És ​eljő a halál… 403 csillagozás

Agatha Christie: És eljő a halál… Agatha Christie: És eljő a halál… Agatha Christie: És eljő a halál… Agatha Christie: És eljő a halál…

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

4000 ​évvel ezelőtt Egyiptomban…

Imhotep, a ká-pap, kiterjedt család feje. Régóta özvegy, és most memphiszi útján szert tett egy fiatal és gyönyörű ágyasra. Úgy gondolja, a családnak vele kellene örvendeznie – de Nofret rövid idő alatt meggyűlölteti magát, és összeugrasztja a családtagokat. A két felnőtt fiú házassága megrendül. A szegény rokon, aki Imhotep jóakaratának hála él velük, feltűnően szaglászni kezd mindenki után, és Nofret besúgójává válik. A Memphiszből érkezett írnok rokon látszólag a család oldalán áll, de ki tudja, valójában mi vezérli? Amikor Nofret lezuhan a sziklaösvényrõl, titokban mindenki fellélegzik. De aztán felmerül a kellemetlen kérdés: valóban baleset történt? Ha igen, miért változott meg egyes családtagok viselkedése? Reniszenb, a fiatal özvegy, Imhotep leánya, aki most tért vissza férje halála után, az intézővel, Horival együtt nyomozni kezd. És hirtelen elfelejthetjük, hogy milyen régen játszódik a krimi. Az óegyiptomi szereplők éppen úgy… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1944

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Agatha Christie Helikon · Agatha Christie – A krimi királynője Európa · Hunga könyvek Hunga-Print

>!
Helikon, Budapest, 2018
312 oldal · ISBN: 9789634791478 · Fordította: Sipos Katalin
>!
Helikon, Budapest, 2017
308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632279237 · Fordította: Sipos Katalin
>!
Alexandra / Európa / Népszabadság, Budapest / Pécs, 2011
304 oldal · ISBN: 9789630792127 · Fordította: Sipos Katalin

6 további kiadás


Enciklopédia 50

Szereplők népszerűség szerint

Esza · Henet · Hori · Imhotep · Ipi · írnok · Jahmosze · Kait · Kameni · Nofret · Reniszenb · Szatipi · Szobek

Helyszínek népszerűség szerint

Egyiptom · Nílus


Kedvencelte 36

Most olvassa 10

Várólistára tette 107

Kívánságlistára tette 71

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Agatha Christie: És eljő a halál…

E könyvön felbuzdulva azt hiszem, belefogok egy üzleti vállalkozásba. Kezdő íróknak fogok árulni olcsón nyers regényvázlatokat, amihez aztán később különböző csomagokat lehet rendelni (drágán). A nyers regény első mondata nézzen mondjuk ki így:

„…………. (1) kilépett az ajtón, rápillantott a balra magasodó …………(2)ra/re, és eszébe jutott, hogy elfelejtette megetetni a ………….(3)et/at.”

És akkor ehhez lehet majd csomagokat vásárolni, amivel ki lehet tölteni a hiátusokat. Első körben a következő választékra gondoltam:
a.) „Az a szép zöld gyep” – angol csomag, tartalma: (1) James (2) Big Ben (3) gyerekek
b.) „A szfinx árnyékában” – egyiptomi csomag, tartalma: (1) Tutanhamon (2) piramisok (3) tevék
c.) „Fülledt éjszakák” – latin-amerikai csomag, tartalma: (1) Aurelio (2) az Andok hegyvonulatai (3) lámák
d.) „Morituri te salutant” – ókori római csomag, tartalma: (1) Petronius (2) Colosseum (3) rabszolgák
Stb.

