A ​jósnő kristálygömbje (Flavia de Luce rejtélyei 3.) 101 csillagozás

Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

Alan ​Bradley egy elbűvölő regénnyel tér vissza, amelynek főhőse a rettentően okos és rendíthetetlen tizenegy éves nyomozó, Flavia de Luce. A koraérett vegyész mérgek iránti szenvedélyének köszönhetően deríti ki a Palánkosban történt gaztettek közötti összefüggéseket.
Flavia megkéri az idős cigányasszonyt, hogy jósoljon neki kristálygömbjéből, és meglepetésére a jósnő tud Harrietről, az édesanyjáról. Mi több, egykor ő maga is a Buckshawban, a de Luce család birtokán élt, a nő óvó felügyelete mellett. Egészen addig, míg Harriet el nem tűnt a hegyekben; ekkor Fenellának szednie kellett a sátorfáját. Flavia mindent helyre akar hozni, de tenni vágyásával az ellenkezőjét éri el, szerencsétlenséget hoz a cigányasszony fejére. A jósnőt éjnek évadján támadás éri a saját kordéjában. Vajon ez annak a helyi mendemondának a következménye, hogy őt okolják egy kisbaba évekkel korábbi elrablásáért?
Flaviát nem hagyja nyugodni a dolog, még akkor sem, mikor „hőn szeretett”… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2011

Tagok ajánlása: 13 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás Maxim

>!
Maxim, Szeged, 2015
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632616216

Enciklopédia 18

Szereplők népszerűség szerint

Flavia


Kedvencelte 10

Most olvassa 5

Várólistára tette 60

Kívánságlistára tette 38

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

Flavia egy elragadó lányka (bár ő nem örülne, ha hallaná, hogy ezt írtam róla), okos és talpraesett, a kémia nagymestere (na ezek már inkább tetszenének neki!). Nagy rajongója vagyok, pár gondolat, ami megfogalmazódott bennem, Flavia mostani nyomozását olvasva:

– én is szeretnék egy nagy és huzatos angol kastélyban lakni,

– odáig lennék meg vissza, ha az én szobámhoz is tartozna egy laboratórium (még ha nem is konyítok sokat a kémiához),

– álmom, hogy egy olyan faluban éljek, ahol mindig akadnak felderítendő rejtélyek és/vagy megoldandó gyilkosságok (na, jó ez nagyon morbidan hanzott, DE Flavia is egy ilyen helyen él!),

Viszont Flavia utálatos nővéreit egyáltalán nem irigylem, hihetetlen, hogy milyen kegyetlenek tudnak lenni a kishúgukkal, de mondjuk azért Flaviát se kell félteni… :)

Örömmel fogok Miss de Luce kisasszonnyal tartani a következő nyomozása során is!
http://konyvutca.blogspot.hu/2017/08/kastelyok-rejtelye…

2 hozzászólás
Jagika P>!
Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

Tetszett ez a könyv a kisebb hibáival együtt is.
A főszereplő, Flavia fantasztikus egyéniség. Nem csoda, hisz az „ami nem öl meg, az megerősít” elv alapján éli mindennapi életét gonosz, időnként szadista nővérei és a valóság elől menekülő apja mellett. Vagány, különc és zseni kislány, akinek a kémia jelent menedéket és persze a nyomozások. Szinte látom magam előtt, amint elszántan felpattan a kerékpárjára – „akit” egyébként Gladysnek hív –, és robog a célja felé.
Humoros, nem túl „vad”, egyszóval szórakoztató ez a sorozat.

TiaManta>!
Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

Most már előlépett az író, a kedvenceim közé. Végleges lett szerintem.
Lehetséges hogy még jobban szerettem ezt a kötetet, mint az előzőket? Bizony. Minél többet látok, olvasok, a kis csajról annál jobban megkedvelem. És már odajutottam hogy mindent elolvasnék amit róla ír a szerző (ebben a minőségben). A stílusa miatt is, ami olyan frappáns, mint maga a főszereplő. Ebben a részben kaptunk egy másfajta misztikumot is, a jósnő jelenlétével.
A nővérei olyan szemét kis nyomik, hogy szerintem nem is testvérei a „tündéri” kis Flaviának. Ő sem bánik kesztyűs kézzel velük, de most azért sikerült velem úgy megutáltatni őket, hogy arra nincs bocsánat. Bár lehet a viselkedésük mögött is valami titok van, de nincs mentség arra, amit művelnek. Meg se villantják hogy van bennük testvéri szeretet.

ScarlettBlair P>!
Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

Ez a rész egy hajszállal unalmasabb volt szerintem, mint az előző , viszont még mindig jobban tetszett mint az első , így 4,5 csillagot adok rá. Flavia karakterét nem tudom hova magasztalni, egyszerűen zseniális a 11 éves kis méregkeverő.
Nagyon szívesen eltöltenék pár napot Buckshawban és a környező falvakban, egyszerűen csodás lehet. Persze csak és kizárólag Gladys nyergébe pattanva. Dodgert is nagyon bírom, szeretnivaló kis öreg.
A történet befejezése nagyon megható volt, nagyon tetszett.

