Nem ​zörög a haraszt (Miss Marple 4.) 429 csillagozás

Agatha Christie: Nem zörög a haraszt Agatha Christie: Nem zörög a haraszt

Jerry ​Burton repülőszerencsétlenség után lábadozik. Hála istennek nem lesz nyomorék, de felépüléséig nyugalomra van szüksége, ezért az orvosok vidékre küldik. Húgával, Joannával Lymstockban bérelnek ki egy házat. A városka legfontosabb lakói levizitelnek náluk, és innentől kezdve ők is a társaság köreibe tartoznak. Ennek első jele, hogy undorító névtelen levelet kapnak. A helyi orvos szerint kapott már ilyet mindenki, de baj csak akkor lesz belőle, ha egyszer véletlenül telibe talál a levélíró. De tudjuk, nem zörög a haraszt…

És a haraszt addig zörög, amíg valaki öngyilkos nem lesz. Búcsúlevelet is hagy, Jerry pedig a szükséges nyugalom helyett egyre fokozódó izgalmak között találja magát. Mi állhatott az utolsó névtelen levélben, hogy a címzett ennyire végleges módot keresett a szabadulásra? A kisváros felbolydul, mindenhol csak erről beszélnek. A levelek meg csak jönnek, jönnek… Nyomoz a helyi rendőrség, bekapcsolódik a Scotland Yard névtelen levelekkel foglalkozó… (tovább)

A láthatatlan kéz címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1942

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Agatha Christie Helikon · Európa krimi Európa

>!
Helikon, Budapest, 2022
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634796183 · Fordította: Prekop Gabriella
>!
Helikon, Budapest, 2022
268 oldal · ISBN: 9789634797999 · Fordította: Prekop Gabriella
>!
Európa, Budapest, 2009
258 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630788465 · Fordította: Prekop Gabriella

Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

Miss Joanna Burton · Aimée Griffith · George Stephenson · Megan Hunter · Mrs. Dane Calthrop


Kedvencelte 26

Most olvassa 10

Várólistára tette 82

Kívánságlistára tette 117


Kiemelt értékelések

MissFortune>!
Agatha Christie: Nem zörög a haraszt

Újabb fenomenális krimit olvashattam Agatha Christie tollából. Jól szórakoztam, ugyan a végső megoldás túl egyszerűre sikerült.
A történéseket nem Miss Marple szemszögéből követhetjük nyomon, hanem Lymstock legújabb lakójának, Jerry szemszögéből. Jerry az orvosa ajánlására költözött a faluba, ugyanis repülőgép baleset után gyógyulgat. Nem várt kalamajkába keverednek, amikor a faluban szinte mindenki névtelen leveleket kap, igencsak kompromittáló tartalommal.
Sajnáltam, hogy Miss Marple már csak a könyv végén bukkant fel, akkor sem nyomozott igazán. Jerry próbálta a történet darabkáit összerakni, de végül Miss Marple kellett ahhoz, hogy teljesen összeálljon a kép.
Összességében jó volt, de ennél csavarosabb cselekményhez vagyok szokva Agatha Christie-től.

RTMariann P>!
Agatha Christie: Nem zörög a haraszt

Ismét egy sztori, aminek nem tudtam rájönni a megoldására.
Nagyon csodálkoztam, hogy Miss Marple csak a 10 fejezetben jelent meg és igencsak kevés szerep jutott neki. Gyakorlatilag csak lerántotta a leplet a gyilkos kilétéről.
A történet azonban nagyon jó volt és szolgált meglepetésekkel számomra.
Jerry és Joanna vidékre költöznek, hogy Jerry kiheverje a repülős balesetét. Hamarosan névtelen levél érkezik hozzájuk, amiről kiderül, hogy nem egyedülálló eset mivel a falu számos lakója kapott hasonlót. Nagyon bosszantó, de szinte jelentéktelen a dolog, amíg öngyilkossághoz nem vezet. Innen kezdve felkelti minden ember gyanakvását és magukban találgatnak. A rendőrség is beszáll a nyomozásba. A dolgok tovább fajulnak, amikor gyilkosság is történik. Csapdákat állítanak a titokzatos levélírónak, de végül mégis Miss Marple csalhatatlan emberismerete oldja meg a bűntényt.
Ismét több gyanúsítottam is volt olvasás közben. Először is annyira biztos volt mindenki, hogy nő írta a leveleket, hogy ettől azonnal versenybe szálltak nálam a férfiak is. spoiler Röviden minden gyanúm téves volt. A szerelmi szálak némiképp megleptek. Legalábbis Jerry érzései váratlanul értek.
Összeségében meg kell állapítanunk, hogy egy csendes kis faluban sem mindig izgalommentes a felépülés és korántsem annyira eseménytelen az élet, mint várnánk.

