Frankenstein ​Bagdadban 4 csillagozás

Ahmed Szadavi: Frankenstein Bagdadban

Egy ​díjnyertes rémregény a háború sújtotta Irakból

Az amerikai megszállás idején, a háború alatt félig rommá lőtt Bagdad utcáin Hadi, a hullarabló ócskás összegyűjti a pokolgépek szétszaggatta emberek testrészeit, és összefércel belőlük egy ép holttestet. Saját bevallása szerint így próbálja rávenni a kormány illetékeseit, hogy a testrészeket is temetésre méltó földi maradványoknak tekintsék. Miután a holttest váratlanul eltűnik, rejtélyes gyilkosságsorozat veszi kezdetét. Az állítólagos szemtanúk egy rémalakban vélik felfedezni a tettest, akit – mint az ellene indított hajtóvadászat során kiderül – nem fog a golyó. Hadi kénytelen belátni, hogy egy valóságos szörnyet teremtett, aki frissen meggyilkolt emberek hulláiból teremti napról napra újra önmagát. A rém eleinte csak a bűnösökre vadászik, de egy idő után már mindenki célponttá válik, akit az útjába sodor a balsorsa.

Ahmed Szadavi iraki regényíró, költő, forgatókönyvíró és dokumentumfilm-rendező. 2010-ben a… (tovább)

Eredeti cím: Frankenstein in Baghdad

>!
Athenaeum, Budapest, 2019
400 oldal · ISBN: 9789632938998 · Fordította: Gellért Marcell
>!
Athenaeum, Budapest, 2019
400 oldal · ISBN: 9789632938288 · Fordította: Gellért Marcell

Most olvassa 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 24


Kiemelt értékelések

>!
giggs85 P
Ahmed Szadavi: Frankenstein Bagdadban

A 21. század elejének történelmi-politikai eseményei miatt a világ figyelme fokozottan az arab világ felé fordult, és ez természetesen kihatott az irodalomra is. Így történt, hogy néhány éve Adonisz, a szír költőt tartották a Nobel-díj egyik legnagyobb esélyesének, hogy idén egy számunkra ismeretlen ománi írónő (Jokha al-Harthi) nyerte el a Nemzetközi Booker-díjat, vagy, hogy most éppen egy iraki szerző rémmeséje az egyik legkelendőbb kötet világszerte. Ennek tükrében persze nem túl meglepő, hogy ez utóbbi, Ahmed Szadavi Frankenstein Bagdadban című könyve immár az Athenaeum Kiadó gondozásában magyarul is elérhető.

Szerencsére a Frankenstein Bagdadban nem egy szimpla horrortörténet, ahogy nem volt az Mary Shelley-é sem két évszázaddal ezelőtt, hanem mindössze egy jó apropó arra, hogy Szadavi beszámolhasson a legalább ennyire horrorisztikus iraki valóságról. Ez a bő háromszáz oldalas kötet, bár néha ugrál az időben, és tele van nézőpontváltásokkal, illetve több elbeszélővel operál, mégis könnyen és gyorsan olvasható, tökéletesen megérthető. Ezzel a nem túl bonyolult szöveggel a szerző egy minitablót hoz létre – természetesen különböző nemű, származású, vallású és világlátású embereket középpontba állítva –, ezen keresztül mutatja be a Szaddám halála utáni időszak bagdadi életét.

A cselekmény zömét ezeknek az embereknek az élete, ügyes-bajos dolgai, konfliktusai teszik ki, ami véleményem szerint már csak azért sem baj, mert egyrészt ez nagyon jól működik és le is köti az olvasót, másrészt mert a Rém szála talán a kevésbé kidolgozott és a kevésbé jól sikerült. Bár kapunk arra magyarázatot, hogy mi miatt kelt életre, mi mozgatja, de nem látunk túl mélyre a lelkébe ennek az örökös gyilkolásra és bosszúállásra kárhoztatott lénynek, így ő végig megmarad egyfajta szimbólumként, ami emlékeztet a bosszúállás értelmetlenségére, a szabad akarat és az eleve elrendelés, illetve a bűnösök és áldozatok közötti vékony, folyton elmosódó határvonalra abban a sivatagi Pokolban, ami egyúttal emberek millióinak az otthona is.

