Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az Aranykapu (Aranyasszony-trilógia 2.) 26 csillagozás

Az unatkozó budai nagyasszonyból aranyasszonnyá, azaz sámánná avanzsált Éva dél-amerikai kalandjai Peruban folytatódnak. A regénytrilógia második kötetének története egy barlangrendszer felfedezésén alapul, amely a magyar származású Móricz János nevéhez fűződik a hatvanas években. Az őslakosok szerint egy kataklizma túlélői itt rejtették el ősi civilizációjuk üzenetét az utókor számára egy kristálykorongba kódolva. Ám ezt nem akárki nyithatja fel: csak akinek energiarezgése képes a dekódoló rendszert aktiválni.
Kedvencelte 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 11
Kívánságlistára tette 8

Kiemelt értékelések


Az unatkozó budai nagyasszonyból aranyasszonnyá, azaz sámánná avanzsált Éva dél-amerikai kalandjai Peruban folytatódnak.
A történet alapja valóságos. A magyar származású Móricz János egy barlangrendszerre bukkant a 60-as években Dél -Amerikában.
Az ősi civilizáció üzenetét egy kristálykorongba kódolva rejtették el.
Ezt keresik hőseink. Kalandos útkeresésük egy ideig még élvezetes volt számomra, aztán elérkezett az egész egy olyan ponthoz, egy kincset kereső, fantasztikumokkal felturbózott részhez, amit ha filmen nézek , ingerem támad kikapcsolni a tv-t, de ezt olvastam tovább..
Az első rész elgondolkodtatóbb volt, de itt is találtam olyanokat amikkel azonosulni tudtam, jó , ha kibővül egy kicsit a tudatom.
„A 3. évezred embere fantasztikus technikával próbálja az életet egyre kényelmesebbé tenni. A nehézségeket, a betegségeket, a sors kiszámíthatatlanságát mesterséges beavatkozásokkal akarjuk kiiktatni. Mekkora árat kell vajon fizetnünk a látszólagos jól-létünkért ? A legendák szerint már több civilizáció elbukott ezen az úton, amire mi is ráléptünk. ”


Elég érdekes egy könyv. Mintha az Arvisúrát és az összes olyan könyvet egybe gyúrták volna, ami a magyarokat Atlantiszról eredezteti. Annyira misztikusan írja le a dolgokat, hogy oldalakat kellett többször elolvasnom, hogy egyáltalán a felét megértsem. Azért vannak benne olyanok, ami szerintem nem igaz, bár többször említi. Ha jól tudom a mágneses mező tönkre teszi a műszaki dolgokat, mint videó kamera, vagy mobil… De lehet én tudom rosszul!
Csak azért olvasom el a harmadik részt, hátha rájövök, mit is akar kihozni az egészből.


Alapvetően tetszett….. bár túlmisztifikált…..
A dolgok néha sokkal egyszerűbbek, mint az emberek hiszik….
Ha valamit el akarsz dugni, tedd az emberek orra elé…
Nagyjából ezek a gondolatok jutnak eszembe így utólag.


Filmnek való történet – kevés hozzá a képzelőerő(m). Az első részből megismert könnyed, nagyvilági Éva a múlté és vele együtt a hozzá kapcsolódó laza, mesterkélt stílus is – szuper, de őszintén! Sokkal jobban tetszett, mint az első rész. Hozzá kell tennem, hogy korábban még nem olvastam a témában semmit, finnugrisztikán nevelkedett lelkem kerülgette, ízlelgette a rám zúduló információáradatot. Lebilincselő, magával ragadó, belefeledkező, kétséget ébresztő, nyugalmat megzavaró, elgondolkodtató, majdnem elhajító, letenni nem akaró. Borzasztóan ambivalens érzésekkel olvastam, majd tettem le a könyvet. Jöhet a végkifejlet. Állok elébe.


Nehéz eldönteni, hogy mennyi ebből az igazság és mennyi a kitalált rész. (az eleje még felfoghatóan spirituális, nagyjából befogadható, de a végefelé teljesen átmegy valami fura sci-fibe.)
Kb. az utolsó 60 oldalnál már teljesen elvesztettem a kapcsolatom ezzel az egészzel, csak azért olvastam el, hogy ha már odáig eljutottam, megtudjam mi lett a vége.
A 3. könyvet már nem olvasom el
Népszerű idézetek




A világ legnagyobb ellentmondása a nagy szerelem, amire annyira vágyakozunk. Ami kihozza belőlünk az ördögöt és az angyalt. Amiben szárnyalunk, de a legsötétebb börtönünk is. Amiben megkötözzük a másikat, de fel is áldozzuk magunkat. A szenvedély és a félelem rabjai vagyunk.
Márpedig mindkettő az ego birodalma, és itt akar bennünket tartani. A legszebbnek és legszentebbnek tartott érzelem a legnagyobb kísértőnk és béklyónk.
50. oldal, 8. fejezet