Jagika P>!
Agatha Christie: Nem zörög a haraszt

Ez remek volt! Jó, hát itt is a filmélmény mélyen belém ivódott, de csak ami a szerelmi szálat illeti. off A gyilkosra viszont egyáltalán nem emlékeztem, annyira jól elterelte a figyelmemet a nyomozás. És persze az is, hogy mikor bukkan fel már végre Miss Marple. spoiler Nem mintha nem lettem volna elégedett Jerry Burton elbeszélésével, de a mű végén a cselekmény fő irányítója és a gyilkos leleplezője mégis a kedves kis hölgy volt…

Cukormalac P>!
Agatha Christie: Nem zörög a haraszt

Az 1942-ben megjelent negyedik Miss Marple-történetben kedvenc Jane nénink nagyon takarékos üzemmódban tolja, spoiler Emiatt kicsit olyan az egész, mint amikor a hozzá távolról sem kapcsolódó sztorik megfilmesített változataiba odapakolják biodíszletként. spoiler Sajnálom, hogy ezúttal nem volt valami nagy kunszt a szereplése – ennél azért jóval aktívabb szokott lenni –, pedig bírom a karakterét. A történet viszont a Christie-től megszokott stabil, megbízható minőséget hozza. spoiler

Bár cselekménye kevésbé összetett és igazság szerint lehetne csavarosabb is, azért végig fenntartja a figyelmet, spoiler off Az üresjárat és felesleges szálak nélküli, egyfolytában pergő regény kiindulópontja nagyon érdekes: a vidéki angol falucska lakosságának minden pletykára éhes kis csoportját rejtélyes névtelen levelek tartják lázban. Mindezt pedig Jerry Burton, egy repülőszerencsétlenség túlélője beszéli el nekünk, ráadásul a tettes kilétének felderítésében is ő vállalt oroszlánrészt, a többi feladat és a hallgatóság meggyőzése már Miss Marple asztala.

>!
Helikon, Budapest, 2022
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634796183 · Fordította: Prekop Gabriella
eme>!
Agatha Christie: Nem zörög a haraszt

Ismét remek kis darab Christie-től, bár Miss Marple későn jelenik meg a színen, és akkor is csak azért, hogy az elbeszélőnk, Jerry Burton által valójában már megfejtett történet összképében igazi szakértőként egy-két darabot a helyére illesszen.
Jerry Burton egy repülőbaleset következtében ideiglenesen önző és egocentrikus rokkanttá válik, idegei is gyengék, így a legjobb gyógyszer, amit ajánlani tudnak neki: béreljen ki egy vidéki házat, merüljön el a helyi politikában, a falusi pletykákban, botrányokban, legyen kíváncsi a szomszédok dolgai iránt, és üsse bele minden butaságba az orrát. Jerry jó betegként szót fogad, és csupa életöröm (meg nem túl komolyan veendő szerelmi csalódásokban gazdag) húgával, Joannával Lymestocktól fél mérföldre, Little Furze-be költözik. A politikába talán kevésbé, de minden egyébbe beleüti az orrát, jönnek-mennek a vizitkártyák, beindulnak a körbelátogatások. A vidéki élet, mint egy új, aranyos, muris, régiódi játék köti le főszereplőnk figyelmét. No meg az olvasóét.
Christie mindig elemében van, ha a vidéki miliőben érdekes alakokról, az emberi jellem vizsgálatáról, az előítéletek, ártatlan pletykák, mendemondák, vagy kevésbé ártatlan gonoszságok által meghatározott kis mikrotársadalomról írhat. Ezúttal is brillírozik, miközben felsorakoztatja a vidéki élet tipikus alakjait – ügyvéd, orvos, tiszteletes nem hiányozhat a képből, no meg a körülöttük zsongó női alakok: feleség, testvér, (mostoha)lány, házvezetőnő, szobalány, sőt, az elmaradhatatlan helybéli boszorkány sem.
Spoiler nélkül a cselekményről túl sokat nem mondhatok, inkább azt emelném ki, mennyire gazdag a paletta, ami a női karaktereket, megrajzolt szerepeket illeti – a hagyományos, legendák éltette alakoktól a harcos feministáig minden akad itt, miközben kisiklott sorsok, félrecsúszott nyakkendők kapcsolatok, embergyűlölet, női vonzerő, tudatalatti, lánynevelés, felnőtté érés, félelmek és azokkal való szembenézés és egyéb témák is terítékre kerülnek.
Férfi elbeszlő és férfi nyomozók ellenére a főszerep mindvégig a nőké – a pontot az i-re természetesen Miss Jane Marple teszi fel, akire pontosan azért van szükség, mert mindenkinél jobban ismeri az embereket, és szinte mindent tud a gonoszságról. Nyomoz, szemlélődik, és Jerrytől eltérően van elegendő önbizalma ahhoz, hogy megértse, mit jelentenek a megérzései. Remek kis történet nőkről és férfiakról, emberi természetről és társadalmi normákról. Persze nem kell hű de milyen mélységekre gondolni, csak amolyan light-os változat egy remek krimiszállal összeszőve.

