Az ​aranyasszony útja (Aranyasszony-trilógia 1.) 27 csillagozás

Agnes Golenya Purisaca: Az aranyasszony útja Agnes Golenya Purisaca: Az aranyasszony útja

Mi ​köze lehet egymáshoz egy titokzatos dél-amerikai barlangrendszernek és egy pánikbeteg budai szépasszony útkeresésének? Az aranykalitkájában fuldokló Éva története nem csak igen megrázó bemutatása az érzelmek viharának, az önmagát kereső nő történetének, de egyben önvizsgálat is minden asszony és lány számára, tükör a férfiaknak. Hová és miért tüntettük el a bennünk rejlő aranyasszonyt, a felsőbb síkokon is létező lényünket? Éva kitör fullasztó életéből, és megtalálja boldogságát. Gyakorlatilag végigjárja az ősi beavatási lépcsőfokokat a testi-lelki-szellemi felébredéseken át, s jut el a testi beteljesedéstől a spirituális kiteljesedésig, Magyarországtól Peruig. A felkavaró szerelem mellett jól megfér az ecuadori barlangkutatás, az ősmagyar történelmi-hajsza, gyilkosság és túlélés, avagy egy jó kalandregény minden hozzávalója, a komoly, ezoterikus mondanivaló mellett. A regény-trilógia első kötetét tartja kezében a kedves Olvasó, melyet hamarosan követ a kalandok folytatása.… (tovább)

>!
318 oldal · ISBN: 9789631254105
>!
318 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630681599
>!
Magánkiadás, Budapest, 2009
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630681599

1 további kiadás


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

Mariann_ P>!
Agnes Golenya Purisaca: Az aranyasszony útja

Nem gondoltam a könyv elkezdésekor, hogy ilyen témába futok bele.
De minden figyelmemet lekötötte amint haladtam az olvasással.
Az alaptörténet mögött kibontakozó spirituális mondanivaló legalább olyan izgalmas, mint az egzotikus utazás.
Gyakran megállít, töprengésre késztet, a tudatunkat formálja.
Néhány gondolat :

Mit ér a testi gyógyulás, ha a lélek beteg marad? Előbb -utóbb megbetegít.

A mai világban az átlagember jól elvan olyan ősi bölcsességek nélkül, ami régen elképzelhetetlen volt. A mai tudás messze van az igazi bölcsességtől.Nem lép ki a látható világon túlra.

A sumér asztrológusok már időszámításunk előtt ismerték a Naprendszer külső bolygóit, amit állítólag a mai ember fedezett fel az elmúlt kétszáz évben.

Ma ott tartunk, hogy aki az intúicióról beszél, misztikusnak tartják.
Nagyon tetszett, elgondolkodtatott, folytatom a következő résszel.

lauranne>!
Agnes Golenya Purisaca: Az aranyasszony útja

Nagyon készültem rá, és ennek megfelelően nagyon sokat vártam tőle.Talán ezért volt csalódás a stílusa – irodalmi stílustalansága. Nem az egész könyvet jellemezte az a mesterkélt, felszínes, laza írásmód, ami a keretet adó Éva-történetre volt jellemező, de emiatt szívem szerint csak három csillag járt volna. Annyira erőltetett, kihangsúlyozott volt, hogy bölcsészszöveget olvasok, amennyire nem is volt az. Nincs összhangban a tartalom és forma, de mivel maga a történet nagyon klassz, felül lehet emelkedni a stíluson, és izgatottan várom a folytatást.

nimphea P>!
Agnes Golenya Purisaca: Az aranyasszony útja

Magával ragadó történet és még magával ragadóbb mondanivaló.
A szerző irodalmi stílusa még csiszolásra szorul, de ennek ellenére nagyon tetszett.

pepege>!
Agnes Golenya Purisaca: Az aranyasszony útja

Néhány héttel ezelőtt egy nagyon Kedves Barátom hívta fel a figyelmemet Móricz Jánosra, akiről azt kell tudni, hogy Ecuadorban eddig felfedezetlen ősi civilizáció nyomára bukkant, nevezetesen egy földalatti barlangrendszerre. Segítették ebben az ott élő őslakosok, a shuarok, akik úgy vélték sok a hasonlóság a shuarok és a magyarok eredetmítosza között.
S hogy jön ide most Móricz János? Golenya Ágnes pontosan ennek a Táltos-barlangnak a kutatásáról ír regényében. Bár trilógiájának első része még alig-alig érinti ezt a témát, hiszen Éva történetéről szól, aki megelégelve az addigi életét, az őt kihasználó férjét, úgy dönt, saját kezébe veszi a sorsa irányítását.
Aki látta ezt a videót Golenya Ágnesről: http://www.youtube.com/watch… az bizonyára felfedez a regényben több önéletrajzi elemet is. S megtudhatja azt is, hogy miért éppen regény formájában adja át nekünk a tudását.
Tehát ez a rész még inkább csak Éva története: letargia, betegség, kórház, barátnő, barátok és egy újabb szerelem. Akár egy „love story” is lehetne, de mégsem az. Tudni kell olvasni a sorok között. És érdemes is. Mint ahogy érdemes folytatni a sorozat következő kötetével, mert Golenya nagyon tudta, hogyan fejezze be ezt a részt: várod, hogy a folytatást a kezedbe vehesd!

