legalábbis nekem ez jött át a könyvből. A könyv végére az első három részben található többnyire negatív árnyalatú tényközlés annyira elkedvetleníti már az embert, hogy nem tudtam rajongani azért, hogy egy új faj milyen pozitív emlékeket találhat meg utánunk, hanem csak az volt bennem, hogy valóban megértünk a pusztulásra. Sajnos a könyv alátámasztotta azt, hogy több kárt okoztunk eddig, mint amennyi hasznosat, szépet, szerethetőt teremtettünk.
És a végére azért egy kis morgás is jusson; gondolom a szerző amerikai, mert egy-két üdítő kivételtől eltekintve leginkább arrafelé bóklászott és ez zavart, ettől egy kicsit szenzációhajhászósnak tűnt az egész. Persze, ott lehet jobban eladni, meg dicséretes, hogy nem CSAK azzal foglalkozott, de aránytalanul sok volt benne az észak-amerikai kontinens kapcsán készült anyag.

Ibanez P>!
Alan Weisman: A világ nélkülünk

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

gyuszi64 >!
Alan Weisman: A világ nélkülünk

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

2020/151. könyvtár

Nagyszerű, de egyáltalán nem könnyű olvasmány. Elég erős benne a leíró természettudomány, de a szerző elkalandozik a műszaki technika mellett a csillagászat, a művészetek vagy éppen a politika területére is. Az alcím és a fülszöveg is kissé félrevezető. Ahogy az utószóban szerepel, a „mi lenne az ember nélkül” kérdésre a szerző leginkább a jelenkor problémáinak tárgyalásával válaszol, a könyv túlnyomórészt a JELEN-ről szól. Problémakalauznak viszont kiváló a könyv: a futurológia mellett biológia, ökológia, paleontológia, mindenféle geo-tudomány, kémia stb. mind-mind megtalálható; kapunk néhány környezettanulmányt a kemikáliákról, a műanyagokról, a fémszennyeződésről stb. stb., kár hogy nincs fent a molyon a könyv tartalomjegyzéke. Néhol kifejezetten szórakoztató a könyv (például az afrikai paradoxon tárgyalásánál*), de inkább komor hangvételű, és elég depresszív olvasmány. Legjobban az izolált részek le/megírása tetszett (a Białowieżai-erdő vagy pl. a koreai demilitarizált övezet jellemzése).

A könyv lassan fogyasztható, súlyos olvasmány. Nagyon sok információt tartalmaz, így persze kisebb bakik is beleférnek (az alexandriai egyházat szerintem nem egy érsek gyújtotta fel).

A könyv legközelebbi rokona a Római Klubtól A növekedés határai generációs kultuszkönyv, a 70-es évek elejéről.

* Az amerikai megaflóra – amely gazdagabb volt, mint az afrikai – nagyállatai 12-13 ezer évvel ezelőtt lényegében kihaltak, és ez az időszak egybeesett azzal, amikor az ős emberelődünk fő vonulatban átkelt a Bering-szoroson. Az egyik elmélet szerint a nagyvadak kipusztulásáért az ember a felelős (a kiirtásukhoz cirka egy évezred elég volt neki). Az afrikai paradoxon pedig azt tárgyalja, hogy miért nem irtotta ki a nagyvadakat Afrikában is az ősember, mikor pedig szűk millió éve volt rá.

Vackor6 P>!
Alan Weisman: A világ nélkülünk

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Izgalmas és elkeserítő információtömeget zúdít ez az írás az önelégült Homo Sedentarian * (vagy inkább Sedentarius?) nyakába. Voltak részek, amin gyáván átsiklott a tekintetem, mert képtelen voltam befogadni azt a tömény barbárságot, amit a mai ember képvisel.
Mindenesetre egyre inkább szükség van arra, hogy tisztában legyünk azon következményekkel, amit tetteink kiváltanak … habár általában nem oda érkezik meg a felismerés, ahová illene, hogy megérkezzen…

