90. legjobb meseregény könyv a molyok értékelése alapján

Micimackó ​kuckója (Micimackó 2.) 335 csillagozás

Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója

A klasszikussá vált meseregényben a Százholdas Pagony, a Bánatos Bozótos és a Hét Fenyőfa környéke egy kisfiú és állatbarátai kalandjainak színhelye.

Micimackó az erdőben él, saját kuckójában. Ugyanebben az erdőben lakik a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős Füles, a vidám, ugrálós Tigris, Kanga, a kengurumama és kicsinye Zsebibaba, és persze Micimackó legjobb barátja: Róbert Gida. Ebben a mesebeli erdőben mindennap történik valami mulatságos és izgalmas esemény…

Milne filozófikus, ám egyben naiv prózája híven tolmácsolja a gyermeki világlátást, stílusa gazdag groteszk nyelvi fordulatokban. Karinthy Frigyes kongeniális fordításában élvezhetik a magyar olvasók – nemcsak a kicsinyek, hanem a felnőttek is, egy mély és játékos lélek tükrét fedezve föl bennük.

Eredeti megjelenés éve: 1928

Tagok ajánlása: 7 éves kortól

Tartalomjegyzék

>!
136 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637840982 · Fordította: Karinthy Frigyes · Illusztrálta: Ernest H. Shepard
>!
Kossuth, Budapest, 1957
128 oldal · Fordította: Karinthy Frigyes · Illusztrálta: Ernest H. Shepard

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Füles · Micimackó · Malacka · Tigris · Nyuszi · Róbert Gida


Kedvencelte 25

Most olvassa 15

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 29

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója

"-Micimackó, ígérd meg, hogy nem fogsz engem elfelejteni. Akkor se, ha már százéves leszek.
Micimackó gondolkodott darabig.
-Én akkor milyen öreg leszek?
-Kilencvenkilenc.
Micimackó bólintott
-Megígérem – mondta."

Nosztalgikus érzéssel csuktam be a könyvet.
Mert bizony gyermekként olvastam én is, mint valószínű te is, aki most eme sorokat olvasod.
Már csak azért is, mert kötelező olvasmány és oly nagyon a szívünkbe költözött.

Jó pár értékelést olvastam, ahány értékelő annyi fajta vélemény, mégis majdnem mindenki áradozott róla, mindenki kicsit másért, de egyben közösen gondolkodunk, a szívünk nagyot dobban mikor meghalljuk a nevet, Micimackó.
Igen, ez a név egy cukorborsó Maci neve, akinek nem sok sütnivalója akad, mégis sokszor költészetre adja fejét.
Néhol igazán jól sikerült be kell látnom, de persze akadtak olyanok is, amiben nem sok értelmet találtam.
És nem csak róla szólnak eme történetek, hanem Malackáról, Bagolyról, Kangáról, Zsebibabáról, Nyusziról, Tigrisről és Fülesről.
De szólnak egy kisfiúról is, aki igazándiból a rejtett megoldása ennek az őrületnek.
Gondolom ti is tudjátok, hogy egy-egy mesének olyan sok értelme nincsen, sőt egyhuzamban nem is ajánlom az olvasását, mert akkor bizonyos negatívan, kissé csavarodottan csukod be a könyv lapját!
Apránként „fogyasztva” néhol elgondolkodva már sokkalta többnek fog látszani, mint azt elsőre gondolja az olvasó.
Ugyanis az én meglátásom szerint ez a kötet szól egy bizonyos nyárról, mikor még felhőtlen minden, mikor még játszhatunk és képzelődhetünk, együtt lehetünk a kis „csapattal”. Bár már érezzük, hogy valami nem stimmel, mégis minden egyes nap jó hallani Mackó versét, Malacka aggodalmait, Bagoly bölcseleteit, Nyuszi zsörtölődését, Kanga aggódását, Zsebibaba mindenre kíváncsiságát, Tigris játékosságát és Füles őszinte morgolódását.
Igen, direkt hagytam utolsónak, mert számomra ezen karakter a legkedvesebb. Az eredeti történetben is érte dobogott kicsiny szívem és itt is.
Mert, bár nála is akadnak homályos foltok, ami a észt illeti, még mindig ezt a karaktert tartom a legértelmesebbnek és egyben a legőszintébbnek.
Sok olyan bölcselettel gazdagodik az olvasó, melyet bár félvállról odavett, még is érezni lehet, hogy igaza van.
Nagyon fontos intelmekről mesél. Számomra a leggazdagabb és legérdekesebb minden szereplő közül, és olyan bájos ahogy mindezt elém tárja.

