Titkos ​bölcselet 3 csillagozás

Agrippa von Nettesheim: Titkos bölcselet

H. ​C. Agrippa von Nettesheim (1486-1535) gazdag nemesi család sarja, orvos, alkimista, kalandos életútja során uralkodók – Miksa császár, I. Ferenc francia király – kegyence, ugyanakkor a hivatalos egyház üldözöttje, a XVI. század egyik legeredetibb, legizgalmasabb egyénisége.
Fő műve, a De occulta philosophia – amelyből kötetünket válogattuk – az okkultizmus, a fekete mágia rendkívül szerteágazó, gazdag hagyományának, s egyúttal a kor asztrológiai, természetről szerzett tudásának összefoglalása. Agrippa írásaiban központi helyet foglal el a zsidó kabbala, az ókor számos ezoterikus filozófiai irányzata csakúgy, mint a praktikus értelemben felfogott, tehát megtanulható varázslás. A könyv egyszerre próbálja meg bemutatni a szerzőt mint természettudóst és filozófust, aki a németalföldi régensnő bizalmasaként igazi humanistaként küzd a boszorkányság és a boszorkányüldözés ellen, s úgy is mint a világ „természetfeletti” hatóerőiben hívőt, aki rendszerezi, leírja a megszelídítendő… (tovább)

>!
Holnap, Budapest, 1994
184 oldal · ISBN: 9633460786 · Fordította: Magyar László András
>!
Holnap, Budapest, 1990
184 oldal · ISBN: 9633450225 · Fordította: Magyar László András

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Plinius


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

Indignation I>!
Agrippa von Nettesheim: Titkos bölcselet

Ha azért olvasnád, hogy bepillantást nyerj a korabeli szabad gondolkodó világképébe, akkor jó helyen jársz. Agrippa könyve a boszorkányságok gyűjteménye. Felsorol vagy 20 féle megoldást a láz csillapítására a gyík mennyezette akasztott vizeletétől kezdve a levágott körmök elásásáig. Tekinthetjük széleskörű babonagyűjteménynek. Emellett részletezi a démonok és angyalok mibenlétét, illetve a matematika fontosságát.

Ha azért olvasnád, hogy felfedje előtted a mágia titkait, akkor csalódni fogsz, mert ez tényleg egy felsorolás, mely a megvalósítás részleteit és a megfogalmazott elvek igazolását nem tartalmazza. Ahogy Agrippa írja a kötet végén:

„Oly módon ismertettük ezt a tudományt, hogy a tisztán látók és hozzáértők számára ne maradhasson semmi homályban, a gonoszakat és a hitetlenkedőket viszont ne engedje titkaihoz, hanem bámulatukat fölkeltve, a tudatlanság és az elkeseredés árnyában hagyja magukra őket.”

4 hozzászólás
nariagnuhtseab>!
Agrippa von Nettesheim: Titkos bölcselet

Érdekes könyv, jó betekintést enged abba hogy a középkorban milyen keveset fedhettek fel a valódi tudás birtokosai. Ami itt szerepel jól elrejtett szimbólum rendszer mögött őrzi titkait. Eredeti kiadása óta eltelt időben, megjelentek jobban megírt és érdekesebb alternatívák, de mindenképpen örülök az olvasásnak. A kiadvány miatt nem adom meg a 4 csillagot, aki szerkesztette ne döntse már el helyettem mi érdekel s mi nem? Ne hagyja ki az eredeti mű nagy részét, csak mert szerinte „nem érdekes”.

>!
Holnap, Budapest, 1990
184 oldal · ISBN: 9633450225 · Fordította: Magyar László András

Népszerű idézetek

Szelén P>!

A világ értelmes és halhatatlan lény: az ember ugyan hasonlóképpen értelmes, ám halandó, tehát fölbomlásra képes lény. Mivel maga a világ – Hermész szerint – halhatatlan, része sem pusztulhat el semmiképpen: a halál tehát üres szó. S mivel üres szó, elpusztulni sohasem lehet.

141. oldal, III. könyv

Szelén P>!

Aki tehát magát megismeri, önmagában mindent megismer: megismeri mindenekelőtt Istent, akinek képére teremtetett, megismeri a világot, akinek a képmását hordozza(…)

143. oldal, III. könyv

Szelén P>!

