Titkos ​bölcselet 2 csillagozás

Agrippa von Nettesheim: Titkos bölcselet

H. ​C. Agrippa von Nettesheim (1486-1535) gazdag nemesi család sarja, orvos, alkimista, kalandos életútja során uralkodók – Miksa császár, I. Ferenc francia király – kegyence, ugyanakkor a hivatalos egyház üldözöttje, a XVI. század egyik legeredetibb, legizgalmasabb egyénisége.
Fő műve, a De occulta philosophia – amelyből kötetünket válogattuk – az okkultizmus, a fekete mágia rendkívül szerteágazó, gazdag hagyományának, s egyúttal a kor asztrológiai, természetről szerzett tudásának összefoglalása. Agrippa írásaiban központi helyet foglal el a zsidó kabbala, az ókor számos ezoterikus filozófiai irányzata csakúgy, mint a praktikus értelemben felfogott, tehát megtanulható varázslás. A könyv egyszerre próbálja meg bemutatni a szerzőt mint természettudóst és filozófust, aki a németalföldi régensnő bizalmasaként igazi humanistaként küzd a boszorkányság és a boszorkányüldözés ellen, s úgy is mint a világ „természetfeletti” hatóerőiben hívőt, aki rendszerezi, leírja a megszelídítendő… (tovább)

>!
Holnap, Budapest, 1994
184 oldal · ISBN: 9633460786 · Fordította: Magyar László András
>!
Holnap, Budapest, 1990
184 oldal · ISBN: 9633450225 · Fordította: Magyar László András

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Plinius


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

Indignation I>!
Agrippa von Nettesheim: Titkos bölcselet

Ha azért olvasnád, hogy bepillantást nyerj a korabeli szabad gondolkodó világképébe, akkor jó helyen jársz. Agrippa könyve a boszorkányságok gyűjteménye. Felsorol vagy 20 féle megoldást a láz csillapítására a gyík mennyezette akasztott vizeletétől kezdve a levágott körmök elásásáig. Tekinthetjük széleskörű babonagyűjteménynek. Emellett részletezi a démonok és angyalok mibenlétét, illetve a matematika fontosságát.

Ha azért olvasnád, hogy felfedje előtted a mágia titkait, akkor csalódni fogsz, mert ez tényleg egy felsorolás, mely a megvalósítás részleteit és a megfogalmazott elvek igazolását nem tartalmazza. Ahogy Agrippa írja a kötet végén:

„Oly módon ismertettük ezt a tudományt, hogy a tisztán látók és hozzáértők számára ne maradhasson semmi homályban, a gonoszakat és a hitetlenkedőket viszont ne engedje titkaihoz, hanem bámulatukat fölkeltve, a tudatlanság és az elkeseredés árnyában hagyja magukra őket.”

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

Szelén>!

A világ értelmes és halhatatlan lény: az ember ugyan hasonlóképpen értelmes, ám halandó, tehát fölbomlásra képes lény. Mivel maga a világ – Hermész szerint – halhatatlan, része sem pusztulhat el semmiképpen: a halál tehát üres szó. S mivel üres szó, elpusztulni sohasem lehet.

141. oldal, III. könyv

Szelén>!

Aki tehát magát megismeri, önmagában mindent megismer: megismeri mindenekelőtt Istent, akinek képére teremtetett, megismeri a világot, akinek a képmását hordozza[…]

143. oldal, III. könyv

Szelén>!

Utoljára meg a kísértők vagy lépre csalók következnek – közülük minden egyes ember mellé egy-egy van rendelve, ezért gonosz géniuszoknak is szoktuk őket nevezni, fejedelmük Mammon, akinek a neve sóvárgásnak is fordítható.

125. oldal, III. könyv

Indignation I>!

Boszorkányságra többek közt a havivérzés is használható. Vegyük sorra, mekkora is az ereje. Hatására állítólag a friss must ecetté válik, a szőlő a puszta érintésétől is végképpen tönkremegy, a gyümölcsfák pedig, ha beléjük oltjuk, terméketlenné válnak és elpusztulnak, a palánták kiégnek, a fákról lehullik a termés; látványától a tükör meghomályosul, a borotva vaséle kicsorbul, az elefántcsont ragyogása megtörik, a vasat pillanatok alatt kimarja tőle a rozsda […].