dagikám>!
Agatha Christie: Nem zörög a haraszt

Különleges volt abbòl a szempontbòl,hogy most Miss Marple nem az elejètől fogva volt jelen a nyomozàsnàl. Szimpatikus volt Jerry szemèlye. Rövid,pörgős volt,nem voltak felesleges szàlak,törtènèsek. 2. tippem volt az igazi elkövetø,ìgy ùgy èrzem kezdek fejlődni az elkövetők kitalàlàsàban.

Garbai_Ildikó P>!
Agatha Christie: Nem zörög a haraszt

Ez is kimaradt eddig az életemből és milyen kár érte. Mostanában egyre többször futok bele nem annyira népszerű A.C. könyvekbe és nagyon élvezem. Ez is egy nagyon jó kis csavaros,lélektani történet.Igaz nincsenek nagy megoldások szinte mondhatnám hétköznapiak de pont ez a jó,kell ilyen is. Azt egy kicsit sajnálom,hogy Miss Marple nagyon a végén ugrott be rövid időre így nem volt annyira fókuszban de a megoldáshoz ő is kellett.

3 hozzászólás
Lovely_Angel21>!
Agatha Christie: Nem zörög a haraszt

Nagyon könnyed és élvezhető történet volt szerethető karakterekkel. ❤
Miss Marple csak pár mondat erejéig szerepel, azt is csak a végén, addig említés sem esik róla. Nekem szerencsére nélküle is tetszett volna a könyv, így most nem bántam ezt sem.
(A film is nagyon jóra sikeredett: A láthatatlan kéz címen lehet megtalálni.)

Zsuzsi_Marta>!
Agatha Christie: Nem zörög a haraszt

Az írónő a tőle megszokott bravúrral és rutinnal keverte a kártyákat, szőtte a rejtélyes szálakat, mindenki gyanús volt és mindenkinek lehetett oka, indítéka névtelen leveleket írni, pontosabban betűkből montírozni. Lázban is tartotta Lymstock kis közösségét, akik inkább hasonlítottak egy pici falu lakosságára: mindenki mindent tudott mindenkiről, titokban semmi nem történhetett, maradhatott, folyt a pletykázás nonstop.
Ide csöppent a Burton testvérpár, hogy a báty, Jerry baleset utáni lábadozását nyugodt körülmények között tölthesse. Minden ehhez szükséges feltétel és háttér megadatott, ám nyugodtnak egyáltalán nem volt nevezhető semmi sem körülöttük.
Agatha Christie most sem spórolt a részletes leírásokkal, szinte megelevenedtek a helyszínek, a környék, a kisváros, valamint a remek karakterek felvonultatásával, melyhez az ő kiváló emberismerete szolgált alapul.
Tippelni lehetett, ki is áll a titokzatos levelek mögött, míg végül felmerült a kérdés, voltak-e egyáltalán ilyen levelek? Valóban mindenki kapott ilyet? Mrs. Symmington-t egy ilyen kergetett öngyilkosságba? Sok-sok kérdés és persze feltételezés járt körbe, mígnem feltűnt a színen a kedves, fifikás Miss Jan Marple, aki kötő- és horgolótűi mögül megmondja a tutit, kibogozza az alaposan összekuszált szálakat. Egy picit nekem most túl egyértelmű volt az ő meglátása, kevés volt tényleges szerepe a regényben, hiányoltam a nyomozását, megfigyeléseit, feltételezéseit.
A mostohalány karaktere volt a legérdekesebb, Megan Symmington, aki csetlő-botló, unatkozó, „elhanyagolt” szerepe miatt válhatott gyanússá.
A megoldás azonban elég szimpla lett, már-már hétköznapian érthető, csak a körülmények tették igazán kuszává, nehezen megfejthetővé. Miss Marple-nak sikerült, ehhez nagy segítséget nyújtott Jerry Burton is, aki remek megfigyelőnek bizonyult.
Szórakoztató, izgalmas, érdekes krimi, de nem ezt tartom a legjobbnak a krimi királynőjétől.

