Halloween ​és halál (Hercule Poirot 36.) (Ariadne Oliver 7.) 309 csillagozás

Agatha Christie: Halloween és halál Agatha Christie: Halloween és halál

Mrs. Ariadne Oliver Woodleigh Commonban vendégeskedik. A kisvárosban Halloweenkor tinibulit szerveznek: liszttorta-szeletelés, almahorgászás, tűzharapás szerepel a szórakozások között. A tizenhárom éves Joyce Reynolds azzal a meglepő információval áll a híres írónő elé, hogy gyilkosságot látott. Mrs. Oliver hiszi is meg nem is, egészen addig, amíg holtan nem találják a kislányt. Valaki belefojtotta a vödörbe, amiből az almákat kellene kihorgászni. A regényírónő megint jó barátjához, a világhírű kis szürke sejtek tulajdonosához, Hercule Poirot-hoz fordul segítségért. És noha megváltozott a világ azóta, hogy ők először találkoztak, van, ami mindig ugyanolyan marad – Poirot zsenialitása.

Ellopott gyilkosság címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1969

>!
Európa, Budapest, 2016
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634055396 · Fordította: Elekes Dóra
>!
Európa, Budapest, 2010
310 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630790215 · Fordította: Elekes Dóra

Enciklopédia 22

Szereplők népszerűség szerint

Hercule Poirot · Ariadne Oliver · Albert Spence főfelügyelő · Judith Butler · Mrs. Goodbody


Kedvencelte 8

Most olvassa 5

Várólistára tette 62

Kívánságlistára tette 81

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Chivas
Agatha Christie: Halloween és halál

Jó kis nyomozós történet volt, bár én is sejtettem már az elején hogy ki lesz a gyilkos! De azért volt meglepetés a végén! :)
Ami nagyon furcsa volt még, és amiért meg is néztem hogy mikor volt az eredeti kiadás, az az, hogy volt benne egy számítógépes hasonlat. Rettenet! :D (Poirot agya mint egy számítógép! Atyaég! Nekem az elektromos áram is furcsa ezekben a regényekben, nem hogy egy számítógép!!! Gyertyafény, gőz, századvégi hangulat, bajuszkötő, ezek igen, no de egy PC!)

10 hozzászólás
>!
gabiica P
Agatha Christie: Halloween és halál

Számomra ez kiemelkedően jó Agatha Christie kötet volt. Kezdjük ott, hogy talán először tippeltem meg jól a gyilkos kilétét. Persze, alátámasztható bizonyítékom nem volt, de eddig még csak a tippjeim sem működtek.
Viszont tényleg nagyon csavaros és érdekes történet volt ez. Összetett, tekervényes, elgondolkodtató, és egyben szörnyű is, hiszen a halottspoiler
Tetszett Poirot viselkedése, és nagy kedvencem lett Ariadne is.

3 hozzászólás
>!
Klodette
Agatha Christie: Halloween és halál

Úgy vélem, hogy pontosan időszerű ezt a regényt olvasni, hiszen Halloween ünnepe közeleg és most nem is készültem semmiféle extra bejegyzéssel, úgy mint tavaly, helyette viszont hozom ennek a nagyszerű kriminek a kritikáját, ajánlását.
Nem titkolom, hogy mind filmben, mind regényben, ez az egyik kedvenc AC történetem, még akkor is, ha kimondottan nehéz témákat boncolgat…
Emlékszem, hogy anno sosem gyanakodtam volna arra a bizonyos személyre, talán személyekre, de most, így második olvasatra, merőben átlátszóak voltak a szándékok, az indokok és persze a kegyetlenség is.
Borzalom, hogy az emberek mi mindenre nem képesek, ráadásul úgy, hogy közben teljesen nyugodt a lelkiismeretük. Nem igazán tudom mire vélni a dolgot és úgy érzem, hogy itt azért az elmebetegség is igen erősen szerepet játszott.
Mrs. Oliver még mindig az egyik kedvenc AC karakterem, mert olyan vicces párost alkotnak Poirot-val. Ők ketten kissé groteszk, furcsa duó, akiknek szinte soha semmi sem állhat az útjukba.
Azt viszont egyáltalán nem tudom megbocsátani, hogy a könyvben Michael Garfield férfiúi szépsége állandóan hangoztatva van, már – már visszatérő és igencsak jelentőségteljes motívum, de a filmben egy kimondottan nem szép férfi játssza…Persze tudom, ízlések és pofonok, de én akkor is így gondolom.
Azért ajánlom, hogy a könyv elolvasása után a filmre is szakítsatok egy kis időt, már csak a hangulata miatt is.

