Agave ​100 94 csillagozás

Agave 100

Szinte napra pontosan öt éve jelent meg az első könyvünk. Az öt év alatt kiadtunk 99 könyvet, ez a századik. Benne pedig 14 novella az Agave mostani és jövőbeni szerzőitől. Ez az egyedülálló antológia az ötéves Agave ajándéka minden olvasónknak.

Eredeti megjelenés éve: 2008

A művek szerzői: Lawrence Block, Dashiell Hammett, Charles Willeford, Dennis Lehane, Donald E. Westlake, Jim Thompson, Susanna Clarke, Naomi Novik, Laurell K. Hamilton, Neil Gaiman, Ray Bradbury, Philip K. Dick, Roger Zelazny, Iain M. Banks

Tartalomjegyzék

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2008
226 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637118999 · Fordította: Gálla Nóra, Heinisch Mónika, Pék Zoltán, Roboz Gábor, Török Krisztina, Varga Bálint

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Cthulhu · Nyarlathotep · Yog-Sothoth · Azathoth

Helyszínek népszerűség szerint

Föld


Kedvencelte 2

Most olvassa 5

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
ViraMors P
Agave 100

Igazán kellemes válogatás, sok-sok nekem való novellával. Volt persze egy-kettő, ami annyira nem talált, de több tetszett, mint amennyin húztam az orrom. Külön jó pont, hogy végre egy olyan kötetet olvashattam, ahol elég sok az 5-20 oldalas novella, amiket tényleg el lehet olvasni reggel/vacsora közben, vagy éppen közvetlenül lefekvés előtt.
És akkor lássuk közelebbről:

Lawrence Block: A betörő, aki beugrott Elvishez
Régóta kerülgetem már Lawrence Block-ot, hogy kéne tőle olvasni, de hiába jók az értékelései, mindig furán néztem a könyvei címére… Persze most is átugorhattam volna, de minek!?
Kellemesen humoros, okos novella, jópofa, bár sejthető csattanóval. Remek a stílusa, határozottan olvastatja magát, szóval összességében bejött, bár így, hogy szó szerint semmi előképzettségem nincs a sorozattal, egy kicsit azért lógott a levegőben.
Most viszont már egészen biztosra tudom, hogy a későbbiekben meg kellene ismerkednem Block egyéb írásaival is :)
4,5/5

Dashiell Hammett: Nő a sötétben
Végleg és visszavonhatatlanul ki kell jelentenem, akkor is, ha ezek után záptojást és rohadt paradicsomot kapok a nyakamba, hogy Hammett sose lesz a kedvencem…
Ez a novella inkább tűnt bő vázlatnak, mint épkézláb novellának. Érthetetlen, sőt sejthetetlen motivációk, alig-alig létező indokok, egyensúlyát vesztett, zötykölődő történet. Egy hatásvadász ajtónyitás az éjszaka közepén kap egy teljes bekezdés, a szereplők közötti kapcsolatrendszert meg félmondatok sem írják le…? Dupla ekkora terjedelem, meg egy alaposabban átgondolt történet kellett volna ide…
2,5/5

Charles Willeford: Levél AA-nak
Az eleje nagyon kusza volt, a vége viszont annak ellenére, hogy némileg kiszámítható volt, felért egy sokkterápiával.
4/5

Dennis Lehane: Gwen előtt
Lehanne novellája volt az egyik, ami miatt n agyon el akartam olvasni ezt a gyűjteményt, és azt kell, hogy mondjam, első szavától az utolsóig megérte! Én nem szeretem az E/2 narrációt, de Lehanne meg tudta írni úgy, hogy még én is megnyalom utána a tíz ujjamat. Hát kell ennél több?
Az egész novella olyan, mint az ember fejében mocorgó hangocska, kérlelhetetlen és kíméletlen, és mindemellett igazán első osztályú gengsztersztori.
5/5

