Paddington ​16.50 (Miss Marple 8.) 601 csillagozás

Agatha Christie: Paddington 16.50 Agatha Christie: Paddington 16.50 Agatha Christie: Paddington 16.50 Agatha Christie: Paddington 16.50 Agatha Christie: Paddington 16.50 Agatha Christie: Paddington 16.50

Az idős, törékeny Miss Marple maga már nem játszhat detektívesdit – amikor azonban tudomására jut, hogy barátnője, vonaton utaztában, egy gyilkosságnak lett szemtanúja, nem nyughat nyomozóösztöne. S az a „csekélység”, hogy a mondott időben a vasútvonalon semmiféle bűnesetről nem érkezett jelentés, nem gátolja a találékony öregkisasszonyt abban, hogy kiderítse: mégiscsak történt gyilkosság, s hogy a feltételezett áldozat feltételezett holtteste vajon hová tűnhetett.

Eredeti megjelenés éve: 1957

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Fekete Könyvek Európa · Agatha Christie – „keretes” könyvek Európa, Magyar Könyvklub · Agatha Christie Helikon

>!
Helikon, Budapest, 2020
316 oldal · ISBN: 9789634795100 · Fordította: Karig Sára
>!
Helikon, Budapest, 2020
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634794707 · Fordította: Karig Sára
>!
Európa, Budapest, 2007
306 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630782500 · Fordította: Karig Sára

5 további kiadás


Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

Miss Marple · Lucy Eyelesbarrow


Kedvencelte 37

Most olvassa 13

Várólistára tette 101

Kívánságlistára tette 51

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Csilla‿ P>!
Agatha Christie: Paddington 16.50

Nagyon szeretem Miss Marple-t. Ugyan az első találkozáskor senki nem veszi őt komolyan. Olyan kis aranyos, kedvesen kotnyeles, kiváncsi nénike. Aztán persze kiderül, hogy nagyon is éles az esze és hihetetlenűl jó emberismerettel rendelkezik. Ez a két kíváló tulajdonsága elég is ahhoz, hogy pl.- mint ebben a könyvben – tulajdonképpen a háttérből irányítsa az eseményeket.

2 hozzászólás
Klodette>!
Agatha Christie: Paddington 16.50

Úgy gondoltam, hogy elolvasok három olyan történetet, amiben Miss Marple, mindenki kedvenc, minden lében kanál kisasszonya a főszereplő.
Az első a Paddington 16.50, amit még annak idején az első AC regényeim között olvastam és ami azóta is az egyik nagy kedvencem tőle.
Filmen is többször láttam már, mert tetszik a hátborzongató hangultata és a színészeket is kimondottan jónak találom.
Képzeljétek el, hogy anno amikor először olvastam, akkor a nagymamámtól kértem kölcsön a kötetet, aki szintén örökölte valami ismerősétől, így az utolsó 20 oldal hiányzott a regényből.
Pont a lényeg, a gyilkos leleplezése és hogy ki-mit-miért tett? Borzalom volt és égen-földön kerestem belőle egy másik, ép példányt. Végül sikerült elolvasnom és beszereztem egy saját példányt is. :)
Lucy Eyelesbarrow kotnyeles és talpraesett személyében egy igazán izgalmas és szimpatikus AC szereplőt ismerhettünk meg, akinek végig drukkoltunk, hogy leleplezze végre az igazságot.
Miss Marple persze mindig a legváratlanabb és legjobb helyzetekben bukkant fel, hogy kiváló emberismerőként megint csak bebizonyítsa: a lélek sötét verem, ahol mindig történik valami meglepő, sokkoló dolog.
A híres-neves Crackenthorpe család tagjai már önmagukban is mind különböző, érdekes személyiségek, akikről szuper volt olvasni. Agatha Christie mindig remekelt az emberi jellem különféle ábrázolásában és ez persze most sem volt másképpen.

Bővebben pedig: https://klodettevilaga.blogspot.com/2019/05/konyvkritik…

reccs P>!
Agatha Christie: Paddington 16.50

Agatha Christie ebben a történetben is megcsillantja zsenialitását.
Nagyon izgalmas az alaptörténet, nagyon eredeti ötlet. Miss Marple ezúttal szinte a semmiből kezdi meg a nyomozást, hiszen még azt sem tudjuk, tényleg történt-e gyilkosság, majd nem is teljesen személyesen, hanem Lucyn keresztül fejti meg a rejtélyt. Lucy nagyon izgalmas, szerethető karakter, aki nagyszerű munkát végez, de a többi szereplő is nagyon érdekes, összetett.
Izgalmas. Váratlan. Egyedi.