Bővebben pedig: https://klodettevilaga.blogspot.com/2018/10/konyvkritik…

>!
Ferger_Jolcsi P
Agatha Christie: Halloween és halál

Ez volt az első olyan A. C. könyvem, ahol sikerült rájönnöm a gyilkos kilétére! És ezért nagyon büszke vagyok magamra. :) Már 11-12 könyvet olvastam Agatha-tól és eddig mindig az orromnál fogva vezetett engem egészen a legvégéig és mindig az volt a gyilkos, akire álmomban sem gondoltam volna. Itt viszont sikerült mindent kitalálnom :) Nagyon jó kis történet volt ez! Igaz, hogy nagyon sajnáltam, hogy ebben a kötetben kisgyerekeknek kellett meghalnia, de Poirot hozta a maga formáját és sikerült felderítenie a bűntényt. Bámulatos, csavaros és ravasz ember ez a Poirot! :) Ebben a kötetben megjelenik Mrs. Oliver, mint Poirot detektívregény-író barátja, nagyon tetszett az ő karaktere, aranyos, kedves hölgy benyomását keltette és igyekezett segíteni Poirot-nak, ahol csak tudott. A cselekmény során a legjobban Mirandát sikerült megkedvelnem, ezt a bájos kislányt, aki képes a parkban felülni egy fa tetejére és elveszni a természet szeretetében. :)

>!
Szücsi
Agatha Christie: Halloween és halál

Tipikus Agatha könyv, csavaros történettel. Poirot ismét hozta a már jól megszokott formáját. Úgy irigylem a kis szürke agysejtjeit.

>!
eme P
Agatha Christie: Halloween és halál

Nos, nem ez lesz a kedvenc AC-könyvem, de azért nem panaszkodom. Mrs. Ariadne Oliver felbukkanásának mindig örülök, még akkor is, ha krimiíróhoz kevésbé illő módon gondolatai néha szétszórtak. Megvan ennek a maga bizonyos bája, néha komikuma, főleg ha Poirot szürke sejtjeinek logikája mellett nyilvánul meg.
Az már kevésbé tetszett, hogy a cselekmény is eléggé szétszórt – vagy csak engem talált egy kevésbé koncentrációképes periódusomban –, de egy biztos, néha elvesztem benne. És még így is rátapintottam a bűnösre. Ez pedig nem túl jó pont AC esetében, aki a meglepetésre szokta alapozni regényei lezárását. Nem mondom, meglepetésből és csavarból ezúttal is bőségesen jutott a történetbe, néhol túl erőltetett módon is, mégis valahogy elmaradt a rácsodálkozó aha-effektus.
Aztán mintha picit túl sok mindent akart volna ezúttal összesűríteni Agatha néni, aki egy halloweeni gyerekzsúr apropóján nemcsak az aktuális gyilkosság elkövetője után nyomoztat Poirot-val, hanem mélyen visszanyúl a múltba (Poirot szavaival: „a múlt felől közelítjük meg a jelent”) – egyrészt a jelen bűncselekménye a környék múltjával és annak bűntetteivel áll kapcsolatban, másrészt a mitológiai allúziók sokaságával a szépség, művészet, bűn és ártatlanság meg hasonló témák örök aktualitását sugallja, picit elfilozofálgatva ezáltal időn, múlt és jelen kapcsolatán, az emberi természet változatlanságán, erkölcsön, társadalmon, igazságszolgáltatáson, áldozaton, határokon ésatöbbi.
Ha nem lenne elég Herkules és Ariadné a görög mitológiára való utaláshoz, a szerző beilleszt a regénybe egy Narcissus-Agamemnónt, akinek persze szüksége van egy Iphigéniára is, aztán egy Lady Macbeth is felbukkan a színen, és az egész meg van spékelve egy jó adag bibliai vonatkozással – alma meg Édenkert, kísértő Sátán, Ádám és Éva ésatöbbi. Meg hát Halloween van, pogány ünnepek és rítusok gyerekzsúrrá korcsosult halvány fénye – a vizsgán túliak ünnepe, ahol a látszólag ártalmatlan almahalászat, jelmezöltés és tűznyelés mellett, mögött még ma is ott kísért a gonosz – az iskolai vizsgák után valami komolyabba való beavatásra is sor kerül most, legalábbis egyesek számára.
Nem tudom, Poirot-t mennyire érdekli ez a mitológiai-irodalmi-filozófiai egyveleg, de azt hiszem, ő jobban el van foglalva a nyomozással, meg persze a mosolyogva tűrés hagyományának elsajátításával meg a fáradt láb kezelési módszereinek kutatásával, ugyanis a festett hajnak nincsenek különösebb mellékhatásai, de a szorító lakkcipő ugyancsak kellemetlen tud lenni. E kettő pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az örökifjú Poirot a nyilvánosság előtt megjelenjen. (Nem próbáltam utánaszámolni, de vajon hány éves lehetett Poirot 1969 körül? Valami matuzsálemi kort érhetett meg már addigra.)

