The ​Murder of Roger Ackroyd (Hercule Poirot 4.) 21 csillagozás

Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Roger Ackroyd was a man who knew too much.

He knew the woman he loved had poisoned her first husband. He knew someone was blackmailing her – and now he knew she had taken her own life with a drug overdose. The one thing he didn’t know was the identity of the mystery blackmailer…

But the evening post brought Roger this last scrap of information. But before he’d finished reading the letter, Roger was dead – stabbed through the neck where he sat in his study…

‘A classic – the book has worthily earned its fame.’ Irish Independent

Eredeti megjelenés éve: 1926

>!
HarperCollins, London, 2013
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780007141340
>!
HarperCollins, London, 2013
306 oldal · ISBN: 9780007527526
>!
304 oldal · ISBN: 9780062073563

5 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Hercule Poirot


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
mandris 
Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd

Nem vagyok egy nagy krimiolvasó. AC-től is ez a második. Ezért sokan nálamnál inkább helyén tudják kezelni ezt a könyvet is. Mindenesetre én mindent megkaptam tőle, amit egy AC krimitől vártam. Értsd: jól megvezetett. Többször is éreztem olvasás közben, hogy „ez a szereplő gyanús”, meg hogy „biztos ő lesz a tettes”. A végkifejlet azonban meg sem fordult a fejemben. Hogy ebben mennyi szerepe van a zöldfülűségemnek? A fent leírtak okán nem bocsátkoznék becslésekbe. Hogy egy kicsit önreflektívre fogjam az értékelésem fennmaradó részét: vicces volt szembesülni azzal, mennyire hatnak tudat alatt a különböző előítéleteink, mennyire automatikusan feltételezünk olyan dolgokat bizonyos személyekről, amelyek sehol sincsenek leírva, de legalábbis semmi sem garantálja, hogy igazak. Talán egy fekete öves krimiolvasó már fel van vértezve az írók ilyen húzásaival szemben, én azonban korántsem. Viszont ez most nekem jópár kellemes órát szerzett.

>!
kudit P
Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd

Erről a könyvről nehéz úgy írni, hogy a történet ne kerüljön szóba, hogy a poént ne lője le az ember lánya. Valamikor nagyon rég (lehet, én vagyok a legidősebb a molyok között), amikor lelkes Albatrosz sorozat olvasó (is) voltam, 1974-ben, emlékszem, nekem nagyot szólt. Azóta leszoktam Christieről, jobb szeretem az életszagú krimiket. Most tehát úgy olvastam madnem újra, hogy tudtam, ki a gyilkos. Ezt, ennél a könyvnél az ember nem feledi! A “majdnem” azért kívánkozik ide, mert most eredetiben olvasva jöttem rá, hogy nem csak egyedülálló technikával, hanem igen jó humorral megírt könyv, nem véletlenül tartja a szakma talán a legjobbnak a Christie könyvek közül. Mindenkinek kívánok hozzá jó szórakozást, anélkül, hogy a végén megütné a guta!

>!
Juci P
Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd

Végig: nem ver át, nem ver át, simán tudom, ki a gyilkos… http://cfgfactory.com/images/i/4f35923e34365_bitch-please.png
Az utolsó 10 oldalon: már megint átvert! http://i.qkme.me/2jt4.jpg
És valaki mondja meg, miért van egy modern autó a borítón…

9 hozzászólás
>!
bernadette
Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd

Soha senki nem fogja ezt nekem elhinni, de közben – úgy 75-80%-nál – rájöttem, ki tette!

Az első (igen, az első!) Agatha Christie-m. Nem volt zsákbamacska: ha valakinek ilyen volumenű kultusza van, rossz biztos nem lehet. De meglepett a választékos nyelvezet, az ügyes jellemtár, a finom humor, egyszóval minden, ami a krimik között a magasba röpíti a művet. Azt nem állítom, hogy kedvenc íróm lesz, és falni fogom a műveit, de nagy kedvvel fogom őket a kezembe venni, az biztos. Ami nem is hátrány, tekintve, hogy két kihívásra is olvasnom kell őket…

10 hozzászólás
>!
Csiga_bige P
Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd

Ez már a harmadik alkalom volt, hogy kezembe vettem az Ackroyd gyilkosságot, viszont most először olvastam angolul. Nem mondom, fel adta a leckét. Az elején jó lassan haladtam vele, mert minden ismeretlen szót nekiálltam kiszótárazni…, aztán rájöttem, hogy így sosem fogok vele végezni, úgyhogy hagytam hogy a szövegkörnyezet vezessen rá a jelentésre. Könnyebb volt megérteni így, hogy már ismertem a történetet, mintha teljesen ismeretlen lett volna.
Számomra ez volt az egyik legmegdöbbentőbb végkifejletű regénye az írónőnek. Természetesen, mint mindig, most is mindenki gyanús, de Poirot papa végül lerántja a leplet a gyilkosról, spoiler.