Szadavi könyve a fentiekből is következően egy roppant kevert műfajú, ám annál működőképesebb alkotás, hisz egyfelől ott van a hideg realitása a mindennap és mindenhol felrobbanó bombáknak, tömeggyilkosságoknak és hétköznapi gondoknak, ám a másfelől pedig egy furcsa misztikus-fantasy vonulat is központi szerepet játszik, amiben mi sem természetesebb annál, hogy felkelnek és gyilkolni kezdenek a holtak, vagy hogy az iraki hadsereg egyedül mágusok révén tud ezzel a problémával valamit is kezdeni. Ám az egész pont attól működik, hogy a kettő közötti vonal az iraki valóságban könnyen elmosódik, mert mi az értelmetlenebb-érthetetlenebb: hogy a piacon vásárolva felrobbantanak, a kocsidból kihúzva agyonlőnek, ha nem ahhoz a valláshoz tartozol, mint az útonállók, vagy az, hogy esetleg eljött erre a földre a Halál Angyala, aki végez az önhibája miatt a szakadék szélére sodródott emberiséggel?

Összességében egy jó, ajánlható, ám nem minden ízében tökéletes könyvet ismertem meg a Frankenstein Bagdadban elolvasása révén, és így csak biztatni tudok mindenkit, hogy vegye kézbe, mert megéri. Abban pedig már most biztos vagyok, hogy ennek a történetnek sikere lesz a hazai olvasók körében is.

>!
WerWolf
Ahmed Szadavi: Frankenstein Bagdadban

Történetünk Bagdadban játszódik, a pokolgépek városában, a megszállást követően. Páncélozott terepjárók járják a várost, és őrzik a rendet. Ez a látszat. Valójában nincs semmilyen rend. Naponta akár tucatnyi pokolgép is robbanhat a városban, és nem válogatnak az áldozatok között.
Hadi, az ócskás már több merényletet is túlélt, és sok mindent látott. Azt mégsem tudja feldolgozni, hogy a pokolgépek által szétszaggatott testek nem részesülhetnek tisztes temetésben, vallási okokra hivatkozva. Ez készteti Hadit arra, hogy a “gazdátlan” testrészekből összeállítson egy hullát, abban a reményben, hogy így már hajlandóak lesznek méltóképpen elhantolni a testet, és a tucatnyi ember, akiket belevarrt, legalább részben méltósággal távozzanak erről a világról. Azonban egy viharos napot követően, miután az utolsó hiányzó részt is rávarrta a testre, a hulla eltűnik az udvarról…
A sorsok könyve ez, mely magába foglalja a különböző felekezetekhez tartozó emberek tragédiáját, fájdalmát, kilátástalanságát és reményvesztettségét, mindezt a XXI. század hajnalán. A Rém testesíti meg ezeket a fájdalmakat, akiben az ártatlan áldozatok testrészei bosszúért kiáltanak. A Rémbe költözött szellem hallja a hívószót, de miután megbosszul egy áldozatot, a benne lévő testrész bomlásnak indul, így azt pótolnia kell…
Érdekelt, hogy hová fut ki a szereplők története. Miként élik meg a mindennapokat a pokolban, ami számukra az otthont jelenti. Más szemszögből láttam rá a bagdadi hétköznapokra, melyek csendjét folyamatosan megzavarták a harci helikopterek dübörgései, a közelben- vagy éppen a távolban robbanó pokolgépek, az öngyilkos merénylők. Az üzletek továbbra is üzemeltek, még volt vásárló és volt vendég. Sorba állni kenyérét már veszélyesebb volt, mert a nagyobb tömegek csak úgy vonzották az öngyilkos merénylőket. De az élet ment tovább a maga útján…
Az arab mesélők mindig is szerették a miszticizmust, ami körüllengi a történeteiket. Ebben az esetben is nagyon jót tett a regénynek ez a fajta mesélésmód. Az emberi érzelmek teljes skáláján végigzongorázik, és a legváratlanabb pillanatokban ugrik feljebb vagy éppen lejjebb egy oktávot, ezzel is megragadva az olvasó lelkét, hogy még jobban beleszője a történet kusza szálaiba.

Bővebben: http://www.letya.hu/2019/05/ahmed-szadavi-frankenstein-…


Népszerű idézetek

>!
giggs85 P

– Elnézést, nem akarom zavarni, de nem jött erre mostanában egy meztelen holttest?

69. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Nico Walker: Kopasz
Chris Kyle – Scott McEwen – Jim DeFelice: Amerikai mesterlövész
Dacre Stoker – J. D. Barker: Dracul
Stephen King: Az
Dennis Lehane: Viharsziget
Joe Hill: NOS4A2
Stephen King: Állattemető
Stephen King: A Setét Torony – Varázsló és üveg
Stephen King: A ragyogás
Carlos Ruiz Zafón: Marina