Ferde ​ház 94 csillagozás

Agatha Christie: Ferde ház Agatha Christie: Ferde ház Agatha Christie: Ferde ház

„Ez a könyv egyike különleges kedvenceimnek. Évekig tartogattam, tervezgettem, fontolgattam: – Egy szép napon – mondtam magamban –, majd ha sok időm lesz, és igazi élvezetre vágyom – hozzákezdek! – Az a tapasztalatom, hogy az ember könyvei közül ötnek a megírása – munka és egyéb – élvezet.

A Ferde ház tiszta élvezet volt…

Akárhogyan is: a Ferde ház jóformán mindenkinek tetszett, joggal hiszem hát, hogy a legjobb könyveim közé tartozik. Nem tudom mi juttatta eszembe a Leonides családot – egyszercsak itt voltak. Hát mit tehettem: elszegődtem krónikásuknak” – írja könyvéről Agatha Christie.

A ferde ház címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1949

>!
Helikon, Budapest, 2017
270 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632279329 · Fordította: Borbás Mária
>!
Európa, Budapest, 2011
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630792042 · Fordította: Borbás Mária
>!
Hunga-Print, Budapest, 1993
202 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637458514 · Fordította: Borbás Mária

Kedvencelte 7

Most olvassa 1

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

pável >!
Agatha Christie: Ferde ház

A rendhagyó klasszikusok (Ackroyd…, Tíz kicsi…) közül talán a legkevésbé ismert kis remekmű. (Filmen is nagyszerű )

tündérrózsa>!
Agatha Christie: Ferde ház

Zseniális. Sajnos kevés könyvet olvastam még AC-től, azok viszont magasra tették a mércét, de ez hozta a színvonalat. A vége felé már azt mondtam, ez a nő tényleg tudott valamit, mert mindvégig csupán erős sejtésem volt a gyilkos kilétét illetően, és még azon is sikerült csavarnia egyet. Amikor már elkapott az „ahhha-érzés”, akkor jött a nagy bumm, és koppantam jó nagyot :D Rövidke könyv, de velős. Ráadásul mindvégig fenntartotta az érdeklődésemet, ami ugyancsak pozitívum. Jó volt!

31 hozzászólás
Gelso P>!
Agatha Christie: Ferde ház

Ez a könyv most annyira nem vitt el magával – ezer éve nem olvastam Agatha Christie-t, amióta molytag vagyok is csak egyet. Rákívánkoztam (arra, hogy krimikkel kapcsolódom ki). Most – gondoltam – évente kettőt beiktatok – így elkezdtem – de meglehet, hogy nem választottam annyira szerencsésen. Mindenesetre visszavitt abba a miliőbe, amiért sokszor megnézek egy-két AC-krimit filmen, a történetmesélés sem volt ellenemre, és tetszett az alapszituáció: spoiler.
Mégis valahogy annyira rávitt a célpontra, (eszembe is ötlött, hogy ennyire beteg lett vajon a világ?) ami miatt igen sajnálkoztam, viszont a végén lévő csavarral kicsit helyretette a krimik iránti elvárásaimat, így a lelkemet is helyrebillentette – nem volt nagy csalódás, de valószínű, hogy nem ez a legerősebb AC-krimik egyike.
Nagyon sokféle családtag került elém, és a szituáció elborzasztott.
Valójában a Kiadónak adnék nagy fekete pontot, mert igen slendrián maga a kiadás – rengeteg elírás, elütés, rosszul elválasztott szó van benne, és sok helyen hiányzott a festék – így teljes szavak, félmondatok hiányoztak bizonyos helyekről – szinte nem is volt már kedvem kisilabizálni, mi is lehetett ott eredetileg.
Hát ennyi, folytatom majd egy másik krimijével. Hátha az izgalmasabb és rejtelmesebb lesz.

bartok_brigitta P>!
Agatha Christie: Ferde ház

Mindig jól esik Agatha Christie-t olvasni. Kellemes stílus, egy felgöngyölni váró rejtély, egyszerű, de szerethető karakterek. A Ferde ház az eddigi legjobb történet, amit az írónőtől olvastam. Egyedül azt sajnáltam, hogy nagyon keveset tudtunk meg magáról az elbeszélőről – nem mintha hiányzott volna magához a történethez, de örültem volna, ha egy kicsit jobban megismerhettem volna Charlest.
A Leonides család tagjai részemről egytől-egyik szörnyűek, még azok is, akiknek voltaképpen az lett volna a szerepük, hogy szimpátiát keltsenek. Hozták a megszokott klisét, miszerint a kiváltságos anyagi helyzetben lévő dinasztiák mind rejtegetnek valamit, vagy éppen egészen furák.
A bűnös személye nem meglepett, sokkal inkább elborzasztott… Olyan elképzelhetetlen számomra, hogy a spoiler harag képes eddig fajulni.