Donald E. Westlake: Mély levegő
Korrekt egyperces, találó címmel, érdekes, bár nem kifejezetten meglepő befejezéssel. A hangulata viszont nekem nem volt az igazi.
3,5/5

Jim Thompson: Ez a világ, aztán a tűzijáték (33 oldal)
Ütős kezdés, finoman szólva is kusza folytatás. Pedig az ötletből sokat ki lehetne hozni.
3/5

Susanna Clarke: Határozott figyelmeztetés gyanútlan személyeknek
A második fele kissé erőltetett, az első fele viszont humorból és öniróniából csillagos ötös :D
4,5/5

Naomi Novik: Lakoma vagy éhkopp
avagy: Éhesek vagyunk, enni akarunk! sárkány módra
Jópofa volt, bár elég sokat levont az élvezeti értékéből, hogy nem ismerem a sorozatot.
4/5

Laurell K. Hamilton: Sárkányok lesnek rátok
Ütős megközelítése az álmodós témának, viszont látszik, hogy Hamilton alapvetően nem novellás. Az eleje sokat szenved, a vége kissé összecsapottnak hat. Igazából megnézném kisregény, vagy regény hosszúságban ezt az ötletet.
4/5

Neil Gaiman: Én, Cthulhu
Lovecraftot még sosem olvastam, szóval Cthulu-témában sincs előképzettségem, ettől függetlenül tetszett. Abszolút elmebeteg a hangulata :D
4,5/5

Ray Bradbury: Jelölt
Érdekes ötlet, okos megoldás. Rövid és frappáns. A kedvenc a kötetből.
5/5

Philip K. Dick: Prominens szerző
A tavaly megjelent Emlékmás kötetben volt már hozzá szerencsém. Akkor se tudtam, most sem tudom teljesen, hova tegyem. Mert az utazás megvalósítása nagyon tetszik, a befejezés viszont irritálóan nagyképű.
3,5/5

Roger Zelazny: A szerelem egy képzetes szám
Zelazny-tól sem olvastam még eddig semmit, de nem ez az írása lesz, amiből megmondom, hányadán is állok vele… Maga a novella úgy érzem, nagyon szeretett volna lenyűgözően hatásos lenni, de csak egy hatásvadász, tripes spoiler lett belőle, amiről ráadásul már az első pár bekezdésből sütött, hogy micsoda…
3/5

Iain Banks: A Kultúráról dióhéjban
Hát… öhm… Eddigi – kétkönyves – ismeretségünk során határozottan megkedveltem Banks-et, viszont van egy komoly hiányosságom: még nem olvastam Kultúrát. Pedig szeretnék, mert érdekel, csak sosem tudom, honnan is kezdjek hozzá. Ennek egyenes következménye, hogy lövésem sincs, hová tegyem ezt a novellát.
De a hagymás meg a fánkos hasonlat tetszett. spoiler
4/5-->ezt a fánkra adom. A többit nem igazán tudom értékelni ^^;

Ha csak a történeteket néznék, jó erős négy csillagra értékelném. A 4,5-et arra adom, hogy tetszik a kötet keletkezéstörténete, és tényleg örülök, hogy novellaméretű novellák vannak benne :D

>!
fezer
Agave 100

Be kell valljam, hogy most erősen felfelé csillagoztam, de hát mi mást tehetnék, mikor az Agave már az előszóban levett a lábamról. Szóval remek kezdeményezés, remek marketing, és olyan jó, ha vannak ilyen lelkes emberek lelkes kiadókban, akik kitalálnak ilyeneket és persze sok jó könyvet hoznak el hozzánk, ráadásul általában nagyon szép borítóval, minőségi fordítással.
A novellák már sajnos kevésbé nyerték el a tetszésemet – bár ehhez meg hozzátartozik, hogy én nem szeretem a krimit, így a kötet első fele nem hiába hagyott hidegen. Mégis volt ebben a részben is kellemes meglepetés Lawrence Block személyében.
A fantasy/sci-fi vonal már jobban feküdt, ott többet is találtam kedvemre valót, bár egyiktől se estem hanyatt. Itt nekem PKD tetszett leginkább, illetve nagyon érdekesnek találtam Ian M. Banks összefoglalóját a Kultúráról: mostmár tényleg beszerzek tőle egy könyvet.

