Murder ​on the Orient Express (Hercule Poirot 10.) 94% 76 csillagozás

A könyv, amelyet három-négy olvasás után se lehet letenni.
A könyv, amelyet nagyon nehéz (vagy éppen lehetetlen) súlyos spoilerek nélkül méltatni.
Viszont elképesztően jó dolog harminc darab tizennyolc éves ifjúval társalogni róla egy óra hosszat. És olyanoknak a véleményét hallani, akikből máskor egy árva hangot se lehet kihúzni.

Továbbiak a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/27/agatha_chr…

Tinédzser koromban végigolvastam Agatha Christie életművét, és most itt az idő hogy felfrissítsem a szürke agysejtjeimet. A Gyilkosság az Orient Expresszen kétségkívül az egyik legmeglepőbb és legfurmányosabb Agatha Christie krimi.

Aki ismer az tudhatja, nem vagyok egy nagy krimi rajongó, azonban kötelező és érettségi téma révén muszáj volt ledarálnom 2 nap alatt. Nem tagadom kiemelkedő mivoltát, de világ életemben nem tudott lekötni a régimódi nyomozás. A bűncselekményig és a tanúk/gyanúsítottak kihallgatásáig még csak-csak elvoltam, de mikor Poirot másodjára is végigjárt a nyomokon, miközben újakat talált – azt hittem elalszom. Sajnos a vége sem okozott meglepetést, végig mondogattam édesanyámnak, hogy ez lenne csak az igazi csavar és mit is mondjak, igazam lett, így viszont elvesztette a rendkívüliségét számomra. Azonban az irodalom órai elemzés volt az, ami igazán nagyot dobott rajta a szememben, főleg a lezárásnak az értelmezése. Az önbíráskodás egyedi esete volt, de személy szerint nem értettem egyet Poirot-val (mily meglepő). Hiszen így ők sem különbek…

Nagy sikerélmény számomra, hogy el tudtam olvasni ezt a könyvet angolul. (Persze párhuzamosan olvastam a magyar fordítással, de a lényeget anélkül is megértettem volna.) Ha már nem tudom rászánni magam, hogy rendszeresen angolozzak, akkor ez egy jó és kimondottan élvezetes alternatíva.

Szégyen gyalázat, hogy én aki konkrétan a David Suchet féle Poiroton nőtt fel, most öreg korára spoiler jutott el odáig, hogy el is olvasson egyet…. A Gyilkosság az Orient Expresszen mellett a Halál a Níluson a 2 legkedvencebb történetem. Eredetileg azért fogtam bele ennek a könyvnek az olvasásába, mert a filmben számomra nem volt elég információ az Armstrong gyilkosságról, kíváncsi voltam a miértekre. Legnagyobb sajnálatomra, semmi plusz információhoz nem jutottam…. Kicsit lassúnak találtam olvasás közben, ahogy a kihallgatás és a „megfejtés” ment, de ez ízlés kérdése.

Az első teljes angol nyelvű könyv, amit elolvastam. Eredetiben még jobban imádom Agatha Christie-t, Poirot mestert meg még jobban!
Egyszerűbb volt a nyelvezete, mint amit vártam. Vagy legalábbis kevésbé kellett szótáraznom ahhoz, hogy megértsem, és tanultam sok új szót, aminek a felét úgyis elfelejtem, de legalább párat megjegyzek.
Lehet, hogy ezentúl rászokok az angolul olvasásra (legalábbis az olyan könyveknél, amiknek az írója is angol anyanyelvű). Tök ijesztő, hogy a könyv hatására is nagy ritkán támad néha 1-1 gondolatom angolul. Nekem? Gondolatom? Angolul? Még belegondolni is rémes, de eljutottam erre a szintre.

Mivel láttam filmen, a megoldás nem döbbentett meg. Ugyanakkor könyvben valahogy untam, kicsit olyan töredezettnek tűnt, valahogy nem állt össze az egész. Poirot Hastings nélkül valahogy nekem mindig unalmasabb…

Hát én három perce csak ülök és pillázok ezen a könyvön. NAGYON sokáig tartott elolvasni.. ennek két prózai oka van.. az egyik a munka, sok és még attól is több egy picit, illetve, hogy ez az első könyv, amit angolul olvasok.. ezúton is köszönöm @Emese0727_falakmögött hogy kölcsön adtad. :) Pacsi érte. :)
Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy magasztalhatnám ezt a könyvet, anélkül, hogy bármit is elspoilereznék belőle.. Szerintem nem lehet.. Adott egy vonatút, rengeteg ember, és egy gyilkosság.. hogy ebből mi sül ki? Mindenki gyanús, még az is, aki nem. És mindenki ártatlannak vallja magát, persze, érthető, ki ne tenné? De valaki, akkor is bűnös.. de kicsoda? És itt lép a színre Poirot, hogy mindenki állát leejtse..
Kicsit később pedig, miután mindez leülepedett, megnézzük a filmet is.
És azt hiszem, ezek után Agatha Christie-t is csak magyarul fogok olvasni.. sokat hozzáadott az angol, de túlságosan lefárasztotta a szürkeállományomat. :D

Tök jó volt. Természetesen. Mi más is lett volna?
Fürödtem egy kicsit a fennkölt angol kifejezésekben, bár eléggé hihetetlennek tűnt, hogy a külföldiek is ennyire bonyolult, ennyire brit szófordulatokat használnak, főleg, ha sokszor elhangzik, hogy egy-egy karakter töri a nyelvet, de hát üsse kő.
Amúgy meg izgi volt, stílusosan én is egy vonatútra időzítettem az olvasását, és különleges meglepetés volt, hogy az én vonatom is megállt a puszta semmi közepén. Az kevésbé volt izgi. :)

Mindig jó AC-t olvasni…. :)

A kis szürke agysejtek, a csillogó zöld szemek, a „zárt set up”, a „viszonylag” kevés gyanúsított mind adott ehhez a jó kis krimihez!

spoiler