Ibanez MP>!
Agatha Christie: Ferde ház

Valamiért nekem nem vált kedvencemmé ez a kötet. Hiányzott Poirot?
A cselekményvezetés jó, de valamiért kissé untam a szereplőkkel (gyanúsítottakkal) folytatott rávezető beszélgetéseket (főleg a színésznőt, bakker, már az első jeleneténél leütöttem volna a nőt, képes színházat csinálni egy gyilkosságból is!)… Talán az is hozzájátszott az egészhez, hogy se a mesélőt, se a többieket nem kedveltem meg, nem volt az egész bagázsban egyetlen valamirevaló szimpatikus szereplő se… A nyomozók csak hümmögtek, nem éreztem azt, hogy valakinek a csavaros észjárása hiányzottPoirot miatt kerülne a történet végére a pont. Sőt, igazából tényleg ki se derült volna semmi, ha a gyilkos nem akarta volna (annyi igaz, hogy nem gondoltam, hogy ő lesz az). Szóval ez most egy lagymatagabb kis krimi volt sajnos :-(

szilva81>!
Agatha Christie: Ferde ház

Csatlakoznék az előttem értékelőkhöz, nagyon jó kis krimi volt, folyamatosan fenntartotta az érdeklődésemet, ahogy haladtak az események, bennem is változott az gyilkos személyének kiléte, mindenesetre nagyon fura egy család volt, fura, de nagyszerűen kidolgozott jellemekkel. Csak ajánlani tudom.

Mrs_Bateman>!
Agatha Christie: Ferde ház

Ezer éve nem olvastam igazi régimódi krimit. Nagyon tetszett ez a könyv, folyamatosan tippelgettem, módosítgattam a lehetséges elkövető kilétét. Persze most is sikerült meglepnie, mert nem az volt a tettes, akire gyanakodtam :)

csgabi MP>!
Agatha Christie: Ferde ház

Véleményem szerint ez a könyv Christie legjobb könyve – messze megelőzi a Tíz kicsi négert és a Gyilkosság az Orient expresszen című krimiket is. Kiváló jellemrajzok, remek történet jellemzik a regényt – ami hatalmasat üt a végén. Akárhányszor is olvasom, mindig ugyanazt a hatást éri el nálam.
A Leonides-család lakhelyét olyan jól ábrázolja az írónő, hogy ott érzem magam, a detektívekkel, a családtagokkal együtt járkálva a házban. És amikor Magda „szerepel”… ahh… – de ebből is jól látszik, hogy milyen jól mutatta be Christie Sophia anyját.

Sajnos anélkül, hogy bármit is elárulnék, nem igazán tudok többet írni. De az biztos: ezt a könyvet mindenkinek el kell olvasnia, aki szereti a krimiket.

Szamღca>!
Agatha Christie: Ferde ház

Ezt a konyvet teljes mertekben a Moly-nak koszonhetem – itt figyeltem fel ra es nagyon orulok, hogy elolvastam. Egyike az altalam olvasott legjobb AC konyveknek. Vegig rendkivul olvasmanyos, izgalmas es csavaros volt. Nagyon megdobbentett a vege – pedig azt hittem jo nyomon haladok…. :-D

