No. ​16 (Tommy és Tuppence 2.) 178 csillagozás

Agatha Christie: No. 16 Agatha Christie: No. 16

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az angol hírszerzés veszélyes titkosügynök érkezését várja. Nem tudják, mikor jön, milyen néven jelentkezik – semmi közelebbit nem tudnak róla, csupán a kódszámát: ő a „No. 16.” Úti célja a Blunt magánnyomozó-iroda, amely nem más, mint a titkosügynökök találkahelye. az angol hírszerzés azonban leleplezi az irodát és Mr. Bluntot. Az ügynökséget továbbra is fenntartják, csak épp a saját embereiket állítják Blunt úr helyére: Tommy és Tuppence Beresfordot, akik már az első világháború alatt is eredményes hírszerzőként működtek… A házaspár munkához lát… Négy elképesztő gyilkosság, egy ékszerrablás, két hamisítás, továbbá egy csempészbanda leleplezése után – életveszélyes helyzetekből szabadulva – végre elérkezik a sorsdöntő nap: AZ IDEGEN KÉM JELENTKEZIK!…

Bűnszövetkezetben címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1929

Tartalomjegyzék

>!
Hungalibri, Budapest, 1997
214 oldal · ISBN: 9639021563 · Fordította: Domina Márta
>!
Hunga-Print, Budapest, 1993
214 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638413131 · Fordította: Domina Márta
>!
Hunga-Print, Budapest, 1989
186 oldal · puhatáblás · ISBN: 963026743X · Fordította: Domina Márta

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Tuppence Cowley · Tommy Beresford


Kedvencelte 5

Most olvassa 3

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
pannik P
Agatha Christie: No. 16

Az eddigi AC könyvek közül a leggyengébb.
Nem tudtam a szereplőket megkedvelni, nem tudtam szinte egyáltalán lelkesedni, nem tudtak lekötni a történetek, alig érdekelt a végkimenetelük. Meglepő de alig vártam, hogy vége legyen, nézegettem, hogy még hány oldal van hátra. (Ilyen még sosem fordult elő Agatha Christie könyveinél)
Valahogy semmit mondóak, nincs meg bennük az a megszokott könnyedség, izgalom, valahogy nem ragadott magával a két főhős ténykedése.
Rövid történetek, érdekesnek mondható csattanókkal, de mégsem átütőek, valahogy gyengécskék.
Nem lett a kedvencem, nagyon nem.

2 hozzászólás
>!
Zsuzsanna_Makai
Agatha Christie: No. 16

Az elsô felében a könyvnek meg voltam döbbenve. Az elsô AC könyv, ami egyáltalán nem tetszett.
Persze, szépített a második felével, és felhozta 4 csillagra.
Nem tudtam megkedvelni ezt a párost, egyedül az tetszett bennük, h mindig belehelyezték magukat a karakterekbe a polcon figyelô könyvekbôl, kedves Watsonom…
AC ezzel 47%-on.

>!
Ferger_Jolcsi P
Agatha Christie: No. 16

Nem ez a legjobb A. C. könyv, amit valaha olvastam, bár már sokhoz volt szerencsém. Én leginkább a Poirot köteteket szeretem, valahogy azoknak a stílusa tetszik a legjobban, néha jókat tudok nevetni a belga nyomozón. Ez a kötet nem Poirot nyomozásáról szól, hanem egy házaspár van a főszerepben és több apróbb ügyet nyomoznak ki, néhol ők maguk is veszélybe keveredve. Számomra kicsit unalmas volt, nem kellett nagy turpisság ahhoz, hogy kitaláljuk az egyes elkövetők kilétét, néha nem is volt „igazi nagy ügyről” szó, hanem csak kisebb ügyeket is olvashattunk az esetek között.

>!
Márta_Péterffy P
Agatha Christie: No. 16

Újraolvasás volt, marad a csillagozás, bár elfogultság miatt adhatnék négyet is.