És ha már múlt és jelen: nem tudom túltenni magam azon, hogy a hatvanas évek végén vagyunk. Az AC-regények hangulata, miliője az én elvárásaim szerint valahol a múlt század első pár évtizedét kellene felidézze, nekem minden, ami a modern világra utal, idegen testként hat a szövegben, így Poirot számítógép-agya is. Nem, hagyjuk a számítógépeket. Poirot agya kiismerhetetlenül és csodásan működik. Még akkor is, ha gépszerűen precízen és brilliáns logikával.
De maga Agatha néni sem biztos, hogy jól érezte magát akkori jelenében, mert mintha valami borongós nosztalgia villanna fel néha a regényben. Semmi sem olyan, mint régen – sem igazságszolgáltatás, sem gyereknevelés, főleg a lányokkal van gond – vagy mégsem? Ki tudja…
De hogy mi közük az elefántoknak az egészhez?

>!
Orsi_olvas
Agatha Christie: Halloween és halál

Különleges hangulata van ennek a könyvnek.
Talán a halloween, a boszorkányos praktikák, talán a Kőfejtő kert vagy az a nosztalgia tehet róla, ahogy Mrs. Oliver és Poirot ifjabb éveikre vissza-visszaemlékeznek.
A cselekmény csavaros, talányos, ahogy AC-től megszoktuk. Valahogy nagyon szíven ütött, hogy gyerek volt az áldozat, ettől nagyon fenyegetőnek éltem meg az események alakulását.
A gyilkost és pár kisebb részletet most is sikerült kitalálnom, de ez nem von le semmit a könyv értékéből.
AC-be tavaly szerettem bele, és úgy tűnik tartós lesz a kapcsolatunk :)

>!
KingucK
Agatha Christie: Halloween és halál

Igazi halloweeni történet, gyilkosság, sőt spoiler, a legszomorúbb, hogy az áldozat egy kislány. A vidéki idill minél mélyebbre ásunk, annál sötétebbnek tűnik.
A halloweeni hangulatot teljesen meghozta, fel is díszítettem közben a házat :)

>!
Kovaxka P
Agatha Christie: Halloween és halál

Hát igen, ez krimi! Agatha Christie-ben nem lehet csalódni, pedig ez már egy késői Poirot. Ariadne Oliver sem a kedvencem általában, de nem szerepelt túl sokat, viszont remekül katalizálta a cselekményt. Meglepett az áldozat kora, de hiába, már más idők jártak. Zsabós ingek, hosszú hajú férfiak bársonyzakóban, számítógépes utalások: csak Poirot maradt a régi a szűk lakkcipőjében és a remekül működő szürkeállományával. A Halloween-party – mint helyszín – igazi kuriózum: a tűzharapást egyszer szívesen kipróbálnám!

