Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Találkozás a halállal (Hercule Poirot 19.) 410 csillagozás
„- Meg kellett volna ölnünk, érted?” – Hercule Poirot hallotta ezt a mondatot Jeruzsálemben, egy nyugodt nyári éjszakán szállodája ablakából. Kit és miért akarnak megölni? Meg akarnak-e ölni valakit egyáltalán? Miért kelti fel mindenki érdeklődését a Boynton család? A család tagjai taszítják és vonzzák a kívülállókat, s aki kapcsolatba kerül velük, nem tud elszakadni tőlük. Mi az a furcsa kisugárzás ami Mrs. Boyntont, ezt a hideg, érzéketlen, zsarnoki asszonyt körülveszi. Akit gyűlölnek, de engedelmeskednek neki. Egy napon a szállodában összeverődött társaság sivatagi kirándulásra indul. A táj forró és kietlen – Mrs. Boynton meghal. Mindenki gyanús és gyanúsított. Bárki megölhette – de megölték-e egyáltalán? – hisz az asszony mindenkiben gyűlöletet ébresztett. Vajon mi történt?
Hercule Poirot munkában címmel is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 1938
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Agatha Christie Helikon · Agatha Christie – A krimi királynője Európa · Hunga könyvek Hunga-Print
Enciklopédia 18
Szereplők népszerűség szerint
Hercule Poirot · Lady Westholme
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 17
Most olvassa 7
Várólistára tette 78
Kívánságlistára tette 59

Kiemelt értékelések


Eleinte valahogy nem kötött le annyira, mint szerettem volna. Ahogy aztán egyre inkább elmélyültünk a történetben, nagyon megtetszett. Poirot ismét zseniálisan „nyomozott”. A gyilkosra nem gyanakodtam, számomra elég meglepő volt ez a fordulat, de mint mindig, szerintem épp ezért olyan jó ez a könyv. Hagyja, hogy az olvasó tapogatózzon, de az igazságra nem tud rájönni. Nagyon jó volt.


A történet lekötött és izgalmasnak találtam. Szép természeti tájakon játszódik. A családból mindenki gyanúba keveredhet, mert mindenkivel szemben tudott olyat tenni a mama ami nehezítette az életüket vagy kellemetlenséget okozott volna. Így külön tudomány az ellentmondásokat felderíteni és megoldani a rejtélyes dolgokat. AC és krimi kedvelőknek mindenképp ajánlom.


Fordulatos, érdekes krimi, de mégsem nevezném Agatha Christie legizgalmasabb és legjobb regényének. A hangsúly inkább a lélektani manipuláción, zsaroláson, megfélemlítésen volt, amit Mrs. Boynton élt ki éveken át családja tagjain.
A regény első fele számomra kissé vontatott, döcögős volt, ám mindezt ügyesen kompenzálta, feledtette a cselekmény helyszíne: Jeruzsálem, Petra, minden varázsával, hangulatával. Az írónő a tőle megszokott módon keverte a kártyalapokat, mindenki gyanús lehetett, hiszen mindenkinek lehetett indítéka a gyilkosság elkövetésére. A zseniális Poirot ki is bogozza a szálakat, megfejti a rejtélyt, feltárja az igencsak meglepő okokat és persze a tettes kilétét. Megdöbbentő eredményt terít a résztvevők – és elénk, olvasók elé is. Az utolsó pillanatban persze, ahogy az írónőtől megszokhattuk.
Kellemes, szórakoztató olvasmány, mely főként a lélek bugyraiba nyújt betekintést, milyen egy elnyomó, zsarnok ember, s a vele, körülötte élők kiszolgáltatottsága, amit ők hajlamosak véglegesként kezelni.


Elég furcsa volt ez a könyv. A sztori jó volt, Agatha rendesen csűrte-csavarta a szálakat, Poirot brillírozott, de a gyilkos kiléte elég formabontó. Nem annyira durván, mint az Ackroyd-gyilkosságban, de itt sem szokványos. Csak az epilógus, csak azt bírnám feledni! Az iszonyatosan nyálasra sikeredett.


Olvasni még nem olvastam a filmet is rég láttam nem emlékeztem a csattanóra. Itt kicsit későn lépett be Poirot. Addigra már szép kis jellem rajzokat kaptunk. Bizony az idős hölgy magasan ellenszenves volt ahogy terrorba tartotta a családját. A feszültség rendesen növekedett és ahogy várható volt meg is történt a gyilkosság. Az már meglepetés volt, hogy ki és miért de bizony mindenkinek volt rá oka. Remek történet volt ez igen szórakoztató.


Bevallom, volt egy pillanat, amikor gyanakodtam az igazi gyilkosra, de gyorsan el is hessegettem a lehetőséget. Mégis hallgatnom kellett volna a megérzésemre. A.C. kitűnően ért hozzá, hogy mintegy mellékes tényként adagolja a fontos információkat, amik ott vannak a szemed előtt, de mégis elsiklasz fölöttük. És még jól meg is tornáztatja az olvasó kis szürke agysejtjeit!


Szeretem, hogy Agatha Christie a jó kis meggondolkodtató krimik mellé sokszor izgalmas helyszíneket és érdekes erkölcsi dilemmákat is felvonultat. Jó volt most egy kicsit Petrában kalandozni és keresni a gyilkost. Jó volt, hogy a nyomozás része nem volt túl hosszú lére eresztve és bár – tapasztalt Poirot olvasó lévén – szinte a kezdetektől tudtam ki a gyilkos (és a motivációját is), érdekes volt a történet és a „leleplezés” folyamata is.


