From the rubble-strewn streets of U.S.-occupied Baghdad, Hadi—a scavenger and an oddball fixture at a local café—collects human body parts and stitches them together to create a corpse. His goal, he claims, is for the government to recognize the parts as people and to give them proper burial. But when the corpse goes missing, a wave of eerie murders sweeps the city, and reports stream in of a horrendous-looking criminal who, though shot, cannot be killed. Hadi soon realizes he’s created a monster, one that needs human flesh to survive—first from the guilty, and then from anyone in its path. A prizewinning novel by “Baghdad’s new literary star” (The New York Times), Frankenstein in Baghdad captures with white-knuckle horror and black humor the surreal reality of contemporary Iraq.
Frankenstein in Baghdad 3 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2013
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
A regény a Bagdad amerikai megszállását követő időszakba röpít minket, amikor a városban kezdett elszabadulni a káosz, öngyilkos merényletek követték egymást, az áldozatok száma gyarapodott, és néha csak egy-egy végtag maradt utánuk. Ebben a környezetben élnek a regény főbb szereplői: a fia elvesztésébe beletörődni nem hajlandó, örmény katolikus idős asszony, Elishva; Hadi, az ócskás, aki járja a szomszédságot, hogy régi, de javítás után eladható eszközöket, bútorokat vásároljon, és közben a felrobbantott áldozatok hátramaradt testrészeiből egy komplett testet varr össze, hogy ilyen formán eltemethessék ezeket, és megleljék a túlvilági békét; Mahmoud, a feltörekvő újságíró, Faraj, az ingatlanközvetítő, újságírók, hoteltulajdonosok, filmrendezők, katonák és mások. A regény az elején egész realistán indul, megismerjük a szereplőket, elsősorban Elishvát, Hadit és Mahmoudot, életkörülményeiket, a 2000-es évek derekának Bagdadját, de aztán elég hamar furcsa fordulatot vesznek az események, amikor egy robbanásban frissen elhunyt biztonsági őr lelke, amely nem találja a saját – nagy valószínűséggel cafatokban lévő – testét, ehelyett az összefércelt testbe bújik, hogy abban nyerjen örök nyugodalmat, de ehelyett életre kelti azt. A regény ekkortól sokkal többet használja a horror és – meglepő módon – a mágikus realizmus eszközeit. Az elkövetkező napokban gyanús halálesetek kezdik borzolni a kedélyeket a városban, amelyekre a katonaság egy különleges alakulata is felfigyel, akik jövendőmondók, dzsinnek és más hasonló eszközök révén próbálnak a tettes nyomára bukkanni. A „hogyishívják” alkotóelemei erőszakos haláláért akar bosszút állni azokon, akik lehetővé tették, segítették e terrortámadásokat, de miután ez megtörténik, a testrészei elkezdenek lebomlani, ezért, hogy folytathassa küldetését, újakkal kell pótolnia, és egy ponton túl immár elválaszthatatlanná válik, ki tettes és ki áldozat, valamilyen szinten minden tettes egyben áldozat, és az áldozatok sem makulátlanok.
Nem is értem, hogyan, de a regény úgy képes bemutatni az eszkalálódó polgárháború mindennapi valóságát, hogy eközben nem válik mélységesen nyomasztó erőszak-orgiává. Ebben valószínűleg nagy szerepe van a hangvételnek és a stílusnak, de a fókusznak is. Bár a fő téma az amerikai megszállás után kibontakozó erőszakhullám, meg persze – mint a cím is sejteti – a „hogyishívják” ténykedése, de nem annyira egyértelműen és minden mást háttérbe szorító módon, mint azt a fülszöveg sugallná, hiszen emellett számtalan más oldalát is látjuk az irakiak életének, amely a fent említett erőszakhullám és káosz háttere előtt zajlik: betekintünk egy újságíró karrierjének alakulásába, szerelmi ügyekbe, egy ingatlanspekuláns mindennapjaiba, vagy éppen abba, hogyan megy csődbe egy szállodatulajdonos. A regény pedig nem nélkülözi a fekete humort sem. Kritikaként leginkább azt tudnám felhozni, hogy talán már túl sok minden is van benne, ezért egy olvasás után kicsit nehezen állt össze bennem egy koherens kép a regényről, de a regény még így is emlékezetes, és egészen sajátos. Akárcsak annak idején a Frankensteintől, most iraki testvérétől is mást kaptam, mint amire előzetesen számítottam, és ezt cseppet sem sajnálom. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy érdemes lesz rá odafigyelni, miután idén megjelenik a magyar fordítás.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Chris Carter: An Evil Mind 99% ·
Összehasonlítás - Ker Dukey – K. Webster: Pretty New Doll 96% ·
Összehasonlítás - Jeaniene Frost: Shades of Wicked 94% ·
Összehasonlítás - Justin Cronin: The City of Mirrors 94% ·
Összehasonlítás - Alex North: The Whisper Man ·
Összehasonlítás - Lauren Beukes: Broken Monsters ·
Összehasonlítás - David Mitchell: Slade House 90% ·
Összehasonlítás - Stephen King: Lisey's Story ·
Összehasonlítás - M. W. Craven: The Puppet Show ·
Összehasonlítás - Chuck Palahniuk: Haunted ·
Összehasonlítás