csillagka P>!
Agatha Christie: Paddington 16.50

Felgyűltek a valahogyan kimarad könyvek a várólistámon. Olyan darabok amik valamikor felkerültek és azóta is ott porosodnak.
Ez a könyv pont három éve, sajnálom hogy csak most került sorra, ha ezt tudom sokkal hamarabb előveszem. Visszahozta a hitemet Agathában. Sajnos sok egysíkú könyv került a kezembe tőle egymás után .
Nagyon csíptem, hogy az öreglányok bebizonyították mégse annyira szenilisek, mint amennyire a világ gondolja :) Miss Marplét jobban bírom, mint a Belga kopaszt.
Mielőtt nekikezdtem elolvastam az értékeléseket és megütötte a fülemet szememet, hogy nem csak a gyilkos kiléte ismeretlen, hanem az áldozat is kérdéses.
Semmi nem volt a helyén, mivel a komornyik nem játszott (aki mint tudjuk mindig a gyilkos) helyettesítette egy szimpatikus lány és az egyetlen támpont amit kaptunk, hogy magas pasit keresünk, ő kiesett (szerencsére) Maradtak még, így is elegen. Végig gyanakodtam, koncepciókat gyártottam, le is tudtam vezetni. Óriási bakot lőttem!
spoiler
Nagyon jó kis krimi ez, felzárkózik a klasszikus kedvenc krimik mellé.

6 hozzászólás
Jagika P>!
Agatha Christie: Paddington 16.50

Ez az a regény, melynek kiváló filmadaptációját korábban láttam, és attól tartottam, hogy elhomályosítja a könyvet. Szerencsére nem így történt. Jó volt olvasni és követni a cselekményt, még akkor is, ha kivételesen tudtam, ki a tettes. Miss Marple és Lucy Eyelesbarrow kettőse fantasztikus, kiválóan haladnak előre a jól kitervelt – és megírt – gyilkosság felderítésében. Azért itt is aggódtam hősnőinkért, nehogy bajuk essen…

5 hozzászólás
ppeva P>!
Agatha Christie: Paddington 16.50

Tegnap délután el kellett vinnem valamit valahová, és persze könyv nélkül nem indul útnak az ember a moly. Mihez is kezdenék könyv nélkül egy buszon?! Van egy várópolcom, ahol össze van készítve egy csomó könyv, hogy lehessen hirtelen döntéssel húzni egyet. Ott várt rám vagy 10 darab Agatha Christie könyv is. Húztam egyet, naná, hogy az egyetlent, amit már korábban olvastam. Legalább tesztelhettem a memóriámat.
Azt bírom az AC könyvekben, hogy x év után újraolvasva ugyanazt az izgalmat hozzák. Az ember legtöbbször el is felejti, ki a gyilkos, legfeljebb a főbb történésekre emlékszik.
Most elég hamar rájöttem, hogy jé, ezt már olvastam, elég hamar gyanakodni kezdtem a gyilkosra is, viszont egy csomó mellékszál teljesen újnak tűnt. Ez a könyv újraolvasva is kitűnő volt.
Hiába, az a jó megvan az öregedésben, hogy az ember egyre több könyvet tud élvezettel és kvázi új könyvként (újra)olvasni. Lassan már azt se fogom tudni, hogy újraolvasok…

6 hozzászólás
Zsuzsanna_Makai>!
Agatha Christie: Paddington 16.50

Csillagos ötös!
Imádtam!
Szerintem erről a könyvről gyakorlatilag sosem hallottam, pedig nagyon komolyan megérdemelné, hogy emlegessék.
Miss Marple nagy kedvencem, sokkal jobb arc, mint Poirot, itt konkrétan a távolból szövögette a kis hálóját, Lucy tök jó arc volt, főleg hogy így belement a játékba.
Maga a könyv rögtön az elején berántott, kíváncsivá is tett, hogy jönnek ki ebből megoldással, azok után,
h gyakorlatilag még azt sem tudták bizonyítani h valóban történt-e gyilkosság. Persze olyan volt a gyilkos, akire totál nem gyanakodna senki, az áldozat meg…
Ma nyilván azonnal fognád a telefonodat és videót készítenél róla.

Deziréé>!
Agatha Christie: Paddington 16.50

ismét egy megdöbbentő regény. Végig más valakire gyanakodtam, szóval megint hagytam magam átverni. Hihetetlen, szinte semmire nem jöttem rá, fogalmam sem volt az indokokról, arról, hogy mi fog következni, rá sem jöttem volna arra, hogy ki a tettes, ha Miss Marple nem segített volna.
Hogy lehet ilyen lehengerlő rejtélyeket kitalálni? Én nem tudom, de komolyan elkápráztat Agatha Christie minden egye könyvével.
Ez a drága asszony, Miss Marple mindig meglep, de még mindig nem tudja legyőzni Poirot papát.

