Fülszövegek

dora_horvath_cat IP>!

– Csak megnéztem még egyszer – hadarta Haragvó Villám. Vörös Szem még mindig nem szólt. – A hullát – folytatta nagy sokára testvére. – Meg akartam érteni.
– Mit? – kérdezte Vörös Szem.
– Azt, hogy miért mi lettünk kvazárok. Miért vagyunk méltóbbak az istenek kegyeire, mint ők, az áldozatok? Miben különbözünk tőlük?
– Na, miben?
– Semmiben – mondta Haragvó Villám letörten.
– Tévedsz – nevetett Vörös Szem. – Az istenek és Fekete Hold nem véletlenül választottak ki épp minket. Az istenek tudják, hogy ki az, aki megérdemli, hogy vadász legyen, és ki az, aki nem. A legjobbnak tartanak minket. Arról álmodoztunk egész életünkben, hogy az istenek a kegyeikbe fogadjanak. Ez volt a leghőbb vágyad. És nekem is. Most megkaptuk. Az istenek kvazárokká emeltek mindkettőnket, hogy a parancsaikat teljesítsük. Halhatatlanok lettünk. És mit kell tennünk cserébe? Szinte semmit. Vadászok vagyunk, azok voltunk eddig is.

A kvazárok lélekvadászok. Egyetlen szent célt követnek: az istenek és Isten akaratát. Csekély ár ez a halhatatlanságért.
A hitükért vívott évezredes harcban Isten követői nem támaszkodhatnak másra, csakis az Égbe vetett feltétlen bizalomra. Ha e bizalom meginog, a gonosz elszabadul és egyetlen kérdés lesz az úr, Holdanya könnyes arca alatt: ki szűnt meg előbb embernek lenni?