De eltértem a lényegtől.
Ez a kötet két részre bontható.
Az elsőben újra ismerkedünk a karakterekkel, kicsit megörülünk mi is. Ügyes-bajos életükbe belecsöppenünk, mindenkiről összeszedünk egy halom információ morzsát, és hupsz már el is érkeztünk a következő részhez.
A második, pedig szól az élet merengéséről, egy kisfiú iskolába készülődéséről és arról, hogy már nem csak a felhőtlen képzelet és játéknak van tere az életben.
Már közbeszól az élet, a felnőttek léte.
Ez az utolsó fejezetben mutatkozik meg igazán. Hiszen minden állat érzi, hogy valami változás készülődik, nem tudják pontosan mi az, csak érzik eljött egy másik időszak és ez Róbert Gidához köthető.
Ugye milyen nehéz a búcsú bárkiről is szó van?
Bizony, nem könnyű elengedni a megszokottat, a szeretet személyt legyen az bárki vagy bármi.
Az utolsó fejezetet megkönnyeztem, mert ha igaz mindez az elméletem, akkor a szívem méltón lesz nehéz és igazság szerint én szeretném ha nem változna semmi eme történetben.

Úgy gondolom egy örök klasszikus, persze lesznek olyanok is, akik azt mondják túl képzelem.
Lehet, bár mindennek megvan a maga értelme, elvégre az őrült is biztos abban amit lát és mond, az megint más kérdés mi mit hiszünk és mit látunk.
Vajon becsavarodtam?
Ezt döntse el mindenki maga.
Az én nézetem szerint, egy rendkívül kedves, bájos és szívszorító mese, a maga groteszk humorával együtt.

Kedvenc!♥

Sippancs P>!
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója

Legelső gyerekkori emlékeim között szerepel egy olyan, hogy valamikor a reggeli órákban, kb. 7 óra és fél 8 magasságában, mikor még csak szállingóznak a szülők a gyerkőcökkel, ülök a kis pajtásaimmal az ovi szőnyegén, és a nagyképernyős tévén nézzük a Micimackót.
Ezek után csoda, hogy felnőtt fejjel, könyv formájában is imádom ezt a mesét?
Hát nem.

11 hozzászólás
DittaV P>!
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója

Végre feltűnt Tigris :) A mindig ugrálós, nagyon Tüzes Állat :) Alaposan felforgatta az Erdőben lakó állatok életét és annyira elvetemült, hogy a csukamájolajat is szereti, mert a Tigrisek azt szeretik a világon a legjobban :) Ez a könyv nagyon szépen felvezette, hogy Róbert Gida szép lassan nagyfiú lesz és nem lesz már annyi ideje, mint régen, pedig nagyon szeretné. Boldog voltam, hogy a mindig mélabús Füles is kapott egy nagy pillanatot a búcsúverssel, nagyon megérdemelte. Így a könyv végén, csak annyit tudok mondani, hogy a Kisfiú meg a medvéje mindig játszani fognak és remélem, még nagyon sokszor átélhetem velük a kedves történetüket. Nagyon ajánlom mindenkinek :)

2 hozzászólás
Gorkie P>!
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója

Így, felnőtt fejjel már kissé bugyuta. Csak darabokban tudtam elolvasni, de nem visz rá a lélek, hogy lepontozzam. Gyerekként nagyon szerettem. Nyilván a célközönség is a gyerekek lennének. :)
A szereplőket nagyon szeretem még most is. A kis történetek aranyosak voltak. Inkább az írásmód nem tetszett annyira. Mindig csak 1-2 részt olvasva, szórakoztató volt.

6 hozzászólás
szera>!
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója

Ez most jó volt, ez most A nyomorultak szabadtéri előadása után nagyon is kellett!
Olyan bájosan Micimackós, olyan bájosan Malackás, olyan bájosan Füleses :-)
Ezt a bagázst nem lehet nem szeretni.

8 hozzászólás
Angele >!
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója

Egyértelműen öt csillag. Erre a mesére semmi rosszat nem lehet mondani.

ptagi P>!
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója

Csacsi öreg medvém nem okozott csalódást :)

Azon gondolkodtam, némelyik részét fel kellene olvasnom az idősotthonban. Hátha magukra ismernének. És egy mesére meg ugye nem lehet megsértődni…?! :)))

1 hozzászólás
tamachan>!
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója

Nem nyert meg annyira, mint az első kötet. A mesék inkább erőltetett próbálkozásnak tűntek, hogy a színvonal fenn tudjon maradni, de számomra nem jöttek össze. Tigris megjelenésének azonban nagyon örültem, és persze a negatív érzéseim ellenére sem tagadhatom, hogy – ha kevesebbet is –, de ez az olvasás is szép emlékeket hozott vissza. A rajzok továbbra is tetszettek, bár Zsebibaba ábrázolása kifogásolható, hiszen inkább hasonlít egy tintapacára, mint kenguru csemetére…

klaraboglarka P>!
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója

Ha nem 3x, akkor egyszer sem halgattam végig a könyvet. Mert nekem ez egy esti mese volt, hangoskönyv, és néha a szöveg követése formájában.
Könnyed, nyugodt darab, és emiatt engem hamar elalltatott. Néha olyan hamar, hogy emiatt is lett az, hogy egyes fejezeteket akár 4-5 alkalommal is újrakezdtem, mire befejeztem, mert félúton előfordulhat, hogy bealudtam (mármint a hangoskönyvnél, kézben tartva még nem vagyok gyakorlott bealvó, bár biztos jó úton haladok affelé is:D).