Leginkább azok az AC regények tetszenek, ahol a pszichológiának, a motivációnak van nagy szerepe, amik az emberi viselkedés miért-jeire keresi a választ. A Találkozás a halállal pontosan ilyen könyv.
Az emberi lélek legsötétjét mutatja be nekünk a krimik királynője. Irányítás mánia, szadista hajlamok. Nem, ez nem egy dark romance leírása és nem is egy dúsgazdag és jóképű fickó jellemzése.
A Boynton családdal valami nincs rendben. A gyerekek már felnőttek, de semmit nem tudnak a világról, csak az anyjuk által felállított szabályokat ismerik. A túlzott kontroll és megfélemlítés depresszióhoz, agresszióhoz és elmebajhoz vezet. Ebben a történetben tényleg mindenki gyanús, mivel szó szerint mindenkinek érdekében állt a zsarnoki asszony halála. Ráadásul – Poirot ezt rögtön észre veszi – mindenki hazudik. Mindenki fedez valakit vagy saját magát, de a hazugságok hálóját mindenesetre csak egy olyan lángelme tudja kibogozni, mint a mi kedvenc belga detektívünk.
Bevallom a közelében sem jártam a megoldásnak, ennek ellenére nagyon élveztem a történetet.
Népszerű idézetek




Hercule Poirot abban a hitben nőtt fel, hogy a kinti levegőnek legjobb odakint maradnia, és hogy az éjszakai levegő kiváltképp egészségkárosító.
9. oldal




– Mondja csak, nem volt még olyan érzése, hogy a foglalkozása hajlamos követni magát mindenhová?
– Tessék?
– Hát, egyszerűen szólva, nem volt még úgy, hogy pihenni ment valahová, a bűnözéstől megszabadulni – és ehelyett holttestekbe botlott?
– Történt már ilyen, igen, nem is egyszer.
112. oldal, Második rész 1. fejezet (Európa, 2011)




(…) A vallás nagyon furcsa dolog!
A franciát szemlátomást mulattatta a megjegyzés.
– Értem, amire gondol – mondta szinte tökéletes angolsággal. – Itt az összes elképzelhető szekta egymással veszekszik és hadakozik!
– És micsoda rettenetes dolgokat építettek! – mondta Sarah.
– Nos igen.
Sarah felsóhajtott:
– Ma kizavartak egy helyről, mert ujjatlan ruhában voltam. Úgy látszik, a Mindenhatónak nem tetszik a karom, habár ő készítette.
13. oldal




– Néha persze enged az ember, mert tart a veszekedéstől. A veszekedés nagyon kellemetlen, de én azt gondolom, hogy a cselekvés szabadsága olyasmi, amiért érdemes harcolni.
– Szabadság? – bámult rá Carol. – Soha egyikünk se volt szabad. Soha nem is leszünk azok.




– Majd rávesszük őket, hogy mondják el nekünk: mi is az – mondta Poirot.
– Vallatással? – kérdezte szemöldökét felvonva Carbury ezredes.
– Nem – felelte Poirot. – Egyszerű beszélgetéssel. Mert, tudja, az emberek általában elmondják az igazat. Azért, mert az a könnyebb! Mert kevésbé terheli meg a fantáziát. Hazudhat az ember egyszer, kétszer, háromszor vagy akár négyszer is – de nem hazudhat állandóan! Így aztán kiderül az igazság.
132. oldal




– Itt van például Jerash – mondta. – Érdekli az ilyesmi?
– Engem minden érdekel!
– Igen – mondta Carbury. – Csakis így szabad az élethez hozzáállni.
111. oldal




A groteszk, Buddha-szerű alak egyik kövér kezével az újságért nyúlt, de dr. Gerard látta, hogy közben szeme a fiú arcát fürkészte. Valami horkantásfélét hallatott, amiből nehéz lett volna kihallani a köszönetet. Feje alig észrevehetően elfordult. A doktor látta, hogy most Sarah-t nézi figyelmesen. Az arca egykedvű volt, kifejezéstelen. Lehetetlen volt megmondani, mi zajlik a fejében.
Sarah az órájára nézett, felkiáltott:
– Jaj, de elszalad az idő.
Felállt.
19. oldal (Európa, 2006)
A sorozat következő kötete
![]() | Hercule Poirot sorozat · Összehasonlítás |
Említett könyvek
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Robert Galbraith: Gonosz pálya 92% ·
Összehasonlítás - Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II. 95% ·
Összehasonlítás - Raymond Chandler: Örök álom 83% ·
Összehasonlítás - Lee Child: Éjféli szállítmány 88% ·
Összehasonlítás - Sophie Hannah: A Kingfisher Hill-i gyilkosságok 75% ·
Összehasonlítás - Erle Stanley Gardner: A házmester macskájának esete 90% ·
Összehasonlítás - Philip Kerr: Halálos március 80% ·
Összehasonlítás - David Mitchell: Felhőatlasz 85% ·
Összehasonlítás - Dorothy L. Sayers: Jelige: „Gyilkosság” ·
Összehasonlítás - Kondor Vilmos: Budapest noir 85% ·
Összehasonlítás