>!
Tinah
Agatha Christie: Halloween és halál

Hű.. én miért csak most jöttem rá, hogy a krimik nagyszerűek? Bármi is legyen az ok, a lényeg, hogy Agatha Christie lenyűgözött. Az egész történet alatt volt egy sejtésem a gyilkost illetően, de remekül kicselezett, és amikor már úgy gondoltam hogy ő mégsem lehet az elkövető, akkor lecsapott.
Összetett, és érdekes kis regény ez, Poirot személyét megkedveltem, emellett Ariadne is egy igen jó karakter.
Úgy látszik, ezentúl egyre több krimit fogok olvasni.. nem tagadom, ez a könyv megindította bennem a lavinát, jöhetnek a krimik! :)


Népszerű idézetek

>!
Tinah

Eh bien, néha mernünk kell kockáztatni.

28. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hercule Poirot
1 hozzászólás
>!
madárka

– Isten az égben! – kiáltott fel Spence főfelügyelő. – Ez nem lehet igaz! Nem lehet, és mégis az! Ez itt Hercule Poirot, úgy éljek!
– Bizony ám – mondta Poirot –, ezek szerint megismer. Örömmel hallom.
– Ki ne ismerné meg ezt a bajuszt?

5. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Albert Spence főfelügyelő · Hercule Poirot
>!
Sli SP

Ő a maga részéről sohasem vágyott rá, hogy szép fiatalember lehessen, nem mintha erre bármiféle esélye lett volna valaha is. Egyedül a bajuszával volt elégedett: a szép, dús bajuszával, amely hálásan fogadta a gondoskodást, a rendszeres kefélgetést és nyírást. Nagyszerű bajusz volt. Poirot nem ismert senkit, akinek akár csak fele ilyen pompás bajusza lett volna. Mindazonáltal tisztában volt vele, hogy sohasem volt jóképű férfi. Szép meg aztán végképp nem.

247. oldal, 20. fejezet (Európa, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: bajusz · Hercule Poirot
3 hozzászólás
>!
Signorina

– A múlt a jelen kulcsa – mondta Poirot bölcselkedve.

Kapcsolódó szócikkek: Hercule Poirot
>!
Tinah

– Mesélje el, mi történt – mondta Poirot.
– Pontosan ezért jöttem. De most, hogy itt vagyok, olyan nehéz. Nem is tudom, hol kezdjem.
– Kezdje talán az elején – javasolta Poirot. – Vagy az túlontúl sablonos eljárás volna?

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver · Hercule Poirot
1 hozzászólás
>!
Sli SP

Hercule Poirot-ra általában nem volt jellemző, hogy kikérje mások véleményét. Az esetek többségében megelégedett a sajátjával.

269. oldal, 22. fejezet (Európa, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Hercule Poirot · vélemény
>!
Perly P

A régi bűnök hosszú árnyékot vetnek – mondta Poirot. – Minél idősebb az ember, annál inkább belátja, hogy igaz a mondás.

Kapcsolódó szócikkek: bűn · Hercule Poirot
>!
Saileach P

– Nehéz kérdések ezek – mondta Poirot –, mindazonáltal vigasztaló, hogy a természet úgy van megalkotva, hogy még a legkevésbé vonzó férfi is vonzó lehet, legalábbis egyes nőknek a szemében.

49. oldal

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · Hercule Poirot · nők
>!
TiszlaviczMarcsi IP

… Poirot nagyot sóhajtott.
– A legkevésbé sem alkalmas gyilkossági színhely – mondta Mrs. Olivernek, miközben a kapu felé ballagtak. – Nincs atmoszférája, sem tragikus légköre, de még csak meggyilkolni érdemes áldozat sincsen, leszámítva talán Mrs. Drake-et, akiről könnyen el tudom képzelni, hogy egyesek olykor-olykor szívesen kitekernék a nyakát.

72-73. oldal, 6. fejezet, Európa Kiadó 2016

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver · Hercule Poirot

A sorozat következő kötete

Hercule Poirot sorozat · Összehasonlítás
Ariadne Oliver sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Alan Alexander Milne: A Vörös Ház rejtélye
Mitch Cullin: Mr. Holmes
Jo Nesbø: Hóember
Lee Child: Nincs visszaút
Kondor Vilmos: Budapest noir
M. J. Arlidge: Ecc, pecc
Tom Rob Smith: A 44. gyermek
Rhys Bowen: Holttest a könyvesboltban
Donna Leon: Az aranytojás
Holden Rose: A Nyúl akta