Elég ​már az árnyakból! (Flavia de Luce rejtélyei 4.) 58 csillagozás

Alan Bradley: Elég már az árnyakból!

Karácsony ​van, és Flavia de Luce – a tizenegy éves „kiskopó", a kémia megszállottja – a laboratóriumába visszavonultan a Télapó csapdába ejtésén morfondírozik. Ám hamarosan megzavarja a patinás Luce-birtokra érkező filmes stáb, akik azért jönnek Buckshaw-ba, hogy a híres Phyllis Wyvern főszereplésével filmet forgassanak.
A színésznő meglepően kedvesen viselkedik a magányos Flaviával, kárpótolja nővérei gonoszságáért. Sőt, nagylelkűen még egy Romeo és Júlia előadást is elvállal. A tomboló hóvihar közepette Bishop's Lacey minden lakója Buckshaw-ba igyekszik, hogy megnézze Wyvernt és partnerét. Amíg a közönség önfeledten szórakozik, az időjárás még zordabbra fordul, és a birtokot végleg elzárja a külvilágtól. Az ott rekedt emberek türelmesen várják
a vihar végét, eközben rejtélyes családi titkokra is fény derül. De az este döbbenetes végkifejletére senki nincs felkészülve: egy filmtekerccsel megfojtott színészre bukkannak.
Vajon az összegyűlt vendégek közül ki… (tovább)

Eredeti mű: Alan Bradley: I Am Half-Sick of Shadows

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás

>!
Maxim, 2015
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632616537 · Fordította: Dávid Katalin Zsuzsanna

Kedvencelte 9

Most olvassa 3

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 38


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Alan Bradley: Elég már az árnyakból!

Mit is mondhatnék Flaviának eme újabb kalandjáról? Először is azt mindenképpen leszögezném, hogy tetszett. De sajnos azt nem hagyhatom szó nélkül, hogy ez a rész is pont ugyanolyan volt, mint az előző három. Pontosan ugyanolyan. Imádom Flaviát, imádom a történetek helyszínét, imádom a krimiket, szeretem a krimisorozatokat, és egy darabig még Alan Bradley sémáját is szerettem, de így a negyedik rész után sajnos már egy kicsit unalmas volt. Vagy most csak más hangulatban talált meg a könyv, nem tudom… mindenesetre nem adom fel, olvasom majd tovább a sorozatot!
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2018/03/harom-jo-konyv.html

2 hozzászólás
>!
TiaManta
Alan Bradley: Elég már az árnyakból!

Bevette meggyőző seregeivel az elmém védelmét, és már rég nincs visszaút.
Szeretem ezt a sorozatot. Nincs fejezet, amit ne élveznék benne. Nincs része a könyvsorozatnak, amit Flavia, a kiskorú főszereplő, és az ő drága Gladyse, ne vinne el a hátán.
ifjúsági krimi, ahol a krimi szál némelyik könyvnél elgyengül, háttérbe húzódik, és mégse zavar, mert akár a mindennapjaikat is elolvasgatnám a de Luce-oknak.
És nagyon fontos, legalábbis nekem az, hogy az író hiába ábrázolja fiatal kora ellenére ilyen okosak Flaviát, nem felejti el hogy ő még gyerek, és nem felnőtt.
Nem érhet mindent, amit a nagyobbak, hiányos még az ő hatalmas tudása is.

>!
ScarlettBlair P
Alan Bradley: Elég már az árnyakból!

Az eddig magyarul megjelent négy rész közül nekem ez a kötet nyerte el legjobban a tetszésemet. Ebben emlékeztetett minket az író , hogy Flavia annak ellenére , hogy egy minizseni, mégis csak 11 éves aki spoiler. Ebben a részben talán kicsit közelebb kerültek egymáshoz a testvéreivel, de az apa szerepét inkább Dogger-a jó öreg imádnivaló Dogger- tölti be nála , mint az édesapja. A rejtély, a haláleset ebben a részben tetszett a legjobban, izgalmas volt a nyomzás. Jó lenne ha többi rész is megjelenne magyarul én mindenképp kiváncsi lennék rá :)

>!
kellyolvas P
Alan Bradley: Elég már az árnyakból!