>!
Fummie
Agave 100

Érdekes volt. A kötetben nagyrészt olyan szerzők szerepeltek, akiket nem ismerek, egyedül Hamiltontól és Gaimantől olvastam már korábban, és Gaiman nem is tetszett, mert tőle a Csillagport olvastam, és a filmet láttam előbb, úgyhogy a könyv nem is tetszett annyira ezek után. Na most megváltozott róla a véleményem.
Jók voltak a novellák, nem mindegyik tetszett, de egyik sem volt olyan, amit untam volna, vagy azt gondoltam volna róla, hogy rossz. Egyszerűen csak volt olyan, ami nem az én műfajom volt. Ilyen volt pl Iain M. Banks novellája. Egész érdekes volt, csak az zavart benne, hogy olyan tankönyvszerűen száraz a leírás. Azt hiszem, ez tetszett a legkevésbé.
Akinek a novellája nagyon tetszett: Laurell K. Hamilton, Naomi Novik, Neil Gaiman, Ray Bradbury, Philip K. Dick, Lawrence Block. Hamilton hű volt önmagához, nagyon tetszett az alapsztori, ebből szerintem egy hosszabb regényt is kilehetne hozni. Ha lesz sok időm, majd őket újra előveszem, valami hosszabb terjedelműt keresek tőlük. (Kivéve Hamiltont, most őt egy kicsit pihentetem, mert egyelőre nem bírok elviselni több Anitát.)
Tetszett, hogy két szerző üdvözletét is betették (Hamilton kézírását meg alig tudtam kivenni). Szerkesztési hibák voltak bőven, és egy fordítási hibát is találtam (és a könyv végéből kiesett négy lap, pedig először fogtam a kezembe, ilyen agavés könyvvel még nem fordult elő nálam), de nagyon tetszett a könyv. :)

>!
egy_ember
Agave 100

LAWRENCE BLOCK: Tőle már sok mindent elolvastam, mondjuk a magyarul megjelent Scudder és Keller sztorikat mind. Rhodenbarrt kevesebbet. Bár szórakoztatóak, de ezek a legkevésbé életszerűek. Hogy lehet minden betörésnél egy hullába botlani? Ez a novella viszont finom, jó kis szatirikus, kikacsintós írás.
DASHIELL HAMMETT: Egy igazi klasszikus szerző a keményfiús vonalból. A közölt novella meg egy remek kis kamaradarab, amit a fordítással sem sikerült elrontani.
CHARLES WILLEFORD: „Élete kész regény” – és tényleg. És még jól is ír. Nem tudom, miért nem adnak ki tőle mást is a Springer testvéren kívül. És egyébként is mi lett azzal a sorozattal (Agave 45)? Olyan biztatóan indult.
DENNIS LEHANE: Jó, mint az összes, amit olvastam tőle, talán a legjobb az egész kötetben.
DONALD E. WESTLAKE: Tőle még nem olvastam semmit, és ettől a novellától nem is kaptam különösebben kedvet hozzá.
JIM THOMPSON: Nálam ő Willeford párja. Tőle is olvasnék még regényt, bár ez a novella
kicsit zavaros lett.

Eddig voltak a krimiszerzők, innentől jönnek a fantasztikusak, ami sosem volt az én világom, egy-két kivételtől eltekintve.