* kitalált név a letelepedett emberre

Ikarosz>!
Alan Weisman: A világ nélkülünk

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Nagy érdeklődéssel kezdtem neki a könyvnek, viszont a fülszöveg és a borító belevitt a sűrűbe…
Pedig jól kezdődött, az első három fejezet szinte végig azzal foglalkozott, mi történik Manhattan -ben, ha hirtelen lelépne az összes ember. Mi lenne a metróval és a csatornával, stb. Aztán az egész átcsapott valami földköröli vágtába, mindenféle helyeken mindenféle emberek beszéltek mindenfélékről szinte mindenféle összefüggés nélkül.
És ez nem egyhuzamban, hanem tagoltan, folyamatos evolúciós bizonygatás közepette, amivel kapcsolatban folyamatosan az az érzésem, hogy csak azért írták bele a könyvbe, hogy benne legyen. Nem, vagy csak alig kapcsolódik a könyv többi részéhez, és nem ad válaszokat spoiler, vagy olyan kérdésekre próbál választ adni, amit amúgy sem tesz fel senki, nincs is rá igény, és amúgy is csak találgatás. spoiler Szóval a könyv kb. harmadát ilyenek teszik ki, és nem egyhuzamban, hogy esetleg átlapozhassa az, akit nem érdekel…
Ha mindez még nem lett volna, akkor is elég kaotikus a könyv felépítése, folyamatos ugrálás a témák és helyszínek között. A nyelvezete is bulváros, tele hangulatkeltő egyszerűsítésekkel és csúsztatásokkal spoiler.
Ami dicséretre méltó, az a kutatómunka, nagyon sok és érdekes helyen járt és sok érdekes emberrel beszélt a szerző, megismerkedhettünk sokakkal a Panama-csatorna gátőreitől kezdve a VHEMT nevű szervezetben tömörülő futóbolondokig.
Kár ezért a könyvért, kár a sok hasznos munkáért, amit beleöltek, de erről a könyvről mintázhatnák a sokat markolás és keveset fogás márványszobrát.
Viszont a marketingesnek jár egy pacsi, aki az „inkoherens” szót kicserélte „gondolatébresztő”-re.

Risus P>!
Alan Weisman: A világ nélkülünk

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Nagyából a könyv 10 oldalánál már eszembe jutott egy idézet: „A természet mindig utat tör magának.” (Jurassic Park c. film)
Azt hiszem ez nem csak a filmbeli történetre igaz, hanem erre a könyvbélire is.
Valóban egy sajátos elképzelés, hogy milyen is lehet majd egyszer a Föld, ha már mi, emberek nem leszünk. Sajnos én nem vagyok ennyire „optimista”, mert szerintem mire az utolsó ember is eltűnik a Földről, addigra nem lesz ennyire „egész” a természet.
Ez nem az a könyv, amit egy délután ki kéne olvasni, mert minden oldal után gondolkodásra késztet, engem arra, hogy picit átértékeljem azt, hogy én mennyit teszek hozzá ehhez a romboláshoz, mennyit veszek el és mennyit nem adok vissza.

SzVera>!
Alan Weisman: A világ nélkülünk

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Számomra ez a könyv rémisztő és egyben megrázó volt. Igazán azért, mert 2009-ben íródott (adták ki), és az eltelt 10 év alatt nem volt változás, sőt…
A könyvet nem szabad egyhuzamban végigolvasni, de nem is lehet ez a legkomolyabb „disztópia”.
Ember mit tettél, és mit teszel…
Tanítani kellene az iskolákban.

4 hozzászólás
Gunnar >!
Alan Weisman: A világ nélkülünk

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

A magamfajta, az emberiségre gyakran szégyennel vegyes undorral tekintő egyénnek olyan ez, mintha háromszáz oldalon keresztül balzsammal kenegetnék a lelkét. A lényeg, hogy a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem tudunk mindent a végpusztulásba rántani magunkkal, mert lesz ami kitart, valamint meglepő gyorsasággal rendezi vissza a természet azt, amit mi úgymond „szükségszerűen átalakítottunk”.
Sokat levonnak viszont a könyv értékéből a szánalmas elírások és a néhol idegesítően mesterkélt stílus.


Népszerű idézetek

Bori_L P>!