Utoljára meg a kísértők vagy lépre csalók következnek – közülük minden egyes ember mellé egy-egy van rendelve, ezért gonosz géniuszoknak is szoktuk őket nevezni, fejedelmük Mammon, akinek a neve sóvárgásnak is fordítható.

125. oldal, III. könyv

Indignation I>!

Boszorkányságra többek közt a havivérzés is használható. Vegyük sorra, mekkora is az ereje. Hatására állítólag a friss must ecetté válik, a szőlő a puszta érintésétől is végképpen tönkremegy, a gyümölcsfák pedig, ha beléjük oltjuk, terméketlenné válnak és elpusztulnak, a palánták kiégnek, a fákról lehullik a termés; látványától a tükör meghomályosul, a borotva vaséle kicsorbul, az elefántcsont ragyogása megtörik, a vasat pillanatok alatt kimarja tőle a rozsda […].

49. oldal

Szelén P>!

A tűz, ahogy Dionüsziosz mondja, mindenbe fénylőn hatol, s mindent ekképpen jár át s hagy el. (…) Önmagát teszi képessé sajátos műveleteire, mozgékonyan juttatva magát mindennek a bensejébe, ami csak hozzá közelít, megújító, jellegmegőrző, megvilágosító, a környező ragyogás miatt megfoghatatlan, fényességes, különálló, rugalmas, fölfelé hatoló, átható, fenséges, a csökkenés gyalázatát nem tűrő, örökké mozgatva mozgató, mást megragadó, ám soha meg nem ragadható, máséra nem szoruló, titkon magát gyarapító, az általa áthatott anyagban saját nagyságát megmutató (…) megfoghatatlan, csillapíthatatlan, soha nem csökkenő s mindenből oroszlánrészt adó. Plinius szerint a dolgok természetének hatalmas és mérhetetlen része a tűz, s csupán az a kérdés, többet emészt-e el, vagy többet teremt?

A tűz és a föld csodálatos tulajdonságai, 24-25. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dionüszosz · Plinius · tűz
Szelén P>!

A matematikai tudományok a mágiához oly szükségesek, és vele oly rokonok, hogy aki matematikai ismeretek nélkül kezd mágiával foglalkozni, az végképpen tévúton jár, fölöslegesen küszködik, és nemigen érheti el a kívánt eredményt. Mert hiszen minden, ami a természet eme alsóbbrendű jelenségeiben megvan, s végbemegy, szám, súly, mérték, harmónia, mozgás és fény által keletkezik és rendeződik el. S mindannak, amit ebben az alanti világban látunk, az említettekben rejlik gyökere és alapja.

89. oldal, II. könyv

Szelén P>!

E démonokat a második helyen követik a hazugság szellemei – az a hazug lélek volt efféle, aki Aháb próféta szájából jött elő. Ezeknek a fejedelme Python, a kígyó, az, akiről Apollónt pythiusnak nevezik(…)

123. oldal, III. könyv

Kapcsolódó szócikkek: kígyó
Szelén P>!

A struccmadár például a hideg és kőkemény vasat is megemészti és teste táplálékául hasznosítja – állítólag gyomrának még a tüzes vas sem árt!

A dolgok rejtett tulajdonságai, 30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: strucc · vas
Indignation I>!

Hogyan olvassuk tehát ezt a könyvet? Semmi esetre sem tudományos, ismeretterjesztő, filozófiai, de ne is okkult műként. Olvassuk inkább úgy, mint gyermek a mesét, örvendezve és csillogó szemmel, hiszen olyan világgal találkozhatunk benne, amely talán mindörökre elveszett, olyan világgal, amelyben rend, harmónia és fenséges istenerő uralkodik – s közben ne feledjük: ez a világ Agrippa korában is éppúgy álom volt, mint manapság.

14. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Raoul Renier: A hitehagyott
Raoul Renier: A kívülálló
Yliaster Daleth: Egy mágus feljegyzései
Raoul Renier: Az exorcista
Johann Joachim Winckelmann: Saint Germain Gróf Titkos Tanításai
Julius Evola: A hermetikai tradíció
Yliaster Daleth: Demonomicon
Raoul Renier: A kárhozott
G. S. Frater P. A. X.: Lemegeton
Nicola De Pulford: Varázslatok könyve 1.