SUSANNA CLARKE: Egy iskolai fogalmazás értékével vetekszik, mondom ezt én, aki képtelen lennék megírni egy novellát. De ezt elolvasni is majdnem képtelen voltam.
NAOMI NOVIK: Semmi. Nudli.
LAURELL K. HAMILTON: Ez egész kellemes meglepetés volt, na nem a témája miatt.
NEIL GAIMAN: Hát ez… Hát ez… Egy kalap szar.
RAY BRADBURY és PHILIP K. DICK: Ők jók voltak, tőlük ezt el is vártam.
ROGER ZELAZNY: Lásd: Naomi Novik.
IAIN M. BANKS: Véletlenül az egyik regényének az előszavát szerkesztették ide.

8 hozzászólás
>!
Szulila
Agave 100

Nagyon kellemes csalódás volt ez a novella-gyűjtemény. Talán a jelenlegi 74% miatt féltem kicsit tőle, de nagyon tetszett. Csak 3 szerzőtől olvasok rendszeresen, így a többiekét is nagyon vártam. Azt biztos hogy Lawrence Block betörője számomra megunhatatlan :) és L.K.Hamilton írásában sem csalódtam. Az újak közül pedig Lehane és Bradbury, akik biztosan felkerülnek a várólistámra :)

>!
robinson P
Agave 100

Nagyon örülök, hogy a kezembe akadt ez a klassz válogatás. Van benne sok szerző, akiktől eddig semmit nem olvastam, hiába nagy nevek. Laurell K. Hamilton, nagyon tetszett, Neil Gaiman, kevésbé…,Philip K. Dick, ő sem lett kedvenc. ..Volt, ami nem az én világom, „túlfantasztikus”,de a legelső viccessége megvett.Kedveltem még Dennis Lehanne: Gwenn előtt írását is. Kétszer is elolvastam, szinte filmre kívánkozik. Jó ötlet, hogy a novellák előtt a szerzőket bemutatják, írnak róluk. Összességében jó kis válogatás, tetszetős keresztmetszet.

>!
bmgrapes I
Agave 100

Ahogy egy jó vegyes felvágotthoz illik, van benne minden: finomság és rágós falat egyaránt.

>!
lilla_csanyi
Agave 100

Ez a könyv először egy szegedi könyvesboltban akadt a kezembe a megjelenésekor, és persze nem bírtam ki, hogy ne olvassak bele. Gaimanre esett a választás a címe miatt Aki esetleg nem tudná, fanatikus Lovecraft rajongó vagyok, aki tudja, az meg húzhatja a strigulát, hogy a lökött papirzsepi már megint leírta azt a szót, hogy Lovecraft. Kétszer. Mivel nagyon tetszett ez a kis szösszenet, már akkor tudtam, hogy nekem ez a könyv KELL…Nos, cirka 4 évvel később, a tavalyi könyvfesztiválon teljesült is ez az álmom, amikor is az Agave sátornál a kezembe nyomták ingyen.
Időközben sok kritika is eljutott hozzám, többnyire az, hogy nagyon változó színvonalúak a novellák, ezért nem voltak túl nagy elvárásaim. Talán ezért is alakult úgy, hogy meglehetősen tetszett. :) Lássuk a novellákat külön-külön.
1) A betörő, aki beugrott Elvishez: Bár nem az én stílusom alapvetően, de a karakterek annyira szerethetőek voltak, hogy ennek ellenére imádtam.
2) Nő a sötétben: Ez volt a mélypont számomra, nem is bírtam végigolvasni.
3) Levél AA-nak: Háromszor kezdtem neki, mert nem tudtam elképzelni, hogy mi lehet a célja az írónak evvel, de végül elolvastam, és meglehetősen szívfacsaró a konklúziója.
4) Gwen előtt: Nem rossz, de azért nem a legjobb.
5) Mély levegő: Rövid, csattanós, érdekes, de nem váltja meg a világot.
6) Határozott figyelmeztetés gyanútlan személyeknek: No, ezen jól szórakoztam. Főleg a házsártos fickó levelein. :)
7) Lakoma vagy éhkopp: Szerintem Naomi Noviknak senki nem mondta el, hogy mi is az a novella. Mármint, ez egy cuki történet, az ő (gondolom) sárkányos világába helyezve, de kérem, mi ebben a csattanó?
8) Sárkányok lesnek rátok: Nem tudtam, mit várjak, mert Hamilton stílusát nagyon szeretem, a világalkotási képességei is remekek, de azért amit az Anita Blake sorozattal művelt, az vérlázító. Szerencsére ez a novella nagyon jól sikerült, leesett az állam rendesen a végétől. (Apropó, szerintetek milyen lehet az az írónő a valóságban, aki imádja a szociopata főhősnőket?:D)
9) Én, Cthulu: Nem kérdés. Imádtam. Másodszorra is.
10) Jelölt: Ő volt az egyik szerző, akitől még nem olvastam semmit, de nagyon kíváncsi voltam rá. A novella alapján találkozunk még. :)
11) Prominens szerző: Számomra a kötet csúcspontja volt. Szuper a történet, és az a vég! Így kell újraírni a történelmet stílusosan.
12) A szerelem egy képletes szám: Kellemes kis katyvasz.
13) A Kultúráról dióhéjban: Mivel épp egy sci-fi világon agyalok néhány barátommal, ez egy igen csak hasznos szerzemény volt.
Köszönöm az élményt!