pannik>!
Agatha Christie: Nem zörög a haraszt

Érdekes, izgalmas, más mint a legtöbb regénye. Aki imádja Miss Marple eseteit, az egy picit lehet, hogy csalódni fog, mert a megszokottnál kevesebbet van jelen a könyvben.

Sokféle gondolatom volt olvasás közben, agyaltam ki lehet, mi lehet a háttérben. Nem sikerült rájönni teljes egészében most sem.

Ismét tetszett a vidéki Anglia, a jellemrajzok, az események láncolata. Nem csodálkozom, hogy egyik személyes kedvence ez a könyv az írónőnek, mert más mint a legtöbb könyve amit olvastam.
A végén rá kell döbbennünk, milyen puritán indokok mozgatják a történéseket, milyen kicsinyes vágyak vezetnek egy gyilkossághoz.


Népszerű idézetek

Boglárka_Madar>!

Vannak kérdések, amelyeket nem teszünk fel, mert félünk a választól.

7. oldal

Manni>!

– Túlságosan is hajlamosak vagyunk rá, hogy Istennek tulajdonítsuk a sok gonoszságot, amelyet az ember követ el, szabad akaratából. Istennek nincs rá szüksége, hogy büntessen minket, Miss Barton. Nagyon szorgalmasan büntetjük mi magunkat.

102. oldal (Európa, 2009)

gybarbii>!

– Mi ez?
– Koktél.
– Komolyan? Koktél? – Megan könnyei azonnal felszáradtak. – Még sosem ittam koktélt.
– Egyszer mindent el kell kezdeni – mondtam.
Megan óvatosan szürcsölte az italt, aztán szélesen elmosolyodott, hátravetette a fejét és egyszerre felhajtotta.
– Nagyon finom. Kaphatok még egyet?
– Nem – mondtam.
– Miért nem?
– Körülbelül tíz perc múlva megtudja.

87. oldal

Kapcsolódó szócikkek: koktél · Megan Hunter
Maya>!

Mindenki életében van titkos fejezet, amelyről azt reméli, sosem tudódik ki.

74. oldal

gybarbii>!

– Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.

25. oldal

Orsi_olvas>!

– A gyűlölet elmúlik, a szeretet tartós – mondtam.

Kapcsolódó szócikkek: gyűlölet · szeretet
gybarbii>!

– Mehetünk most rögtön? Egy perc várakozás nélkül?
– Gondolom, pár dolgot azért be kell csomagolnia.
– Mit? Minek?
– De kedvesem, szolgálunk ággyal, fürdőszobával, mindennel, ami kell, de kutya legyek, ha kölcsönadom a fogkefémet.

84-85. oldal

Purpur>!

A kutyák bölcsek. Bekúsznak egy eldugott sarokba, ott nyalogatják a sebeiket, és nem térnek vissza a világba, amíg egészen meg nem gyógyultak.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kutya
Boglinc P>!

Soha nem találkoztam hozzá hasonló emberrel. Csak a könyvei érdekelték […].

72. oldal


A sorozat következő kötete

Miss Marple sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
Arthur Conan Doyle: Az Agra kincse
A. A. Milne: Éppen jókor!…
Alan Alexander Milne: A Vörös Ház rejtélye
Stephen King: Kedvencek temetője
Ken Follett: A Tű a szénakazalban
Szerb Antal: A Pendragon-legenda
Stephen King: Borzalmak városa
Graham Greene: Brightoni szikla
Umberto Eco: A rózsa neve