49. oldal

_minka_ IP>!

Platónnál viszont azt olvassuk, hogy a lüd király, Gügész gyűrűje csodálatos és rendkívüli hatású volt: ha a gyűrű pecsétjét Gügész a tenyere felé fordította, láthatatlanná vált, ám közben ő maga mindenkit jól látott.

56. oldal

1 hozzászólás
Szelén>!

A tűz, ahogy Dionüsziosz mondja, mindenbe fénylőn hatol, s mindent ekképpen jár át s hagy el. […] Önmagát teszi képessé sajátos műveleteire, mozgékonyan juttatva magát mindennek a bensejébe, ami csak hozzá közelít, megújító, jellegmegőrző, megvilágosító, a környező ragyogás miatt megfoghatatlan, fényességes, különálló, rugalmas, fölfelé hatoló, átható, fenséges, a csökkenés gyalázatát nem tűrő, örökké mozgatva mozgató, mást megragadó, ám soha meg nem ragadható, máséra nem szoruló, titkon magát gyarapító, az általa áthatott anyagban saját nagyságát megmutató […] megfoghatatlan, csillapíthatatlan, soha nem csökkenő s mindenből oroszlánrészt adó. Plinius szerint a dolgok természetének hatalmas és mérhetetlen része a tűz, s csupán az a kérdés, többet emészt-e el, vagy többet teremt?

A tűz és a föld csodálatos tulajdonságai, 24-25. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dionüszosz · Plinius · tűz
Indignation I>!

Hogyan olvassuk tehát ezt a könyvet? Semmi esetre sem tudományos, ismeretterjesztő, filozófiai, de ne is okkult műként. Olvassuk inkább úgy, mint gyermek a mesét, örvendezve és csillogó szemmel, hiszen olyan világgal találkozhatunk benne, amely talán mindörökre elveszett, olyan világgal, amelyben rend, harmónia és fenséges istenerő uralkodik – s közben ne feledjük: ez a világ Agrippa korában is éppúgy álom volt, mint manapság.

14. oldal

Szelén>!

A matematikai tudományok a mágiához oly szükségesek, és vele oly rokonok, hogy aki matematikai ismeretek nélkül kezd mágiával foglalkozni, az végképpen tévúton jár, fölöslegesen küszködik, és nemigen érheti el a kívánt eredményt. Mert hiszen minden, ami a természet eme alsóbbrendű jelenségeiben megvan, s végbemegy, szám, súly, mérték, harmónia, mozgás és fény által keletkezik és rendeződik el. S mindannak, amit ebben az alanti világban látunk, az említettekben rejlik gyökere és alapja.

89. oldal, II. könyv

Szelén>!

A struccmadár például a hideg és kőkemény vasat is megemészti és teste táplálékául hasznosítja – állítólag gyomrának még a tüzes vas sem árt!

A dolgok rejtett tulajdonságai, 30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: strucc · vas
Gyhulhu>!

A tűz másrészt a levegőnél kétszerte ritkább, háromszor mozgékonyabb, négyszer élesebb. A levegő meg kétszerte élesebb a víznél, háromszor ritkább és négyszer mozgékonyabb nála. Így aztán a víz kétszer élesebb a földnél, háromszor ritkább, négyszer mozgékonyabb. Ennek következtében a tűz a levegőhöz ugyanúgy viszonyul, ahogy a levegő a vízhez, és a víz a földhöz, s viszont: ahogy a föld a vízhez, úgy viszonyul a víz a levegőhöz, s a levegő a tűzhöz.

22. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen Paul Thomas: A fekete mágia szívében
Várkonyi Nándor: Varázstudomány I-II.
Julius Evola (szerk.): Bevezetés a mágiába I-III.
Raoul Renier: A kívülálló
Julius Evola: A hermetikai tradíció
Giuliano Kremmerz: Bevezetés a hermetika tudományába
Johann Joachim Winckelmann: Saint Germain Gróf Titkos Tanításai
Szőnyi György Endre: „Exaltatio” és hatalom
H. P. Blavatsky: Gyakorlati okkultizmus
Kyriacos C. Markides: A ciprusi mágus