A ​radírok 31 csillagozás

Alain Robbe-Grillet: A radírok

A radírok Robbe-Grillet első regénye, s egyszersmind a megújuló francia regényírás, az „új regény” egyik lehetséges útjának úgyszólván iskolaműve. Robbe-Grillet ezúttal egy detektívtörténetnek is beillő alapszöveten hajtja végre a kísérletet, szerkeszti meg a szerkezetében élő, a szerkezeti elemek megéledésének egymásutánjából életre kelő öntörvényű művet, ha úgy tetszik, hagyományos értelemben is nagyszerű stílusban, remek figurákkal és nosztalgikus képekkel.

Eredeti megjelenés éve: 1953

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 1975
282 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630703416 · Fordította: Farkas Márta

Kedvencelte 3

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Alain Robbe-Grillet: A radírok

Egy különleges krimit volt szerencsém olvasni Alain Robbe-Grillet A radírok c. könyvében. Hisz a szerző kifordítja a helyzetet, paródiává téve a detektívregényt, s felfordítva a tettes-nyomozó-áldozat szereposztását. Itt mindenki üldöz mindenkit, de ugyanakkor el is tévesztik céljukat: a tettes nem válik gyilkossá, az áldozat tovább éli, sőt szövi útvesztő-világát, a nyomozóból lesz a gyilkos, s mindezek az olvasó szeme láttára, tudtával történnek…Az elsőkönyves szerző hatalmas világirodalmi párhuzamrendszert is épített könyvébe, amely az új stílusú regény mintapéldája, kultkönyv lett. Nemcsak krimikedvelőknek ajánlom – de rá kell hangolódni egy teljesen új felfogásra!

Mesii>!
Alain Robbe-Grillet: A radírok

Elkezdtem, majd pár oldal után letettem. Aztán újból elkezdtem, mert a lelkiismeretem nem engedte,h. egy kötelező olvasmányt „olvasatlanul” hagyjak. Átküzdöttem magam az elején, és láss csodát, lassan kezdett összeállni a kép, és egy nagyon izgalmas történet kerekedett ki belőle!
Egyetemi éveim egyik legkedvesebb felfedezése, vagy inkább rácsodálkozása lett végül ez a könyv. :)

DrEmergencyGrooveHouse>!
Alain Robbe-Grillet: A radírok

Robbe-Grillet mindig meg tud lepni. Igaz, ez a könyv túl szépen is indult, hogy igaz legyen – kicsit a közepe táján elérdektelenedett amikor már nem tudom hanyadjára bolyongott Mr. X a Bostont is megszégyenítő kuszaságú francia kisvárosban – azért végül csak életem eddigi legjobb krimijeként fogok rá emlékezni. A leírások nagyon marienbadiak, ahogyan a párbeszédek is visszaköszönnek, igaz itt az egész át van itatva egy nagyon finom réteg humorral. Jó erős feketével. Leginkább a csattanót tudnám méltatni, legszívesebben csak arról írnék, de azt meg nem illik, ugye.

Filmjei alapján azt gondoltam, szövevényesebb, absztraktabb lesz, de nem az. Könnyű kis izgalmas olvasmány.

dontpanic IP>!
Alain Robbe-Grillet: A radírok

Azóta tervezem az újraolvasást, amióta 2007-8 táján a kezembe került. Ha egyszer olvasod, biztos, hogy megjegyzed.
Kifacsart detektívregény, mindenki üldöz mindenkit, a jelenetek között filmszerű vágások, úgy kerülünk át egyik helyszínről a másikra, egyik szereplőtől a másikhoz, hogy szinte észre sem vesszük. Ismétlődő jelenetek, hajszálnyi eltéréssel, és a végén a „most akkor mi van” érzése.
Valamit ki kellene radírozni, mert ez így túl sok, viszont ceruzánk nincs hozzá, hogy a kimaradt részeket kitöltsük.
Ezzel a könyvvel küzdeni kell.


Népszerű idézetek

Szelén>!

A tulaj mozdulatlanul áll a tükör előtt, nézi magát, ahogy nevet; minden erejével azon igyekszik, hogy ne lássa a teremben nyüzsgő kísérteteket, a vigadó sereget, az apró szívszúrások elszabadult légióját, ötvenévnyi rosszul megemésztett élet salakját. Elviselhetetlen lett a zajongásuk, iszonyatos szamárbőgés- és csaholáskoncert, és hirtelen, a váratlanul lehulló csöndben egy fiatal nő tisztán kivehető kacagása.

14. oldal

1 hozzászólás
Szelén>!

Sajnos, nemsokára már nem az idő lesz az úr. Néhány pillanat múlva a nap legelenyészőbb eseményei is azon igyekeznek majd, hogy tévedés- és kétség-holdudvarukba burkolózva fokozatosan kikezdjék a tökéletes rendet, alattomosan felcseréljék a dolgokat, időeltolódást, zavart lopjanak be ide is, oda is, eltérítsék a dolgokat eredeti irányuktól, lassan-lassan megalkossák művüket – tél eleji, terv nélküli és céltalan, érthetetlen szörnynap.

9. oldal

Piteka>!

még nincs itt a metsző, jeges hideg ideje, amely az arcot fájdalmas maszkká bénítja, de már mintha megkezdődne a szövetekben valami összehúzódás-féle: a homlok összeszorul, a haj töve közelebb kerül a szemöldökhöz, a két halánték mintha össze akarna érni, az agy megpróbál jámbor kis felületi csomóvá csökkenni a két szem között, valamivel az orr felett.

57. oldal

ppeva P>!

A Prefektúra tér nagy, négyszögletes, három oldalról árkádos házakkal szegélyezett tér: a negyedik oldalon áll a prefektúra, ez a csiga- és fésűkagyló-díszekkel szerencsére nem túlságosan agyonzsúfolt kőépület, amely mindent összevetve tulajdonképpen mértéktartóan csúnya.

63. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Merle: Mesterségem a halál
Romain Gary: A virradat ígérete
Albert Camus: Az idegen
Marcel Proust: Swannék oldala
Milan Kundera: Halhatatlanság
Françoise Sagan: Kopogtat a bánat
Romain Rolland: A nyár
Simone de Beauvoir: Elválaszthatatlanok
François Mauriac: A szerelem sivataga
Albert Camus: Közöny