tonks>!
Agatha Christie: Paddington 16.50

Tökéletes választás volt ez a 20. Agatha Christie könyvemnek! Pedig eleinte tartottam tőle, mert Miss Marple történet; többször említettem már, hogy az írónő 2 híres nyomozóját nem kedvelem különösebben. De ahogy múltkor Poirot lett szimpatikusabb a Mezopotámiás kalandjában, így most Miss Marple került közelebb hozzám ebben a történetben. Bevallom, lehet azért is, mert ezúttal az éles szemű, okos asszony inkább háttérmunkást játszott és egy végtelenül szimpatikus szereplőt, Lucy Eyelesbarrow-t bízott meg a nyomozás oroszlánrészével. Nagyon tetszett a történet finom alakulása és a rendőrökkel kiegészülő nyomozói munka, és nyilván pompás élvezet volt azon agyalni, hogy ki lehetett a tettes és miért. Ahhoz képest, hogy mennyire egy homályos jelenet a cselekmény beindítója, egy nagyon izgalmas, letehetetlen ügy kerekedett ki belőle, főleg a jól eltalált karaktereknek hála. És persze a humornak, Miss Marple és Lucy szinte végig sziporkáztak, ha szót váltottak valakivel, a könyvbeli férfiak pedig igencsak jó alapanyagok voltak ehhez. Agatha Christie, te biztos mindig jót szórakoztál nálad együgyűbb férfiak társaságában! Mint egy okos Jane Austen hősnő!
Már csak az izgat, hogy spoiler

2 hozzászólás
gazibla I>!
Agatha Christie: Paddington 16.50

Élvezhető csavaros történet, kicsit sajnáltam hogy Miss Marple kicsit keveset szerepel a történetben. Minden MM könyv olvasása közben rájövök, hogy nagyon csípem az öreghölgyet. :)


Népszerű idézetek

Manni>!

A fojtogatás nem használ a nők külsejének.

116. oldal (Európa, 1988)

3 hozzászólás
Pirake>!

– Olyan éles az esze, mint a borotva. Néha még önmagát is megvágja vele.

91. oldal

zsanihorvath_>!

(dr. Quimper) Megállt, amikor Emmát megpillantotta, majd otthagyta kocsiját, és odalépett hozzá.
– Az édesapja kitűnő egészségnek örvend, Emma. Jót tesz neki a gyilkosság. Életcélt adott neki. Ajánlani fogom más betegeimnek is.

110. oldal, 11. fejezet (Európa, 1988)

darkfenriz >!

Miss Marple lerakta kötését, és felemelte az újságját a félig megfejtett keresztrejtvénnyel. – Nem bánnám, ha lenne itt egy szótáram – mormolta. – Tontin és tokaji… mindig összekeverem ezt a két szót. Az egyik, úgy tudom, egy magyar bor neve.

166. oldal

Kapcsolódó szócikkek: keresztrejtvény · szótár · Tokaji (bor)
_ada >!

– A festők nagyon szeretik a szigeteket, ugye? – kérdezte Miss Marple. – Chopin… ő Mallorcán élt, nemde? Persze, ő zeneszerző volt. Gauguinre gondoltam. Szomorú élete volt, elpazarolta a tehetségét, az az ember érzése. Én nem nagyon szeretem a bennszülött nőket ábrázoló festményeket – bár tudom, hogy Gauguint sokan csodálják –, de én sohasem kedveltem azt a rikító mustársárgát. Az ember szinte gyomorrontást kap, amikor a képeit nézi.

154. oldal, Tizenharmadik fejezet (Európa, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: Frederic Chopin · Mallorca · Miss Marple · Paul Gauguin
lugeos>!

Meg vagyok róla győződve, hogy semmi másra nincs szükség, csupán egy kevés józan észre.

51. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Miss Marple
_ada >!

A gyilkosság nem játék.

198. oldal, Tizenhatodik fejezet (Európa, 2007)

Babú>!

Kétségkívül vannak a világon olyan szent életű emberek, akik közömbösek a pénz iránt. Én azonban még sohasem találkoztam eggyel sem.

Tizennegyedik fejezet

Orsi_olvas>!

– Legyen óvatos – mondta. – Meg is ölhetik, udvarlás helyett.
– Bizonyára egyszerűbb lenne.

Manni>!

Madame Joliet tevékeny francia üzletasszony volt, ravasz szemmel, kis bajusszal és sok fölösleges zsírpárnával.

135. oldal (Európa, 1988)


A sorozat következő kötete

Miss Marple sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
A. A. Milne: Éppen jókor!…
Alan Alexander Milne: A Vörös Ház rejtélye
Alan Alexander Milne: Micsoda négy nap!
John Fowles: A lepkegyűjtő
G. K. Chesterton: Az ember, aki Csütörtök volt
Graham Greene: Brightoni szikla
Mario Puzo: A Keresztapa
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
Szerb Antal: A Pendragon legenda