Micimackó ​kuckója (Micimackó 2.) 90% 248 csillagozás

Legelső gyerekkori emlékeim között szerepel egy olyan, hogy valamikor a reggeli órákban, kb. 7 óra és fél 8 magasságában, mikor még csak szállingóznak a szülők a gyerkőcökkel, ülök a kis pajtásaimmal az ovi szőnyegén, és a nagyképernyős tévén nézzük a Micimackót.
Ezek után csoda, hogy felnőtt fejjel, könyv formájában is imádom ezt a mesét?
Hát nem.

Így, felnőtt fejjel már kissé bugyuta. Csak darabokban tudtam elolvasni, de nem visz rá a lélek, hogy lepontozzam. Gyerekként nagyon szerettem. Nyilván a célközönség is a gyerekek lennének. :)
A szereplőket nagyon szeretem még most is. A kis történetek aranyosak voltak. Inkább az írásmód nem tetszett annyira. Mindig csak 1-2 részt olvasva, szórakoztató volt.

Ez most jó volt, ez most A nyomorultak szabadtéri előadása után nagyon is kellett!
Olyan bájosan Micimackós, olyan bájosan Malackás, olyan bájosan Füleses :-)
Ezt a bagázst nem lehet nem szeretni.

Egyértelműen öt csillag. Erre a mesére semmi rosszat nem lehet mondani.

Csacsi öreg medvém nem okozott csalódást :)

Azon gondolkodtam, némelyik részét fel kellene olvasnom az idősotthonban. Hátha magukra ismernének. És egy mesére meg ugye nem lehet megsértődni…?! :)))

Azon kevesek közé tartozom, akik nem olvasták az eredeti, első Micimackót.
Természetesen ez sem vett el az olvasásélményből, Karinthy fordítása pedig fantasztikus volt. Gyerekeknek nagyon ajánlatos ez a verzió is. :)

Aranyos kis történeteket – (fejezeteket) – tartalmazott a könyv. Jó volt átélni Micimackó és a többiek kalandjait könyvformában is. :) Milne stílusa nekem nagyon tetszik és az illusztrációk is nagyon szépek voltak:)

Kezdetnek: már az első részt is nagyon szerettem, sokszor elolvastam gyerekkoromtól kezdve, szerintem a gyerekeim is tudják minden szavát, annyiszor forgattuk és néztük.

Olvasás közben: sok volt benne ugyan az ismétlés, néha eszembe is jutott, hogy ez csak egy olyan kényszer – második rész?

Vége: kifogásaim ide vagy oda, nagyon szerettem ezt is, a fordítás szintén tökéletes, de mit is lehetne várni???

Nem olvastam gyerekként, biztosan ez a baj, vagy csak nem a megfelelő hangulatban álltam neki… Idegesítettek a szereplők, ostobák, ahogy egyikük nem túl kedvesen meg is jegyzi Micimackóról, de sajnos nem csak ő a Csekélyértelmű Medvebocs, hanem mindegyikükhöz lehetne hasonló jelzőt találni. Ami a mesében aranyos volt, az még az első könyvben elment, de itt… valahogy nagyon rosszul jött ki.

Hát, legalább letudtam az olvasást. Később talán megnézem újra az eredeti rajzfilmet, hogy ne ez a bosszankodó érzés maradjon meg bennem a Micimackóval kapcsolatban.

Érezhető hogy a két mű között eltelt pár év. Érezhető, hogy amíg a Micimackó kicsit gyermekibb, a Micimackó kuckója már komolyabb, kicsit nehezebben is olvasható. És nem is nevettem rajta akkorákat mint a Micimackón. Persze ettől még imádnivaló, de a másik azért aranyosabb.