Flavia nyomozós sorozatának immár a negyedik részét olvasva, már szinte hazaérkeztem a Buckshaw kastélyba. Ismerősek a szereplők, a helyszín, a falucska lakói, egyszóval kényelmesen dőltem hátra, vajon milyen rejtélyes kalandba bonyolódik ismét a kiskamasz hősnő. Elégedetten mondhatom a könyv elolvasása után, hogy az eddigi legjobb részt tarthattam a kezembe, egyszerre volt bájos és félelmetes, családias és hátborzongató.
Mi sem lehet izgalmasabb a de Luce lányok életében, minthogy az ősi kastélyt kiadják egy filmes stábnak, ez némi bevételt jelenthet a kiürült családi kasszának és remek szórakozást és ismerkedési lehetőséget a nővéreknek. A ház egy része lezárt marad a családnak, de nagyobbrészt elárasztják a folyosókat a díszletek, vezetékek, lámpák. Megérkeznek a színészek is, beleértve a kor legnagyobb sztárját Phyllis Wyvernt. Nem lenne okos ember a falu lelkésze, ha nem használná ki az alkalmat, felkéri a híres színésznőt és partnerét, hogy egy rövid jelenetet adjanak elő a Rómeó és Júliából a falusi közönségnek, a bevételt felajánlva a templom tetejének felújításához. Az előadást a kastélyban ejtik meg, de olyan hóvihar kerekedik, hogy a vendégsereg nem tud hazamenni, helyben éjszakáznak. Ezen az éjjelen következik be a gyilkosság is.
Flavia fedezi fel a holttestet, és Doggeren keresztül értesítik a rendőrséget. Izgalmas és nem épp veszélytelen nyomozás alakul ki, egyre gyűlnek az információk és szaporodnak a gyanúsítottak. Flavia játssza továbbra is az idegesítő, de okos, kotnyeles kislányt, és Hewitt felügyelővel mindketten meg vannak győződve, hogy a saját érdemük a nagyobb az előremenetelben.
Közben szót kell ejteni a mellékszálakról is, hiszen hihetetlenül aranyos Flavia szándéka, miszerint bonyolult kémiai vegyület alkalmazásával csapdába szándékozik ejteni a Mikulást, aki vélhetőleg az egyik kéményen át fog aláereszkedni karácsonykor. Ez a téma vicces pillanatokat szerez, oldja a feszültséget, ami amúgy az első rész óta fennáll a család tagjai között. A karácsony azonban némi oldódást jelent a lányok kapcsolatában is, szinte baráti beszélgetések is lezajlanak köztük. Nagynénjük, Felicity is felbukkan az ünnepre érkezve és róla is furcsa titkok derülnek ki, ami nagyon-nagyon jót tett a cselekménynek és ígéretes a jövőre nézve. A szerzővel tökéletesen meg vagyok elégedve, az angol klasszikus falusi környezet, a tipikus karakterek mind Agatha Christie St. Mary Mead-i világához hasonlatosak, ami egyébként nagy kedvencem. A család és a családtagokhoz közel álló személyek sorsára továbbra is kíváncsi vagyok, Alan Bradley elérte, hogy igazán megkedveljem őket.
Egy szívszorítóan izgalmas és eseménydús befejezés után, amiben jócskán helyt kell állnia Flaviának, mint fizikailag, mint vegyészként, csak annyit tudok mondani, ez olyan sorozat, amit nem lehet megunni, kíváncsian és türelmetlenül várom a következő részt.

>!
Gabye
Alan Bradley: Elég már az árnyakból!

Továbbra is szeretem Flavia történeteit. A hangulata mindig elvarázsol. Ebben a kötetben a krimi szál nem volt olyan hangsúlyos, mint a korábbiakban, viszont a körülmények, a karácsony, a havazás mégis megadták azt a pluszt, ami kellett ahhoz, hogy ez megint egy nagyon jó kis történet legyen.

6 hozzászólás
>!
Firoci
Alan Bradley: Elég már az árnyakból!

Egyre jobb ez a sorozat. 5 csillag lett volna, ha a krimi szál nem ennyire gyengécske. Ezeknek a történeteknek a hangulata és a bájos humora tetszik. Örültem, hogy ebben a részben a testvérek nem marták egymást, sőt, ha csak rövid időre, de a szeretet apró szikrája is kigyúlt köztük. Ünnep van, s a gyilkosság ellenére az egybegyűlteket átjárja a karácsony szelleme. Egészében véve kellemes kis olvasmány. Jöhet a következő rész. :)

>!
meseanyu MP
Alan Bradley: Elég már az árnyakból!

Ez egy nagyon kellemes rész volt. Krimiben nem túl erős, és a végén kissé untam a hosszúra nyúlt akciófilmes jelenetet, hangulatában viszont elbűvölő az egész a hóeséssel, karácsonnyal, filmforgatással.

>!
kolika
Alan Bradley: Elég már az árnyakból!