Firoci>!
Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

Először a borítója és a sorozat címe fogott meg, majd amikor olvastam, hogy egy kislány a nyomozó, akinek a kémia a hobbija, rögtön tudtam, hogy ez nekem kell. Flavia egy koravén, félárva kislány, aki apjával és két undok nővérével él egy kastélyban. Ez utóbbi miatt irigylem, hát még azért, hogy ebben a kastélyban van egy saját, jól felszerelt laboratóriuma, valamint megtalálható még az épületben egy jókora könyvtár, s mindennek tetejébe egy csodálatos vidéken él, ahol kedvére kerékpározgat, nyomozgat. Az eddig olvasott három kötet közül ez tetszett a legjobban, talán ebben van a legtöbb történés, érdekesség. A krimi szál is ebben a legerősebb, bár nekem hiányzott a csavaros megoldás. Szóval semmiképp nem ez az erőssége ezeknek a könyveknek, az inkább Flavia személyéből fakad. Mert ez a kislány nagyon okos és vakmerően bátor, kicsit kotnyeles, de ez jól áll neki, vonzódik a sötét dolgokhoz, pl. lenyűgözi, és kellemes borzongással tölti el a halottak látványa, a formalin szaga, stb. Szóval kicsit morbid, de helyén az esze és a szíve egyaránt. Nekem sokszor furcsának, logikátlannak tűnt a szereplők reakciója, egy-egy mondata, de talán a fordítás is ludas lehet ebben.
Szeretem ezeknek a könyveknek a hangulatát, a szereplőit, akiket ugyan eléggé sarkítva mutat be az író, ezzel karikírozva, humor forrásként használva fel őket. Flaviára fókuszál inkább, és szép lassan, egyre több jellemvonását ismerhetjük meg. A következő rész már a polcomon sorakozik, nem is váratom majd túl sokáig. :)

kellyolvas P>!
Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

Flaviát ebből a részből ismertem meg igazán. Nekem eddig is tetszett a karaktere, mert bírom a talpraesett gyerekeket, akik feltalálják magukat, nem nyávognak, hanem előbb gondolkodnak és aztán jár a szájuk. (bárcsak a felnőttek között is több ilyen lenne)
A sorozat harmadik része határozottan sötétebb lett, mint az előzőek, sokszor felnőttként is paráztam, például a pincében történtek miatt. De voltak más dolgok is, például a hobblerek, a titkos társaság, akik a sarkuknál fogva mártják a gyerekeket a keresztvízbe, mint Achilleust. A gyilkosság áldozata is elég groteszk módon tárul az olvasó szeme elé, és a sokszor felbukkanó erős halszag sem kíméli az érzékeket.
De ez mind külsőség, Flaviát a családi kapcsolatok hiánya is sokkal jobban sújtja ebben a részben. Apja el van foglalva a bélyegekkel és a pénzügyekkel, nővérei pedig extrém módon szemétkednek vele. A rendőrfelügyelő úgy éreztem, ezeket a dolgokat is világosan látja és amellett hogy elismeri a nyomozásban elért eredményeit, a végére még barátkozási lépéseket is kezdeményez, aminek Flavia határozottan örül. Másik sikere is akad a kislánynak, összebarátkozik a támadás áldozatának unokájával Porcelain-el. Nem felhőtlen ez a barátság, de jó volt látni, hogy Flavia mennyire szeretné megnyerni magának.
A legnagyobb fájdalom a kislány szívében az édesanyja hiánya. Ebben a részben megint felbukkannak információmorzsák, de az olvasó még mindig csak találgat, vajon mi lehet a hegymászóbaleset igazságtartalma? Vajon mi történt valójában az anyukájával? Remélem később ezekre is választ kapok.
Ebben a részben is remek utalásokat kaptam a kémia varázslatos világába, de kétségtelenül kevesebbet, mint az előző részekben. Itt több volt a nyomkeresés, kombinálás, kutakodás és pletykálkodás, amiből ugyebár sokat meg lehet tudni, ha az ember lánya jól forgatja a szavakat.
Nagyon tetszett, hogy a zegzugos kastélyt jobban megismerhettem. Mivel ez most jelentős helyszínnek számít, több jelentet zajlott bent és a kastély körül. Szívesen bejárnám, de nem éjszaka…
Összességégben megint remekül szórakoztam a regényen, és kíváncsian várom, vajon felnő-e valaha ez a lány, fog-e iskolába járni, barátokat szerezni a következő részekben. Ha jól hallottam, a madarak azt csiripelték, hogy idén még két rész megjelenésére számíthatunk!!

