„Szükséges a korai keresztény történelem mély és átfogó újraértelmezése. Ez a feladat nem korlátozódhat az ismert források újfajta olvasatára, hanem alapos tanulmányozás alá kell vonni az olyan írásokat is, mint például a holt-tengeri tekercsek és Nag-Hammádi Gnosztikus Könyvtárában található iratok. Fontos, hogy ezen történelmi emlékek elfoglalják az őket megillető helyet a korai keresztény történelemről alkotott konvencionális képünkben. De valószínű, hogy maga ez a konvencionális kép az, amelyet meg kell kérdőjeleznünk” – vallja a Szerző.
Kiűzetés Egyiptomból 2 csillagozás
Enciklopédia 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 3
Népszerű idézetek
Jeruzsalem, Dávid városa, annak köszönheti bibliai jelentőségét, és napjaink legfőbb zarándokhelyének szerepét, hogy III. Tuthmózisz hosszú katonai karrierjének első csatája – Megiddó ellen – a környéken zajlott…Armageddon (Har-Megiddon: Megiddo hegye) azt a helyet jelenti, ahol majd a világ összes királya a végső ütközetet vívja Isten erőivel.
51. oldal
Ahmed Osman: Kiűzetés Egyiptomból A kinyilatkoztatott kereszténység gyökerei
Szükséges a korai keresztény történelem mély és átfogó újraértelmezése. Ez a feladat nem korlátozódhat az ismert források újfajta olvasására, hanem alapos tanulmányozás alá kell venni az olyan írásokat is, mint a Holt-tengeri tekercsek és a Nag-Hammadi Gnosztikus könyvtárában található iratok. Fontos, hogy ezen történelmi emlékek elfoglalják az őket megillető helyet a keresztény történelemről alkotott konvencionális képünkben. De valószínű, hogy maga ez a konvencionális kép az, amelyet meg kell kérdőjeleznünk.
Helmut Koester prof.
Ahmed Osman: Kiűzetés Egyiptomból A kinyilatkoztatott kereszténység gyökerei
III. Tuthmózisz Karnakban talált történelmi feljegyzései közt található egy lista, amelyen több, mint 100, egyiptomi uralom alá vont palesztin telkepülés neve szerepel, amelyeket az első hadjárata során hódított meg. Ennek a Palesztin, (vagy Megiddó) listának a tetején találjuk Kades nevét. Jeruzsálem mai arab neve azt sugallja, hogy a két város egy és ugyanaz: al-Quds, amely a héberben al-Qudesh re változott, arabul és héberül egyaránt szent (helyet) jelent. Nehemias Könyve 11. fejezetének 1. versében Jeruzsálemet mint szent helyet említik (héberül Yurushalaim ha Qudesh)
53. oldal
Ahmed Osman: Kiűzetés Egyiptomból A kinyilatkoztatott kereszténység gyökerei
Hasonló könyvek címkék alapján
- Henri Boulad: A halálban ugyanis megszületünk ·
Összehasonlítás - Órigenész: A betű öl, a szellem éltet ·
Összehasonlítás - Henri Boulad: Aki megbocsát, Istenhez hasonló ·
Összehasonlítás - Henri Boulad: Jézus napjainkban ·
Összehasonlítás - Henri Boulad: A szentlélek ezer arca I-II. ·
Összehasonlítás - Henri Boulad: A keresztény Isten botránya ·
Összehasonlítás - Henri Boulad: Átistenülés a mindennapokban ·
Összehasonlítás - Henri Boulad: Misztika és elkötelezettség ·
Összehasonlítás - Órigenész: A princípiumokról IV. könyv 1-3 ·
Összehasonlítás - Órigenész: Kommentár az Énekek énekéhez ·
Összehasonlítás