Kicsit megmosolyogtató, hogy főhősnőnknek fogalma sincs a Télapó személyéről, na meg a gyerekszülés körüli dolgok is meglehetősen homályosok előtte, de közben a kémiát vágja. Mondhatni magas fokon műveli. A végére csak kiderül, hogy a madárfogó enyv sem készült hiába, csak éppen nem a kívánt személyt sikerült elfognia, hanem a gyilkosok egyikét.
A fülszövegben emlegetett „ családi titkokra is fény derül”-től kicsit többet vártam. Nem tudom, de azt várom, hogy egyszer a család családként – még ha csonka is – kezd működni. A könyvben leírt állapot szerint körülbelül ennyi kapcsolat, érzelem lenne egy teljesen véletlenül összeterelt idegenek csapatában is.
Szótlansága, furcsaságai ellenére Dogger az, akit kedvelek. Na, de remélem, hogy ezen a vonalon is fejlődik a sorozat.

>!
Erzsébet_Szászi
Alan Bradley: Elég már az árnyakból!

Egyre jobban szeretem ezt a sorozatot. Végig kellemes, meleg, otthonos érzésem volt miközben olvastam. Kicsit úgy éreztem, mintha egy rajzfilmsorozat különleges ünnepi epizódját néztem volna. Örömmel üdvözöltem újra Bishop's Lacey lakóit és a „különleges vendéget”, spoiler is. A krimi szál rövid volt és elnagyolt, de ebben a részben valahogy nem ez volt a lényeg. Ráadásul úgy látom, hogy kezdenek egymáshoz közeledni a de Luce lányok (legalábbis kevésbé durvák), ami kifejezett örömmel tölt el, hiszen Feely a színészi ambícióival és Daffy a maga könyvmolyságával majdhogynem olyan különleges mint Flavia a kémiaimádatával.

>!
Lalauda
Alan Bradley: Elég már az árnyakból!

Ebben a részben talán egy kicsit gyengébb volt a krimi szál. De ez nem vett le a könyv értékéből, ugyan olyan élvezetes maradt. Egyébként is szerettem már az előző részekben is a de Luce családról olvasni, akár csak a hétköznapokról is. Most pedig – karácsony, filmforgatás, stb – még csak nem a hétköznapi életük mutatkozott meg.
Flaviáról most lehetett a leginkább érezni, hogy mennyire kislányos. Aranyos volt a télapó iránti nyomozása – főleg ilyen tudományos megközelítésben.


Népszerű idézetek

>!
ScarlettBlair P

A kakaó soha nem jelent gondot egy háztartásban sem, amit rendesen vezetnek.

108. oldal

>!
Sanja

A tiszteletes érdeklődése a bélyegek iránt nem volt több puszta kíváncsiságnál, apa mennyország iránti érdeklődése pedig múló kíváncsiságnál. A kettejüket összetartó kötelék így rejtély maradt számomra.

>!
ScarlettBlair P

Mindenki tudja, hogy az igazán jó ajándékok mindig kemények.

292. oldal

>!
Sanja

Szerettem volna megölelni magam: egyrészt örömömben, másrészt mert rettenetesen fáztam.

>!
Erzsébet_Szászi 

– Szakad, mintha minden angyal és arkangyal összefogott volna, hogy csirkét kopasszon.

>!
Shaane

– A könyvek olyanok, mint az oxigén egy mélytengeri búvár számára – mondta egyszer. – Ha elveszik az embertől, akkor kezdheti a buborékokat számolni.

210. oldal

>!
ScarlettBlair P

Vagy azért nem hittem nekik, mert valójában annyira szerettem volna- szükségem lett volna rá- , hogy mégis igaz legyen?

94. oldal

>!
Erzsébet_Szászi 

Számomra ez volt a legnagyszerűbb zenemű, amit az emberiség története során komponáltak, mióta Ádám és Éva kiűzetett a Paradicsomból. Egy olyan dallam, amely úgy bugyborékolt, táncolt, lebegett, mint a nátrium vagy a magnézium boldog atomjai, amikor egy sósavas csőrös pohárban landolnak.

>!
TiaManta 

Nem más ez, mint kegyetlen átverés. A szülők azért csinálják, hogy ajándékokkal halmozzák el haszontalan utódaikat ahelyett, hogy megölelnék őket.

>!
TiaManta 

Feely és Daffy nem hisznek a Télapóban, szerintem ez az oka annak, hogy mindig olyan ócskaságokat hoz nekik, mint például parfümös szappant, pongyolát és papucsot, amelyek általában úgy néznek ki, mintha török szőnyegből vágták volna ki őket.


A sorozat következő kötete

Flavia de Luce rejtélyei sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Születésnap
Matt Haig: A lány, aki megmenti a karácsonyt
Thomas Brezina: Viharos karácsony
Marni Bates: Rocksztárt kaptam karácsonyra
Rachel Cohn – David Levithan: Dash és Lily – Kihívások könyve
Ava Dellaira: Kedves halottak!
Thury Zsuzsa: Szökés Karácsonykor
Tali Gitta: Jókor jöttél
Catherine Rider: Csók New Yorkban
L. M. Montgomery: Anne karácsonya