Az elmúlt kétezer év során a hit és az erő szétválaszthatatlanságáról fokozatosan elfeledkezett a világ. Az egyház a hitet élettelen Isten-elméletekké sorvasztotta, az egyházon kívüliek pedig az isteni dimenziókból fakadó erő hit nélküli megcsapolására különböző technikákat találtak ki. Az erő nélküli hit miatt egyre gyermetegebbé, erőtlenebbekké, tehetetlenebbekké váltak.
Félreértették és félremagyarázták Jézus szavait.
Az egyházaknak nem volt érdeke, hogy a Szentlélekkel, vagy ha úgy tetszik, a Szent Erővel közvetlen kapcsolatban legyünk. Akkor mi szükség lenne az ő közvetítésükre? A hit nélküliek egója pedig óriásira dagadt a sok látványos technikától. Az egyik jobbra, a másik balra tért le az útról. De nem tart a kegyelmi korszak sem örökké. Az időnk fogy.




– Vigyázz, mit kívánsz, mert teljesül, ugye? Ha semmit nem akarunk, vagy döntésképtelenek vagyunk, az is teljesül. Ezt érted teremtésen, Yuma?
– Ha valaki hátradől élete foteljében, és így várja, legyen, aminek lennie kell, meg is teremti önmagát, mint áldozatot. Ekkor aztán lehet panaszkodni. DE van, aki ész nélkül teremt, saját kis önös vágyainak engedve, aztán belegabalyodik, belefullad a káoszba. Senkinek nem lehet panasza semmire. Nem az a kérdés, és nem az a csoda, hogy tudunk-e teremteni, hanem az, hogy tudunk-e istenként teremteni?




Két dologba hasad meg az ember szíve. Ha elkerüli a nagy és halálos szerelem és ha megtalálja.
A világ legnagyobb ellentmondása a nagy szerelem, amire annyira vágyakozunk.
….
Ami kihozza belőlünk az ördögöt és az angyalt. Amiben szárnyalunk, de a legsötétebb börtönünk is. Amiben megkötözzük a másikat, de fel is áldozzuk magunkat. A szenvedély és a félelem rabjai vagyunk.
Márpedig mindkettő az ego birodalma, és itt akar bennünket tartani. A legszebbnek és legszentebbnek tartott érzelem a legnagyobb kísértőnk és béklyónk.




A tudomány, ami napjainkra valóban bámulatba ejtő, már befogadhatatlan mennyiségű tudás tárházává lett és ésszel alig felfogható távlatokban szélesítette szemléletünket a megismerhető világról, ugyanazzal a lendülettel alaposan be is szűkített bennünket. Az ördög hajszála a történetben, ami elválaszt bennünket az Igazságtól, az a tudomány egyetlen elfogadott szűrője: az emberi készségekkel befogható világ egyedüli realitássá nyilvánítása.
Vajon mekkora lehet az a világrész, amit az emberi érzékelés felfog, és mekkora területet rekesztünk így ki? Ha most csak arra gondolok, hogy az emberi szem kevesebbet és rosszabbul lát, mint a sólyom, kevesebbet és rosszabbul hall, mint egy denevér, kevesebbet és rosszabbul szagol, mint egy kutya, hirtelen felébred bennem a kíváncsiság, mert azt sejtem, elég nagy világrészt rekesztünk ki.




[…] szinte végtelen számú út van előttünk, végtelen számú kapu előtt állunk minden pillanatban. De ki a megmondhatója annak, hogy melyik a helyes? Ki és milyen mérce szerint írná rá bármelyik útra, hogy ez a rossz, amaz meg a jó? Mindegyik út helyes, hisz pont oda visz minket, ahova menni akarunk vagy menni tudunk abban a pillanatban. Mi határozzuk meg, mit akarunk és mit tudunk. Az az opció nem létezik, hogy valamit akarunk, csak éppen nem leljük a hozzá vezető utat. Ez a tévhit a legnagyobb csapdánk. Ez ment fel bennünket folyamatosan a felelősség alól. A teremtés felelőssége alól.
A sorozat következő kötete
![]() | Aranyasszony-trilógia sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Halász Emese: Ignis 100% ·
Összehasonlítás - Peller Mariann: Szerelemszövetség 90% ·
Összehasonlítás - Andrea Weaver: A fényhozó ·
Összehasonlítás - Susan Kren: Kendra életei 98% ·
Összehasonlítás - Lione Stanislav: Csillagom 93% ·
Összehasonlítás - Papp Csilla: Minden életemben szerettelek 92% ·
Összehasonlítás - Farkas Bíborka: Druidaösvény 92% ·
Összehasonlítás - Andrea Weaver: A jövő krónikája 94% ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: Fény a dombok mögött 91% ·
Összehasonlítás - Kováts Róbert: A másik út ·
Összehasonlítás