11 hozzászólás
mokus33>!
Agatha Christie: Ferde ház

Hát igen, nem tudom, miért lepődök meg még mindig:) Pedig már elég sok Agatha Christie regényt olvastam ahhoz, hogy ne ámuldozzak AC semmilyen megoldásán, és még ha fel is készülök rá, hogy én ugyan nem fogok meghökkenni semmin, akkor is „hűha” érzéssel teszem le a könyvet. Ez most is így történt természetesen…
Nehéz spoilermentes értékelést írni, ezért csak azt fűzöm hozzá ehhez a könyvhöz, amit éreztem olvasás közben és után. Már jó ideje úgy olvasok AC krimit, hogy nem is próbálok rájönni a megoldásra, mert tudom, hogy úgysem sikerül előre megfejtenem semmit. Most elég sokkoló volt a végeredmény, legalábbis számomra.
Örültem, hogy most nem Poirot vagy Mrs. Marple nyomozott, ez pont így volt jó, a Leonides családhoz valahogy nem is illett volna igazán Poirot, és Mrs. Marple még inkább nem. Charles nem is igazán nyomozói mivoltában szerepelt itt, ezért elnézem neki, hogy nyomozónak elég botcsinálta volt :) A bűnügy és a családi kapcsolatok talán kevésbé voltak szövevényesek, mint amit Agatha Christie-től eddig megszoktam, de természetesen ez csak a látszat volt, a végkifejlet ugyanolyan ütős volt, mint minden más regényében. Azt hittem a ferde háznak nagyobb jelentősége lesz a történetben, de a ferde házból esetleg a benne élők ferde személyiségére tudtam csak asszociálni, ezzel tudom talán magyarázni a címválasztást.


Népszerű idézetek

lillancs21>!

Azt hiszem, az emberek gyakrabban ölnek meg szeretett személyeket, mint olyanokat, aiket gyűlölnek. Valószínűleg azért, mert csak szeretteink tudják elviselhetetlenné tenni az életünket.

12. fejezet

lillancs21>!

Bizonyítsd be, hogy ez a szörnyűség nem igaz – de ha mégis igaz, akkor azt bizonyítsd be: hogy tudjam a legrosszabbat, és szembenézhessek vele!

16. fejezet

Emese_Sarosdi>!

– … Egy gyilkos rendszerint beszélni akar.
– Beszélni?
– Igen. Ha valaki gyilkosságot követett el, nagyon magányos lesz. Szeretné valakinek elmesélni – de ez lehetetlen. És ettől csak még jobban szeretné. Ha tehát arról már nem beszélhet, hogyan követte el, beszél legalább magáról a gyilkosságról – megvitatja, elméletekkel hozakodik elő, rágódik rajta.

101. oldal

Virágszépe>!

Végtére a színház gyakran tűnik valóságosabbnak, mint maga az élet…

5. oldal (Hunga-Print, 1993)

pável >!

Fokozatosan tértem magamhoz; szinte nem is voltam tudatában, hogy az imént elaludtam. Orromban ott volt a virágok illata. Előttem kerek fehér folt lebegett. Beletelt néhány másodperc, mire rájöttem, hogy emberi arcot látok − a levegőben lebeg, úgy félméternyire tőlem. Ahogy magamhoz tértem, élesebb lett a látásom. Az arc még akkor is mintha manóé lett volna − kerek volt, a homloka domború, a haja hátrafésülve, és két kis fekete gombszem nézett alóla szúrósan. De a fejhez test is tartozott − kicsi, vézna test. És a szúrós szempár engem nézett, roppant komolyan. − Szervusz − szólalt meg a fej. − Szervusz − feleltem, és pislogtam. − Én vagyok Josephine. Időközben erre magam is rájöttem. Sophia Josephine húga úgy tizenegy-tizenkét éves lehetett. Fantasztikusan rút gyermek volt, a megszólalásig hasonlított a nagyapjához. Talán még az eszét is örökölte.

10. fejezet

pável >!

− Dadus frászt kap, ha meglátja, hogy hallgatózom. Szerinte úrilány nem csinál ilyet. − Igaza is van. − Phö − mondta Josephine. − Manapság nincsenek úrilányok. A rádióban mondták. Azt is, hogy az ilyesmi elavult. − Óvatosan ejtette a szót.

22. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Evelyn Anthony: A Poellenberg-örökség
Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
Pamela Branch: Minden hétfőn gyilkosság
Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok
Robert Galbraith: Gonosz pálya
Jo Nesbø: A fiú
Donna Leon: Az aranytojás
Karin Slaughter: Sikoly
Stephen King: Mr. Mercedes
Darynda Jones: Második sírhant