>!
Aerandir
Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd

Elég furcsa helyzetben kezdtem bele a könyvbe, ugyanis már azelőtt tudtam, hogy ki a gyilkos, hogy kinyitottam volna. Hála Umberto Ecónak és a saját hülyeségemnek, amiért nem hajítottam el a könyvét, amikor láttam, hogy erről kezd írni.
Így most csak tippelgethetek, hogy milyen lett volna, ha nem tudom ezt a fontos információt. De az, hogy így is hihetetlenül élveztem a könyvet, azt mutatja, hogy egy nagyszerű alkotás. Mert hiába tudtam, hogy ki az, ötletem sem volt, hogy hogyan és miért. Utólag természetesen nyilvánvaló, és simán rájöhettem volna, mert elég nagy előnnyel indultam. Viszont végig volt bennem egy kis remény, hogy hátha még sem így van, hátha rosszul emlékszem, és Eco nem is erről a könyvről beszélt. Így csak az utolsó oldalakon bizonyosodhattam végleg meg, amikor már Poirot célozgatásaiból egy nem teljesen vak krimiolvasónak rá kell jönnie az igazságra. Addig viszont úgy izgultam, mint szinte soha, akkor se, ha tudok találgatni, és nagyon kíváncsian vártam a nagy konfrontációt.
Még két megjegyzés: angolul valahogy sokkal szórakoztatóbb Agatha Christie-t olvasni. Poirot amúgy is mulatságos figura, de itt konkrétan nevettem, amikor először felbukkant. Igazán látványos volt a belépője a saját termesztésű óriástökkel.
És a másik: ha megtanultam bridzsezni (lásd: http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-cards-on-the-table/en-es-a-konyv/aerandir), kezdhetem az ismerkedést a madzsonggal.

2 hozzászólás
>!
theadoro
Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd

Második számú kedvencem az írónőtől, bravúros! Fogalmam sem volt ki a gyilkos, mikor legelőször olvastam, és emlékszem, borzasztóan meglepődtem, sosem gondoltam volna, hogy pont ő..
Sokadik újraolvasásom volt ez most, a történet azonban semmit nem vesztett érdekességéből és izgalmasságából számomra így 6712. alkalommal sem, továbbra is tartom, hogy Agatha Christie zseniális, ez pedig egy mestermű.

>!
304 oldal · ISBN: 9780062073563
>!
Podt_Noémi
Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd

Poirot-történetben még nem csalódtam, ez is nagyon tetszett, pedig viszonylag gyorsan rájöttem, ki a gyilkos. Persze minden új nyom elbizonytalanított kissé, így végig élvezetes maradt a történet.

>!
Viktoria_Agnes_Takacs P
Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd

Tetszett, ahogy Christie megint kepes volt uj nezopontbol elmeselni ezt a tortenetet.

>!
csiszarattila
Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd

Igazi klasszikus. A sztori elsőrangú…és a végén a gyilkos személye még a szokottnál is meglepőbb.


Népszerű idézetek

>!
Banditaa

There are only two houses of any importance in King's Abbot. One is King's Paddock, left to Mrs. Ferrars by her late husband. The other, Fernly Park, is owned by Roger Ackroyd.

>!
kudit P

The motto of the mongoose family, so Mr Kipling tells us, is: “Go and find out.” If Caroline ever adopts a crest, I should certainly suggest a mongoose rampant. One might omit the first part of the motto. Caroline can do any amount of finding out by sitting placidly at home.

Chapter One

>!
kudit P

[She] though not in her first youth, was a very attractive woman, and her clothes, though simple, always seemed to fit her very well, but all the same, lots of women buy their clothes in Paris, and have not, on that account, necessarily poisoned their husbands.

Chapter One

>!
kudit P

It is odd, when you have a secret belief of your own which you do not wish to acknowledge, the voicing of it by someone else will rouse you to a fury of denial.

Chapter One

>!
kudit P

His name, apparently, is Mr Porrott—a name which conveys an odd feeling of unreality. (…)
– There’s no doubt at all about what the man’s profession has been. He’s a retired hairdresser. Look at that moustache of his.

Chapter 3

>!
Etike MP

'Never worry about what you say to a man. They're so conceited that they never believe you mean it if it's unflattering.'

Chapter 22

>!
theadoro

'It is completely unimportant,' said Poirot. 'That is why it is so interesting,' he added softly.

7. fejezet - I Learn My Neighbour's Profession (William Morrow, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Hercule Poirot
>!
theadoro

Oh! money! All the troubles in the world can be put down to money – or the lack of it.

10. fejezet - The Parlourmaid (William Morrow, 2011)

>!
theadoro

Fortunately words, ingeniously used, will serve to mask the ugliness of naked facts.

13. fejezet - The Goose Quill (William Morrow, 2011)

>!
theadoro

You should employ your little grey cells.

20. fejezet - Miss Russell (William Morrow, 2011)


A sorozat következő kötete

Hercule Poirot sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur Conan Doyle: The Hound of the Baskervilles
Richard Morgan: Altered Carbon
Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling
Tony Parsons: The Murder Bag
Dorothy L. Sayers: Murder Must Advertise
Donna Tartt: The Secret History
Truman Capote: In Cold Blood
Joss Stirling: Storm and Stone
M. C. Beaton: Something Borrowed, Someone Dead
Joanne Harris: Gentlemen and Players