4 hozzászólás
>!
Bolondkandúr
Agave 100

Bár ma egy Agave Többszáz teljesen más lenne, ez a tízéves válogatás teljesen rendben van. Ahogy ez az eddigi értékelésekből is kitűnik, egy ilyen széles merítés darabjai nyilván nem jönnek be mindenkinek egyformán. Én szeretem a krimit és a sci-fit is, ezért nekem tetszett a legtöbb írás, főleg, hogy a krimik nem klasszikus nyomozós esetek, hanem bűn- és szenvedéstörténetek.
A nagy nevek (Hammett, Bradbury, Gaiman, Dick) természetesen hozták az „elvárt” színvonalat, de akadt pár kellemes meglepetés is. Így például Charles Willeford alkoholistájának levele, amely egyszerre megrázó és lenyűgöző, vagy Denis Lehane, akinek még az idegesítő E/2 narráció használatát is megbocsátottam remek novellájáért.

>!
cirroid
Agave 100

Fogjuk rá, hogy olvastam: többet is átugrottam, miután láttam, hogy nem túl magas az átlagszínvonal, és ezért nem éri meg küzdeni azzal, ami pár oldal után nem köt le. Lehane persze jó volt, a Hamilton is tetszett meglepő módon, a Bernie pedig sikerélményt nyújtott, mert kitaláltam a megoldást :), de kb. ennyi.


Népszerű idézetek

>!
ViraMors P

Jómagam mindenféle tárgyú regényt megvetek. Úgy tudom, ezek az írások elősegítik az intellektus megroggyanását, a morális kábulatot, valamint a kíváncsiság beteges elburjánzását, és ennek tetejébe fertőzéseket idézhetnek elő a mellkasban és a szemben.

135. oldal, Susanna Clarke: Határozott figyelmeztetés gyanútlan személyeknek (Agave Könyvek, 2008)

5 hozzászólás
>!
ViraMors P

Egyetlen végtelen buli volt az élet, és mindenki imádta, kivéve persze azokat, akik nyárson végezték egy sajtszelet meg egy ananászgerezd között.

173. oldal, Neil Gaiman: Én, Cthulhu (Agave könyvek, 2008)

>!
robinson P

– Te is láttad a házat – feleltem. – Biztonsági kapuk és biztonsági őrök, mindenhol riasztók. Nem tudom mi van az emeleten, de jobban őrzik, mint Gábor Zsazsa valódi születésnapját.

