Amikor ​még kicsik voltunk / When We Were Very Young 86% 14 csillagozás

A kétnyelvűsége megfogott. Régebben olvastam ilyen könnyed kétnyelvű nyelvkönyveket amelyek zsebkönyv méretűek voltak. Egy kis angolozásra, nylvtanulásra jó volt, és megismerni Milne munkásságát, hogy ne mindig csak a Micimackó legyen.

Az értékelések többsége 10 éves kor felettieknek a kétnyelvűségét méltatta. Van aki a rímeket hiányolta a fordításból itt molyon. Szerintem kicsit félre van értve ez a könyv, ezért szeretném más aspektusba helyezni:
Ez egy totyogóknak szóló verseskötet, amit a szülők szórakoztatására kétnyelvűen adtak ki. Nagymama révén került a 2 éves lányom figyelmébe, és a nagyon repetitív, főleg ismétlései (gyakori szó-, sor-, versszakismétlés) miatt nagyon-nagyon bababarát, a kis 2-3 éves félig képzeletvilágban élő dackorszakosok lelkivilágát nagyon elcsípő versek vannak benne. Az egyik versnél (majd idézem), ami egy mindenen durcizó kislányról szól, olyan átélést, az érzései kifejezése feletti örömet láttam a kislányomon, amit többségünk csak kamaszkorában JA-val él meg. A magyar versektől, mondókáktól nagyon eltérő stílusú és formavilágú versek, jó első találkozás lehet a mondókák és Weöres-ritmusok után a világirodalom lírájával 2-5 éveseknek. Szerintem a 10 évesek ehhez nagyok, azért nem tetszett sokaknak.

A 11. születésnapomra kaptam ezt a könyvet, amikor az angoltudásom kb. addig terjedt, hogy My boney is over the ocean, my boney is over the sea, viszont sokat álmodoztam arról, hogy egyszer majd folyékonyan fogok beszélni angolul, és beszélgetni olyan emberekkel, akik fontosak nekem.
Csekély 28 évvel és néhány hónappal később tényleg szoktam angolul beszélgetni olyan emberekkel, akik fontosak nekem, szóval így teljesüljön minden álmom.
Szeptemberben volt egy olyan időszakom, amikor jólesett volna valahogy visszatérni abba a 11-éves-vagyok-és-a-hintában-ülve-angol-versikéket-olvasok-hangosan állapotba, úgyhogy újra levettem a polcról ezt a könyvet.
Két napig intenzíven olvastam, aztán már nem annyira kötött le (főleg a magyar szöveg, amit túlságosan cifrázottnak éreztem az angol mellett, amiből most nyilván meg is értettem valamit, és nem csak a ritmust élveztem, mint 11 évesen az udvaron a hintában), viszont mivel utálok félbehagyni könyveket, ezért december végén még gyorsan átfutottam a hátralévő verseket.
Angolul abszolút öt csillag az egész, és örülök, hogy annak idején megkaptam ezt a könyvet, és még ma is akármikor kézbevehetem.
És mint mindig, ha angolul olvasok, most is angolul kezdenek eszembe jutni random gondolatok, úgyhogy kb. ezt gondolom:

when we were very young
life somehow seemed fuller
not sorrowless
but still full of hope
and some of the dreams
have actually really come true
when we were very young
(when I was very young)
I often felt some strange sadness
thinking about my future self
looking back into the past
but the rhythm and rhymes
made me forget this weird forward-nostalgia
that I had no words for
and that I can oh so well understand
now when I am not so young
any more

Én igazából azért akartam ezt elolvasni és megszerezni, mert a „Dennis, a komisz”-ban Martha elmond egy verset, aminek az a címe, mint ennek a köyvnek. Csakhogy valami fordítási hiba lehet, mert az másik könyv, másik vers, egyáltalán nem Milne. Viszont ez meg szép és kétnyelvű, ezért aztán megtartottam.

Aranyos könyv volt. Leginkább az angol szöveg miatt olvastam, a magyar fordítással mellette nem igazán akartam foglalkozni. Néha viszont megnéztem, és elborzadtam. Szörnyű fordításokkal van tele, és nem adja vissza az eredetiek hangulatát. Az illusztrációk nagyon szépek voltak mellette. Hangulatos, aranyos volt az egész kötet. Az egy csillaglevonása teljes mértékben a magyar szöveg hibája.

Rettentően aranyos. Az eredeti. Vannak nagyon frappáns fordítások, de sok helyen elveszti a játékosságát.