Gabye>!
Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

Én továbbra is élvezem azt a kicsit ódon hangulatot, amit ez a sorozat áraszt és kedvelem Flavia stílusát, gondolkozását, lelkesedését. Az egyetlen dolog, amivel nem igazán tudok megbarátkozni az a testvérek közötti vad ellenségeskedés és mindig megörülök, amikor kicsit enyhülni látszik az állóháború. Várom a folytatást!

Habók P>!
Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

Első találkozás, és nagyon kellemesre sikerült. Ugyan igazi kamaszoknak szóló krimi, de nagyon szórakoztató volt. Flavia ügyes detektív, ügyesnek induló vegyész, és ügyes családbosszantó. A kisvárosi környezet is tetszett. Azt hiszem, folytatom – persze, ha a könyvtár is úgy akarja.

Veron>!
Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

Az első rész kvázi-véletlen került kezembe, és nagyon megnyert magának, így egyértelmű volt, hogy folytatni fogom. Némi baleset folytán összekevertem a részeket, így véletlen a harmadikkal folytattam :( Ez lehet, hogy benne van a mínusz fél csillagban az első részhez képest… A másik ok pedig az, hogy most néha éreztem kicsit döccenni-belassulni a történetet :S
Azért határozottan jó ez még így is, Flaviát még mindig muszáj szeretni, az eszéért, a bátorságáért, meg persze a kémiáért. A hangvételt is szeretem még mindig, hogy egyszerre tud ifjúsági de krimi is lenni, és még mindig a kapudrog AC és a komolyabb krimik szeretete felé.
Mindenképp pótlom a második részt, hátha az a döccenést is megszünteti…

Lucy_Saint>!
Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

Egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy van olyan könyvmoly, aki képes elmenni Flavia de Luce kalandjai mellett. Mosolyra fakaszt, elgondolkodtat magával ragad.
Alan Bradley számomra az új Agatha Christie.
Semmi mást nem tudok mondani, csak azt aki teheti olvassa.
Nem fogja megbánni garantáltan.
Bővebb értékelés a blogon.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Jagika P>!

– Megijesztesz engem – mondta a cigányasszony –, még sohasem láttam, hogy a kristálygömböm ennyire megtelt volna sötétséggel.

(első mondat)

Jagika P>!

Amit mi tűznek nevezünk, nem más, mint régi barátunk, az oxidáció, amely lázas gyorsasággal dolgozik.

31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: oxidáció · tűz
Lucy_Saint>!

Hamupipőke élete az enyémhez képest kész örömmámor volt.

105. oldal 7. fejezet

Sanja>!

Nincs semmi, amit egy hazug jobban utálna, mint amikor talál egy másikat, aki becsapja.

303

B_Katalin>!

Végre egyedül!
Bármikor, ha más emberekkel vagyok együtt, úgy érzem, hogy összemegy az önbecsülésem. Csak amikor egyedül vagyok, akkor érzem teljesen jól magam.

106

Habók P>!

Feely hetekkel azután is a „Carl így és Carl amúgy” szövegekkel vég nélkül a zavaros Mississippiről fecsegett, hogy mennyire széles, a kanyarulatairól, és arról, hogyan kell helyesen leírni, hogy ne csináljon az ember hülyét magából. Határozottan azt a benyomás keltette, hogy ő maga személyesen tervezte és kivitelezte a nagy folyót, Isten csak a pálya szélén álldogált tehetetlenül, mint a vízvezeték-szerelő segédje.

58. oldal

TiaManta>!

Habár a halál és én nem igazán voltunk régi barátságban, épp csak köszönő viszonyban álltunk egymással.

Lucy_Saint>!

A szeretet nem olyasvalami, mint egy nagy folyó, amely áramlik és áramlik örökké, és ha te azt hiszed, hogy ez így van, akkor sült bolond vagy. El lehet gáttal zárni, és már nem marad a végén, csak egy kis vízsugár…..
-Vagy teljesen elzáródik-tettem hozzá.

156. oldal 12.fejezet

Joditti>!

Mindig nagy meglepetés a számomra, hogy ilyen családi viták után a külvilágban minden ugyanúgy marad. Pedig a szenvedély és az érzések úgy halmozódnak fel, mint a mérges gázok a házon belül, lecsapódnak, a falakon és a mennyezeten megmaradnak a nyomai, akár a régi füsté, a külvilág teljesen más. A táj, úgy tűnik, nem képes felhalmozni az emberi energiákat. Talán a szél elfújja a dühöt.

195. oldal


A sorozat következő kötete

Flavia de Luce rejtélyei sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Robert McCammon: Egy fiú élete
Carlos Ruiz Zafón: Marina
Böszörményi Gyula: Monyákos Tuba a Lidérc Árvák Fészkében
J. Carasoni: A fehér mágus
Jennifer Donnelly: Északi fény
Dan Wells: Nem akarlak megölni
Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok
Szabó Tünde: Rácsok