1 hozzászólás
>!
eme P
Agatha Christie: No. 16

Adott két kalandvágyó fiatal hírszerző: Thomas (Tommy) Beresford és nyughatatlan, kíváncsi, tettekre és bűntettekre éhes felesége, Tuppence. Mi lehet érdekesebb kihívás számukra, mint a No. 16 titkosügynök kézre kerítését megcélzó akció? Adott továbbá egy magánnyomozó-iroda, mely valójában egy már ártalmatlanított titkosügynök-találkahely. Most már csak várni kell, hogy felbukkanjon a tizenhatos. Persze Tuppence mellett nem lehet unatkozni, gondja van rá, hogy belendítse a Nemzetközi Nyomozóiroda működését. Pimasz magabiztosságát detektívkönyvekből nyert kis párosunk szinte alig nyomon követhető gyorsasággal kavarodik különböző ügyekbe, van izgalom bőven, négy elképesztő gyilkosság, egy pénzhamisító-, egy csempész és két gengszterbanda, ékszerlopás, kísértethistória és minden, ami szem-szájnak, pontosabban nyomozóösztönnek ingere. Az olvasónak talán annyira nem, mert ez a sok krimi-egyperces, na jó ötperces mégsem lehet annyira meglepő, mint a jól kidolgozott regények, multaságos azonban igen, Beresfordék remek karaktere és vicces párbeszédeik jóvoltából. Tommy és Tuppence annyira belelendül a dologba, hogy egyszer még bolondot is csinál magából. Így jár az, aki még a légycsapóban is a gyilkosság fegyverét keresné (nem spoiler, semmi ilyesmi a regényben). Mert Tuppence-ünk ilyen ám. Mindenhol, mindenben a nagy ügyet sejti. De nyomozópárosunknak mindez nem elég. Hogy még inkább feldobják unalmas napjaikat, híres nyomozók bőrébe bújva oldják meg az eseteket. Oui, mon ami. Sherlock Holmes és Watson, Poirot és általam ismeretlen detektívek hosszú sora, úgysmind: Thorndyke, az Okewood fivérek, McCarty, Riordan, Thornley Colton, Hanaud… Ennyi nyomozóval maguk mögött nem kérdés, hogy a 16-ost is lefülelték.

2 hozzászólás
>!
Iustitia
Agatha Christie: No. 16

Tommy és Tuppence kalandjai sosem nyűgöztek le igazán, az írónőt nem hiába a krimi királynőjének hívják, nem a kémregényének. Ezekben a művekben sosem alkot hihetőt, de ez most különösen bosszantott, mivel két főhősünk a detektívirodalom legnagyobb nyomozóit figurázza ki folyamatosan, köztük például Poirot-t is, holott a Poirot-regények messze felülmúlják ezeket a hitelesség terén.
A kötet tulajdonképpen novellákból építkezik, amik közt eleinte akadt is egy-két jó, azonban idővel ezek sablonossá válnak. Mindig ugyanazok a technikák, fordulatok, megoldások. Tommy-t a gonoszok mindig elrabolják, Tuppence mindig eltitkol valamit, természetesen Tuppence mindig jobban tudja, ő az igazi sziporkázó lángelme a családban.
Langyos, felejthető élmény.

16 hozzászólás
>!
tündérrózsa
Agatha Christie: No. 16

Első Tuppence és Tommy regényem, így nincs összehasonlítási alapom, de ezt nagyon élveztem. Kicsit más, mint amit eddig AC-től megszoktam, érdekes volt ez a regénybe bújtatott novelláskötet. Mert egybefüggő az egész, de mégiscsak több rövidebb, különálló történetet mesél el. Mindkét (illetve három, mert azért Albertet is érdemes megemlíteni) főszereplőt megkedveltem, szimpatikusak lettek már pár oldal után. Nem mindegyik eset (bűntény? nyomozás?) tetszett egyformán, de mindegyikben találtam valami jó kis logikát, jól szórakoztam a fejtegetéseiken. Olyan egy sem volt, amit nagyon untam volna, olyan viszont akadt, amit kevésnek éreztem. Még szinte fel sem fogtam, mi történt, már a végére is értünk az ügynek. Az utalások is jók, tetszik, hogy a nagy nyomozópárosok bőrébe bújnak, ezzel szórakoztatva magukat és az olvasót. Ha nem krimiről, titkosügynökről, gyilkosságról lenne szó, azt mondanám, ez a könyv nagyon bájos. Ezek után kíváncsi vagyok most már a többi Tuppence és Tommy regényre is.