23. oldal

>!
ViraMors P

Ami engem illet, büszkén vállalom, hogy rajongok a regényekért. Az összes kedvtelés és szenvedély közül ez áll legközelebb a szívemhez. Az ember csak ül a kandalló mellett, és mégis beutazza az egész világot. Átverekedi magát a legszörnyűbb veszélyeken, élvezi az emberi lét végtelen és különleges színességét, elszomorodik, felvidul, fellelkesül – mindezt mindössze egy-két oldal elolvasása alatt. A következő pillanatban az ember hallja, ahogy a szolgája behozza a teás tálcát, és ismét visszabújik a bőrébe. Mintha mi sem történt volna, békességben megissza a teát és megeszi a pirítóst.

136-137. oldal, Susanna Clarke: Határozott figyelmeztetés gyanútlan személyeknek (Agave Könyvek, 2008)

>!
legrin SP

Persze hogy igaz, Whateley.
Hazudna magának fekete Cthulhu, aki akkor csusszant ki a sötét csillagokból, amikor a maga legszörnyűségesebb rémálmai még anyjuk álemlőit szopogatták; aki arra vár, hogy a csillagok előbújjanak ebből a sírpalotából, aztán feléleszti a hűségeseket és folytatja uralkodását; aki majd újra megtanítja híveinek a halál és a tobzódás fennkölt, zaftos örömeit?
Naná, hogy hazudnék.

173. oldal, Neil Gaiman: Én, Cthulhu

Kapcsolódó szócikkek: Cthulhu
>!
tundibrich P

Itt már semmit sem érünk a hagymával, úgyhogy felejtsük is el, és az ételvonalon maradva képzeljünk magunk elé egy fánkot. Egy lyukas fánkot, amelyiknek egészen pici fánkfolytonossági hiány tátong a közepén. Ez a lyuk a kozmikus központ, az abszolút szingularitás, a teremtő és pusztító tűzgolyó. Itt születtek az univerzumok

225. oldal, - A kultúráról dióhéjban (Agave Könyvek, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: gravitációs szingularitás
>!
nyarappa

Kiruccanunk, mondta nekem Hastur. Betársulsz?
Kik mennek?, kérdeztem.
Én, felelte, Azathoth, Yog-Sothoth, Nyarlathotep, Tsathogghua, Ia! Shub Niggurath, az ifjú Yuggoth meg még páran.

Neil Gaiman: Én, Cthulhu p. 170

Kapcsolódó szócikkek: Azathoth · Cthulhu · Nyarlathotep · Yog-Sothoth
>!
robinson P

…A február a vége felé járt, de itt februárban is lehet meleg, s akkor éjjel bizony meleg volt. Nem izzasztóan meleg, hanem kellemesen. Simogatóan. Az a fajta meleg, amelyben nincs szükség takaróra, mert a meztelen testek eléggé melegítik egymást.

111,o

>!
ancsa512

…a gonoszság minden emberben ott lapul, csak tudni kell elég mélyre nyúlni érte.

152. oldal (L.K. Hamilton: Sárkányok lesnek rátok)

>!
Three

Tudsz hódításra érett helyet?, kérdeztem tőle.
Lezseren egy kicsi, kietlen csillagcsoport felé intett. Ott van egy,
ami elmegy, mondta. Földnek nevezik.
Kicsit félreeső hely, de legalább van mozgástér.
Köcsög barom.

253

Kapcsolódó szócikkek: Cthulhu · Föld
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Edgar Allan Poe: A fekete macska
Karsza Andi – Molnár Nikolett (szerk.): Tetovált mementó
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 9.
Szakonyi Csilla (szerk.): Halál egy marék sóért
Az elátkozott kert
Sík Csaba (szerk.): Körkép 73
Jaan Kross (szerk.): Az észt irodalom kistükre
Kőrössi P. József (szerk.): Az elfelejtett rab
Karig Sára – Osztovits Levente (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1967
Kovács Nemere (szerk.): Áldozati báránycomb