3 hozzászólás
hofburg>!
Agnes Golenya Purisaca: Az aranyasszony útja

Kissé kaotikus és ide-oda ugrál a szerző, – és mégis nagyon megfogott. Sok érdekes kérdést felvet, és sok olyasmit elmond, amivel jómagam is egyetértek, a lelki fejlődés útján.
Abban azonban egyet értek az előttem szólókkal, hogy a stílus lehetne irodalmibb, a stilisztika nem mindenhol erőssége a kötetnek.
De a mondanivaló viszi magával az embert.
Most kezdek neki a 2. kötetnek, kíváncsian várom.

kristalyangyal>!
Agnes Golenya Purisaca: Az aranyasszony útja

A téma szuper… a cselekmény is nagyon jó… de az írónak még van mit tanulni írás tekintetében. Többször volt, amit szájbarágósan ismételt. (Lehet, hogy ez cél volt?) Amúgy érdemes elolvasni!

Snowberry>!
Agnes Golenya Purisaca: Az aranyasszony útja

Kalandos, érdekes történet spirituális töltettel.
Érdekes volt, erős befejezést kapott, tetszett.


Népszerű idézetek

Éva_Tarr>!

Ha ideig-óráig úgy érzed, hogy hülye kirakós játék része vagy, és kusza dolgok történnek veled, biztos lehetsz abban, hogy egy pillanatban összeáll egy teljes képpé az egész, és te beleborzongsz, hogy mi alakult ki látszólag a semmiből.

Fenycsepp>!

Egy dolgot nagyon megtanultam. Ha csak akkor merünk lépni, ha látjuk magunk előtt az egész utat, soha nem tesszük meg az első lépést. Mert ez még senkinek nem adatott meg. Több mint elég, ha a következő kockakövet látjuk. Arról nem is beszélve, hogy minden út tele van kanyarokkal, már csak azért is lehetetlen végig belátni. Már nem akarok megelégedni a mellékutakkal, pláne nem a zsákutcákkal! Viszont attól, hogy kényelmes autópályán száguldunk, még nem biztos, hogy a jó irányba.

302. oldal, 59. fejezet

Mária_Tolnai>!

Mások fájdalmát megérteni, enyhíteni, őket az úton elindítani és támogatni lehetetlen feladat a saját poklunk megjárása nélkül.

Éva_Tarr>!

Azt hallotta valamikor, nem emlékszik hol, hogy mindannyian nyomot hagyunk az univerzumban. A világ megannyi rezgés. Rezgések alkotják szavainkat, gondolatainkat. Cselekedeink még erősebben a környezetünkre, az egész világra. Atya Úristen! Ő milyen nyomot fog hátrahagyni?

hofburg>!

Mint tudvalévő, az ellentétek vagy kiegészítik, vagy végleg kioltják egymást. De ez nem magától megy végbe, ehhez vagy egymás mellé kell kerülniük, vagy össze kell csapniuk. Egy biztos, nem mehetnek el egymás mellett nyugalmi állapotban. Az egyik erő legkisebb provokációja felizzítja a másikat, az energiák így képesek gerjeszteni egymást.

90. oldal

Éva_Tarr>!

Csak a nagyon tudatlanok és a megvilágosodott bölcsek mondhatják, hogy önmagukat látják a tükörben. Akiben már megmoccant a borzalmas sejtelem, hogy életünk sokkal több, mint amit első látásra hittünk, az már elvesztette a boldog tudatlanságot, de még nem lelte meg a tudást.

Mária_Tolnai>!

Valóságosan a gyerekek szemével nézett magára. De olyan rövid ideig tartott ez a megváltozott helyzetlátása, hogy értelmezni nem tudta, amit látott. Csak annyit fogott fel, hogy valóban létezik ez a fajta megváltozott látás. Mégis mindannyian meg vagyunk győződve arról, hogy a valóság egészét látjuk, mindaddig,amíg a sorsunk ki nem billent ebből a kényelmes, de épp emiatt, szó szerint halálosan veszélyes,
bemerevedett helyzetünkből. Ha a sors ily kegyes hozzánk, és legalább egy pillanat erejéig beenged egy másik ember világába, hogy az ő fejéből nézzünk ki, és innen nézzünk magunkra, akkor döbbenünk rá, hogy milyen kis szelet az az életből, amit mi egésznek hiszünk. Ez persze egyben ijesztő is, hiszen visszazökkenve saját pozíciónkba ráébredünk, hogy honnan is kiabálunk nap mint nap: a szó szerint beszűkült létünkből. Ez nagy alázatra kényszeríti azt, aki átélte, mert
kénytelen lemondani az eddigi hamis illúzióról, mely szerint képes a dolgokat jól megítélni.

Éva_Tarr>!

Persze minden rosszban van valami jó, mert ebből tanulunk. De ez távolról sem azt jelenti, hogy valami előre elrendelés miatt kerültünk rossz helyzetbe! Azt, hogy elfogadom, ami történik velem, azt jelenti, megértem. De nem azt, hogy nem korrigálok, ha rájöttem, hol rontottam el. A saját élet attól saját, mert nem más éli helyettünk, és nem is más intézi.
….
Az más kérdés, hogy segítséget viszont kaphatunk, és kapunk is – ha kérünk. Helyettünk nem hogy egy angyal, de Isten sem dönt!

Mária_Tolnai>!

Jézus nem végterméket csomagolt be nekünk előírásokkal, szabályokkal, részletes tudással. Ő egy olyan energiát, erőt hozott a földre, amit ha elfogadunk, képessé válunk az Isten szerinti gondolkodásra és életre, mert ez egy működő és alakító energia, ami átmos, átformál bennünket.


A sorozat következő kötete

Aranyasszony-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Susan Kren: Kendra életei
Andrea Weaver: A fényhozó
Mark Helprin: Téli mese
Paulo Coelho: Az alkimista
Szepes Mária: Raguel hét tanítványa
Elisabeth Haich: Beavatás
Paulo Coelho: Brida
Balogh Margit: Akik sokszor élnek – Évszázadokon átívelő reinkarnációs történet
Sajter Gizella: Vízvonal
Howard L. Braden: Ammara