For more than a century, Alice, Wendy and Dorothy have been our guides through the Wonderland, Neverland and Land of Oz of our childhoods. Now like us, these three lost girls have grown up and are ready to guide us again, this time through the realms of our sexual awakening and fulfillment. Through their familiar fairytales they share with us their most intimate revelations of desire in its many forms, revelations that shine out radiantly through the dark clouds of war gathering around a luxury Austrian hotel. Drawing on the rich heritage of erotica, Lost Girls is the rediscovery of the power of ecstatic writing and art in a sublime union that only the medium of comics can achieve. Exquisite, thoughtful, and human, Lost Girls is a work of breathtaking scope that challenges the very notion of art fettered by convention. This is erotic fiction at its finest.
Lost Girls 7 csillagozás
Enciklopédia 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 10
Kiemelt értékelések
Eddig csak a Watchment olvastam Alan Moore-tól, és azt kell mondanom, ez kicsit más… Három nő, három történet; 1914, mielőtt még kigyulladt volna a világ; idill és fülledt erotika a Himmelgarten off hotelben. Gondolom, van akinek a komfortzónáján kívül esik, de ha nem, adni kell egy esélyt neki. Klasszikus mesék ihlették (amikre soha nem fogok ugyanolyan szemmel nézni…), gyönyörűek a rajzok és az egész történetben több üzenet rejlik, mint amire először gondolnánk. Afféle „Make love, not war”. Kár, hogy ennyire kevesen ismerik.
Oké, akkor ide kellene kiírni, hogy 18 éven felülieknek. Miért? Hát finoman fogalmazva is, ebben a könyvben Aliz a Csodaországból úgy megdugja Dorothyt, hogy az nagy megkönnyebbüléssel mondja ki, hogy végre már nem Kansas-ben van. Pár fejezettel később csatlakozik hozzájuk Wendy is a Pán Péterből, hogy teljes legyen az irodalmi ménage à trois. Miközben fedezik fel egymást, jönnek elő a gyerekkori titkok és frusztrációk, álmodozások Dekameron stílusban. A fülledt nyári hangulat és a bécsi extravagáns hotel tökéletes hátteret biztosít a hölgyeknek mindehhez, az ember szinte már hallja az oldalakat olvasva Delibes Flower duettjét. Ellenpólusnak ott vannak a férfiak és a kirobbanó első világháború, nem véletlenül. Alan Moore szembeállítja a kettőt, ahol hiányzik az erotika, ott a fásult öregemberek átveszik a hatalmat, és elküldik meghalni a fiatalokat. Pedig ezt az energiát és feszültséget le lehetne vezetni másképpen is. Moore szerint ez az egyetlen téma az egész világon, amiről mindenkinek van véleménye, mégis ez a legelhallgatottabb dolog, holott pont erről kellene a legtöbbet beszélni. A regény nem tökéletes, néhol unalmas, máshol túlírott, de az biztos, hogy ilyennel máshol nem futunk össze. A sok szar ponyva mellé itt végre az erotika metafizikai felét is megtaláljuk, mindezt a képregény szakma legjobbjától. Ja, és a gyönyörű rajzok egy nőtől származnak, természetesen.
T-t-t-e jó ég, hát nem is tudom hol kezdjem, először is semmi rossz szándék nincs bennem, sőt csoda szép rajzok voltak a képregényben és a színkavalkád egyszerűen mesés volt. Szinte egy hippi feeling kerített hatalomba. Még ott volt az az érzés mintha néhány jelenet egy kábult toxikus hatás alatt lenne. De juj hogy nem voltam erre felkészülve. Nem vagyok prűd sőt szeretem ha nem kertelnek, számtalan 18 karikás könyvet elolvastam és mangát láttam amik tetszettek, de tényleg sokkolt számtalan kép. Nem tagadom, hogy a végére paprika piros fejjel végeztem.
Ezek után mondja rám bárki, hogy prűd vagyok és azért nem szerettem a Szürke ötven árnyalatát. Ugyanis ez nem más, mint Dekameron Egyszer volt, hol nem volt módra.
Igen, bevallom, mesefeldolgozásokat keresek és falok, és azért jutottam ide, és nem bántam meg. Le kell szögezni – bár a Dekameronból biztos leesett –, hogy erősen erotikus képregényről van szó, amiben tényleg sok minden megtalálható. De igazából csak az oroszlán/Dorothy rajz sokkolt (a bestialitás még mindig meg tud lepni), viszont azért lehet a gyenge idegzetűeknek ez nem fog bejönni. (Csak mert annyi, de annyi kritikát láttam erre panaszkodni.)
Dorothy, Wendy és Alice megismerkednek és elmesélik egymásnak a történetüket, ezzel együtt feldolgozva a régi szexuális traumáikat. Ezt a részt, és amikor az ismert meséket ültette át mágia helyett szex központúra, nagyon szerettem. Viszont a közbeni átvezető részek néhol nagyon lelassítják, ezért a 4.5 csillag. (Plusz nekem a rajzok sem olyan szépek mindenhol.)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Isabel Greenberg: The One Hundred Nights of Hero ·
Összehasonlítás - Melanie Gillman: Other Ever Afters ·
Összehasonlítás - Neil Gaiman: Hansel and Gretel ·
Összehasonlítás - Tove Jansson: Moomin – Book One ·
Összehasonlítás - Thomas F. Zahler: Twilight Sparkle ·
Összehasonlítás - Jean-Pierre Weill: The Well of Being ·
Összehasonlítás - Ron Marz – David A. Rodriguez: Light in the Dark ·
Összehasonlítás - Chris Duffy (szerk.): Fairy Tale Comics ·
Összehasonlítás - Alex de Campi: My Little Pony: Friends Forever 1. ·
Összehasonlítás - Katie Cook: My Little Pony “Color Me” Treasury Edition ·
Összehasonlítás