Leginkább azok a teremtmények gyászolnának minket, amelyek szó szerint nem élnének meg nélkülünk, mivel rajtunk fejlődtek ki: a Pediculus humanus capitis és a Pediculus humanus humanus, a fejtetű és a ruhatetű. Az utóbbi annyira specializálódott állat, hogy nem csupán hozzánk, hanem kifejezetten a ruházatunkhoz adaptálódott törzsfejlődése során – egészen egyedi alkalmazkodási forma a fajok közt, a divattervezőket leszámítva persze.

263. oldal (17. fejezet - Hogyan fogunk távozni?)

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

>!

Ne feledjük, a Szaharát valaha folyók szelték át és tavak pettyezték tele. Kellő türelem mellett – bár ebben az esetben emberi türelemről már nem beszélhetünk – a vizek vissza fognak térni.

189. oldal (11. fejezet - A világ farmok nélkül)

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

>!

Ahogy az ember eltűnik valahonnan, a természet már másnap átveszi a helyét és megkezdi a házának vagy házainak felszámolását. Úgy eltörli mindet a Föld színéről, hogy jóformán nyomuk sem marad.

23. oldal (2. fejezet - Otthonunk lebontása)

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Bori_L P>!

Ha a bolygó felépült a permi kipusztulás után, ki fog gyógyulni az emberből is.

296. oldal (19. fejezet - A tengeri bölcső)

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Violetcat>!

Ha a szántók ismét utat adnak az erdők és puszták mozaikjának, és ha a pávián fogja elfoglalni a mi helyünket, ő meg fog elégedni azzal, hogy a természet tiszta szépségében élhet? Vagy ő is túl kíváncsi és betegesen önimádó lesz felülmúlhatatlannak hitt hatalma miatt, aminek végén saját magát és a bolygót újra az összeomlás szélére sodorja?

6. fejezet 101. oldal

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

>!

„Ha a Homo Sapiens sosem fejlődött volna ki – mondja, – Észak-Amerikában háromszor annyi állatfaj élne most mint Afrikában."

69. oldal (5. fejezet - Az elveszett menazséria)

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Bori_L P>!

Mikor az emberek kiléptek Afrika és Ázsia földjéről, nyomban elszabadult a pokol.

68. oldal (5. fejezet - Az elveszett menazséria)

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Light_House>!

Álmainkban gyakran kilépünk a világból, és olyan tájon járunk, amelyet ismerős, ámde mégis fantasztikus lények sokasága népesít be. Attól függően, hogy hol élünk, lehetnek köztük szarvasok fatörzsvastagságú agancsokkal, mint valami felfegyverzett, élő tankok. Láthatunk egy csapat állatot, tevére emlékeztetnek – bár tülköket viselnek. Gyapjas orrszarvúk, hatalmas szőrös elefántok és lajhárok. Vadlovak mindenféle méretben és csíkozással. Leopárdok 15 cm hosszú agyarakkal és ijesztően nagyra nőtt gepárdok. Farkasok, medvék és akkora oroszlánok, hogy az már kész rémálom.
Álom ez vagy velünk született emlékek? A világ pontosan így festett, amikor a Homo sapiens Afrikából lendületet véve szétrajzott a Földön és meg sem állt az amerikai kontinensig. Ha mi sosem lépünk színre, vajon ezek a kihalt állatok itt lennének-e ma is? S ha most eltűnnénk, visszatérnének-e valaha?

5.fejezet

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Light_House>!

… mennyire jelentéktelen semmik vagyunk ahhoz képest, amit a természet tud alkotni.

1.fejezet

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön

Light_House>!

A vadon az egykor élt emberek útjainak nyitott könyve, csak meg kell tanulni olvasni belőle.

1.fejezet

Alan Weisman: A világ nélkülünk Egy lenyűgöző és gondolatébresztő kirándulás az ember utáni Földön


Hasonló könyvek címkék alapján

Mészáros Ernő: A levegőkémia alapjai
Al Gore: Kellemetlen igazság
Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története
Csányi Vilmos: Sejtbiológia
Szabó Gábor (szerk.): Sejtbiológia
Takács Sándor: A légkör
Juhász Árpád: Gleccserek a Föld hőmérői
Albert Jacquard – Axel Kahn: A jövő nincs megírva
Halász János – Hannus István – Kiricsi Imre: A környezetvédelmi technológia alapjai
Várkonyi Tibor – Cziczó Tibor: A levegőminőség vizsgálata