>!
Erzsébet_Szászi
Agatha Christie: No. 16

Kifejezetten tetszettek ezek a néhol komoly, nehéz, néhol komolytalannak tűnő szösszenetek. Már az előző kötetben megkedveltem a kis nyomozópárost, és örülök, hogy a házasság után is folytatják tevékenységüket. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy korántsem ismerem a krimi irodalmat, mert a legtöbb megszemélyesített detektív semmit nem mondott nekem.

>!
Ibanez MP
Agatha Christie: No. 16

Nagyon jó kis sztorik. Merthogy végső soron több kis nyomozás története, a fő kerettörténetbe ágyazva, ugyanazon nyomozó-házaspárral… az első két rész alapozza meg egy későbbi történetet valamint a záró sztorit, a többi pedig különálló esetek, melyek a nyomozópáros old meg. Van abban kísértet, elveszett ékszer, örökségre vágyó mérgező, csempészbanda és gengszterbanda. Az esetek pörögnek, néha kitalálhatóak, de azért csavarosak, élvezetesek. Külön jó volt, hogy meg lehetett állni egy-egy történet végén, így például utazáshoz tökéletes, így nem kell egy történet végén rágódnunk azon, hogy ugyan ki lehet a tettes :-D

>!
Zizu P
Agatha Christie: No. 16

Ezt is több éve olvastam már. Úgy emlékszem, hogy tetszett. Szimpatikus páros Tommy és Tuppence Beresford. Amolyan önjelölt detektívek. Kis változatosság Miss Marple és Poirot mellett. Amikor olvastam, emlékszem azt gondoltam, hogy kár, hogy ezzel a párossal viszonylag kevesebb történetet írt az írónő. Kedvesek, talraesettek, különösen Tuppence-t kedveltem.


Népszerű idézetek

>!
Sakura

– Ahogy mondtam, drága barátom, olvasnia kellene a klasszikusokat!

57. oldal (Hunga-Print, 1993)

2 hozzászólás
>!
Naia

Minden logikusan összeáll, ha a helyes oldaláról veszed szemügyre.

120. oldal

3 hozzászólás
>!
Maya

… az emberek sosem arra válaszolnak, amit kérdezel, hanem arra, amire szerintük gondolsz.

177. oldal (XIV. fejezet - A vörös ház)

>!
Sakura

– (…) Holnap vennem kell fekete szemfestéket.
– Éppen elég sötét a tekinteted – élcelődött a férje.
– Még feketébb szempillákat akarok! Cseresznyepiros rúzsra is szükségem lesz.
– Tuppence! Te a szíved mélyén egy élvhajhász éjszakai pillangó vagy. Ezer szerencséd, hogy ilyen józan életű, megbízható férfihoz mentél feleségül.

120. oldal (Hunga-Print, 1993)

>!
Ákosman IP

Ha szükséges, én magam követek el gyilkosságot, te meg kinyomozod.

12. oldal

>!
szangi P

Hogy egy közismert idézettel éljek: „Nagy előny az intelligencia, kivált, ha nem látszik.”

163. oldal (Hunga-Print, 1993)

>!
Banditaa P

Nagyon veszélyes, ha az embernek megvan mindene. Persze, kalapok mindig akadnak.

8. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kalap
>!
alaurent

Hazudsz! – nevetett Tuppence. – Bár, mindig úgy tartottam: inkább egy hazudós férj, mint egy mulya.

106. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tuppence Cowley
>!
Sakura

Mire beállítod a fényt, kiszámítod az exponálási időt és a távolságot, teljesen kimerülsz és nem vágysz másra, mint a jó öreg Brownie-ra.

27. oldal (Hunga-Print, 1993)

>!
Sakura

Tapasztalatom szerint a gyanús személyek többnyire ártatlanok, drága uram.

45. oldal (Hunga-Print, 1993)


A sorozat következő kötete

Tommy és Tuppence sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
Lee Child: Bosszúvágy
Frederick Forsyth: Ikon
Ian Fleming: James Bond – Csak kétszer élsz
Robert Galbraith: Gonosz pálya
Robert Ludlum: A Fantom
Jo Nesbø: Hóember
Stephen King: Aki kapja, marja
Jeffery Deaver: Ablak a halálra
Karin Slaughter: Sikoly