H. C. Agrippa von Nettesheim (1486-1535) gazdag nemesi család sarja, orvos, alkimista, kalandos életútja során uralkodók – Miksa császár, I. Ferenc francia király – kegyence, ugyanakkor a hivatalos egyház üldözöttje, a XVI. század egyik legeredetibb, legizgalmasabb egyénisége.
Fő műve, a De occulta philosophia – amelyből kötetünket válogattuk – az okkultizmus, a fekete mágia rendkívül szerteágazó, gazdag hagyományának, s egyúttal a kor asztrológiai, természetről szerzett tudásának összefoglalása. Agrippa írásaiban központi helyet foglal el a zsidó kabbala, az ókor számos ezoterikus filozófiai irányzata csakúgy, mint a praktikus értelemben felfogott, tehát megtanulható varázslás. A könyv egyszerre próbálja meg bemutatni a szerzőt mint természettudóst és filozófust, aki a németalföldi régensnő bizalmasaként igazi humanistaként küzd a boszorkányság és a boszorkányüldözés ellen, s úgy is mint a világ „természetfeletti” hatóerőiben hívőt, aki rendszerezi, leírja a megszelídítendő… (tovább)
Titkos bölcselet 2 csillagozás
Enciklopédia 5
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 2
Most olvassa 2
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 13
Kiemelt értékelések
Ha azért olvasnád, hogy bepillantást nyerj a korabeli szabad gondolkodó világképébe, akkor jó helyen jársz. Agrippa könyve a boszorkányságok gyűjteménye. Felsorol vagy 20 féle megoldást a láz csillapítására a gyík mennyezette akasztott vizeletétől kezdve a levágott körmök elásásáig. Tekinthetjük széleskörű babonagyűjteménynek. Emellett részletezi a démonok és angyalok mibenlétét, illetve a matematika fontosságát.
Ha azért olvasnád, hogy felfedje előtted a mágia titkait, akkor csalódni fogsz, mert ez tényleg egy felsorolás, mely a megvalósítás részleteit és a megfogalmazott elvek igazolását nem tartalmazza. Ahogy Agrippa írja a kötet végén:
„Oly módon ismertettük ezt a tudományt, hogy a tisztán látók és hozzáértők számára ne maradhasson semmi homályban, a gonoszakat és a hitetlenkedőket viszont ne engedje titkaihoz, hanem bámulatukat fölkeltve, a tudatlanság és az elkeseredés árnyában hagyja magukra őket.”
Népszerű idézetek
A világ értelmes és halhatatlan lény: az ember ugyan hasonlóképpen értelmes, ám halandó, tehát fölbomlásra képes lény. Mivel maga a világ – Hermész szerint – halhatatlan, része sem pusztulhat el semmiképpen: a halál tehát üres szó. S mivel üres szó, elpusztulni sohasem lehet.
141. oldal, III. könyv
Boszorkányságra többek közt a havivérzés is használható. Vegyük sorra, mekkora is az ereje. Hatására állítólag a friss must ecetté válik, a szőlő a puszta érintésétől is végképpen tönkremegy, a gyümölcsfák pedig, ha beléjük oltjuk, terméketlenné válnak és elpusztulnak, a palánták kiégnek, a fákról lehullik a termés; látványától a tükör meghomályosul, a borotva vaséle kicsorbul, az elefántcsont ragyogása megtörik, a vasat pillanatok alatt kimarja tőle a rozsda […].
49. oldal
A tűz, ahogy Dionüsziosz mondja, mindenbe fénylőn hatol, s mindent ekképpen jár át s hagy el. […] Önmagát teszi képessé sajátos műveleteire, mozgékonyan juttatva magát mindennek a bensejébe, ami csak hozzá közelít, megújító, jellegmegőrző, megvilágosító, a környező ragyogás miatt megfoghatatlan, fényességes, különálló, rugalmas, fölfelé hatoló, átható, fenséges, a csökkenés gyalázatát nem tűrő, örökké mozgatva mozgató, mást megragadó, ám soha meg nem ragadható, máséra nem szoruló, titkon magát gyarapító, az általa áthatott anyagban saját nagyságát megmutató […] megfoghatatlan, csillapíthatatlan, soha nem csökkenő s mindenből oroszlánrészt adó. Plinius szerint a dolgok természetének hatalmas és mérhetetlen része a tűz, s csupán az a kérdés, többet emészt-e el, vagy többet teremt?
A tűz és a föld csodálatos tulajdonságai, 24-25. oldal
Hogyan olvassuk tehát ezt a könyvet? Semmi esetre sem tudományos, ismeretterjesztő, filozófiai, de ne is okkult műként. Olvassuk inkább úgy, mint gyermek a mesét, örvendezve és csillogó szemmel, hiszen olyan világgal találkozhatunk benne, amely talán mindörökre elveszett, olyan világgal, amelyben rend, harmónia és fenséges istenerő uralkodik – s közben ne feledjük: ez a világ Agrippa korában is éppúgy álom volt, mint manapság.
14. oldal
A matematikai tudományok a mágiához oly szükségesek, és vele oly rokonok, hogy aki matematikai ismeretek nélkül kezd mágiával foglalkozni, az végképpen tévúton jár, fölöslegesen küszködik, és nemigen érheti el a kívánt eredményt. Mert hiszen minden, ami a természet eme alsóbbrendű jelenségeiben megvan, s végbemegy, szám, súly, mérték, harmónia, mozgás és fény által keletkezik és rendeződik el. S mindannak, amit ebben az alanti világban látunk, az említettekben rejlik gyökere és alapja.
89. oldal, II. könyv
A tűz másrészt a levegőnél kétszerte ritkább, háromszor mozgékonyabb, négyszer élesebb. A levegő meg kétszerte élesebb a víznél, háromszor ritkább és négyszer mozgékonyabb nála. Így aztán a víz kétszer élesebb a földnél, háromszor ritkább, négyszer mozgékonyabb. Ennek következtében a tűz a levegőhöz ugyanúgy viszonyul, ahogy a levegő a vízhez, és a víz a földhöz, s viszont: ahogy a föld a vízhez, úgy viszonyul a víz a levegőhöz, s a levegő a tűzhöz.
22. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Stephen Paul Thomas: A fekete mágia szívében 94% ·
Összehasonlítás - Várkonyi Nándor: Varázstudomány I-II. ·
Összehasonlítás - Julius Evola (szerk.): Bevezetés a mágiába I-III. ·
Összehasonlítás - Raoul Renier: A kívülálló 90% ·
Összehasonlítás - Julius Evola: A hermetikai tradíció ·
Összehasonlítás - Giuliano Kremmerz: Bevezetés a hermetika tudományába ·
Összehasonlítás - Johann Joachim Winckelmann: Saint Germain Gróf Titkos Tanításai ·
Összehasonlítás - Szőnyi György Endre: „Exaltatio” és hatalom ·
Összehasonlítás - H. P. Blavatsky: Gyakorlati okkultizmus ·
Összehasonlítás - Kyriacos C. Markides: A ciprusi mágus 89% ·
Összehasonlítás