Minden karaktert nagyon megszerettem, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is újra fogom hallgatni a fejezeteket!:)

Félix>!
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója

Nagyon vágytam valami gyermekire. Gyermekként olvastam a könyvet, és most sem nyújtott kevesebb élményt, mint akkor.


Népszerű idézetek

Frank_Spielmann I>!

– Mit mondtatok, hogy mi ez?
– Tigris.
– Vagy úgy – mondta Füles.
– Éppen most érkezett – magyarázta Malacka.
– Értem – mondta Füles.
Sokáig gondolkozott, aztán így szólt:
– És mikor megy el?

6 hozzászólás
Valcsa>!

Egy napon Micimackó éppen gondolkodott […] Azt gondolta: „Régen nem láttam Zsebibabát, és ha ma se látogatom meg, holnapra még régebben nem láttam lesz.”

Negyedik fejezet, 45. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Micimackó
levendulalány>!

– Éppen most érkezett – magyarázta Malacka.
– Értem – mondta Füles.
Sokáig gondolkodott, aztán így szólt:
– És mikor megy el?

25. oldal

Frank_Spielmann I>!

– Nyuszi csöppet se buta – mondta Micimackó elmélyedve.
– Úgy van. Okos – vélte Malacka.
– Esze, az van neki.
– Van neki – vélte Malacka. – Esze, az van neki.
Mire hosszú hallgatás következett.
– Úgy vélem – mondta Micimackó –, ez az oka annak, hogy soha semmit meg nem ért.

szera>!

– Mondjuk, hogy tizenhat. Mindegy. Mondd csak, izé…azért jöttem, nem láttad valahol a Kist?
– Ritkán látom mostanában – mondta Micimackó. Csekély tűnődés után hozzátette: – Ki az a Kis?

31. oldal

5 hozzászólás
Valcsa>!

Malackát a háza előtt találta. Keskeny lyukat ásott éppen a földbe.
– Szervusz, Malacka! – mondta Micimackó.
– Szervusz, Micimackó! – mondta Malacka, és idegesen ugrott egyet meglepetésében. – Tudtam, hogy te vagy az.
– Én is – mondta Micimackó […]

Negyedik fejezet, 47.oldal

Kapcsolódó szócikkek: Malacka
1 hozzászólás
szera>!

– No mi az, Malacka?
– Semmi. – Malacka megfogta Micimackó mancsát. – Csak nem akartalak elereszteni…

94. oldal

szera>!

– Hát – mondta – a lakás mindenesetre nagyon szép, s ha saját lakásodat fújta volna le a szél, neked is valahová máshová kellene menned, mi, Malacka? Te mit csinálnál, ha a te házadat fújta volna le a szél?
De még mielőtt Malacka felelhetett volna, Micimackó megelőzte.
– Velem jönne lakni – mondta. – Jönnél, Malacka?
Malacka mancsát rázta.
– Köszönöm, Micimackó – mondta. – Örömmel jönnék.

124. oldal

Valcsa>!

Mit tehetünk veled, te kis tigrismacska?
Ha nem eszöl, sose leszöl nagyobbacska.
Nem kell néked lépes, se bogáncs, se tüske.
Túlságosan szerény vagy, vagy túlságosan büszke.
Minden Jó Falat, mit szívesen nyelünk.
Mi lesz veled, Tigris, ó jaj, s mi lesz velünk?

Második fejezet, 27.oldal

imma P>!

„ÚJ LAKÁST KERESEK A BAGOJNAK TE IS UTÁNANÉZHETNÉL HALLOD NYUSZI.”


A sorozat következő kötete

Micimackó sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sebők Zsigmond: Mackó úr második utazása
Paul Bright – Brian Sibley – Jeanne Willis – Kate Saunders: Micimackó a legjobb mackó
Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása
Selma Lagerlöf: Csodálatos utazás
J. R. R. Tolkien: A hobbit
J. R. R. Tolkien: A babó
P. L. Travers: A csudálatos Mary
Eric Knight: Lassie hazatér
Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme
Michael Ende: Momo