De ez csak úgy eszembe jutott. Nem akarom én bántani a Krimikirálynőt. Mert bár tény, ami tény, ennek a regénynek a szereplői egyáltalán nem tűnnek egyiptominak (sokkal inkább angoloknak a XX. század első feléből), de azért AC-t dicséri, hogy ízléssel használja a kor- és tájfestő betoldásokat – nem botlunk bele oldalanként három piramisba meg négy datolyapálmába, hanem csak úgy finoman, érzéssel van jelezve, hogy ez egy történelmi krimi négyezer évvel ezelőttről. Kriminek meg eléggé szórakoztató. A gyilkos személyét a klasszikus módszer segítségével ugyan hamar kiderítettem spoiler, de akadt még egy járulékos izgalom: hogy ki a következő áldozat spoiler. Eme szempont azért is kiemelendő, mert Agatha ezúttal ipari mennyiségben nyírja ki szereplőit (nyilván az ókori egyiptomiakat nem sajnálta úgy, hisz azok már így is, úgy is hullák lettek azóta, értük nem kár), de olyan tempóban, hogy én már aggódni kezdtem, a végére marad-e gyanúsítani való személy spoiler. Ezenkívül van még egy romantikus szál is (szerelem a piramisok árnyékában, ettől csilingel a kassza), ami mondjuk nem annyira érdekelt, meg egy eléggé összecsapott lezárás is – lényegében azonban nagyon üdítő volt így nagyjából 5 év után Agathát venni a kezembe.

44 hozzászólás
MissFortune>!
Agatha Christie: És eljő a halál…

A történet az ókori Egyiptomban játszódik, ami tulajdonképpen jó kis környezetváltozást jelentett. Finoman volt érzékeltetve csak, hogy Egyiptomban vagyunk, ha nem utaltak volna folyamatosan istenségekre, illetve nem lett volna a szereplőknek ilyen ókori nevük talán el is felejtem. A regény helyszíne ugyanis roppant jól körülhatárolható: a családi birtok. Így már eleve nem csinálnak túl érdekes dolgokat, el van mindenki a birtokon.
A legnagyobb problémám az, hogy hiába haltak sorra a szereplők, ez még így is unalmas és monoton lett. A karakterek egyikét se sikerült megkedvelnem, mind unszimpatikusak, lehet ez is az oka annak, hogy ennyire hidegen hagyott az egész történet.
Sajnos nem volt meg a szokásos Agatha Christie varázs.

pannik>!
Agatha Christie: És eljő a halál…

Nekem ez nagyon tetszett.
Annyira más, annyira eltérő mint a klasszikus angliai történetei, hogy felüdülés volt olvasni.
Végig fenntartotta a figyelmet, a karakterek izgalmasak, a sztori szövevényes.
Egyiptomban járunk 4000 évvel ezelőtt, nagyon szeretem az egyiptomi kultúrát, valószínűleg emiatt is tetszett nagyon.
Szóval a bűneset, az előzmények, a jellemábrázolások ugyanolyan zseniálisak ahogy azt az írónőtől megszokhattuk, csak meg van spékelve a történet egy kis túlvilági fűszerrel meg babonával vagy hiedelemmel.
Szóval jó nagyon, ajánlom.

Levandra>!
Agatha Christie: És eljő a halál…

Ha nem látnád a borítón, el sem hinnéd, hogy Agatha Christie írta. Aztán mégis. Mert ki más tudna ilyen nagyszerűen megkomponálni egy gyilkosságot? Több gyilkosságot. Olyan csodálatosan sikerült a világ megteremtése, hogy ott éreztem magam abban a korban, az egyszerű életformában és azt gondoltam, mennyire jó lenne ez így nekem, milyen szívesen élném ezt az életet, menyire otthonosan érzem magam benne. Aztán jöttek sorba a gyilkosságok, éreztem a rettegést, éreztem megvetést a tehetetlen családfő, Imhotep iránt, gyűlöltem Henet-et, tiszteltem Isát és nem tudtam hova rakni Sobeket. Ez a könyv több, mint egy krimi, több, mint amit megszoktunk Agathától, nem csak térben, hanem az időben is utazni visz minket. Végül pedig, az is kiderül, hogy ki a gyilkos.

Abszolút kedvenc könyvem Agathától és annak ellenére, hogy krimi, már többször újraolvastam,

2 hozzászólás
Lynn>!
Agatha Christie: És eljő a halál…

Eleinte nagyon nem csúszott. Talán azért, mert annyira idegen volt nekem az ókori Egyiptom és AC párosa. Más volt a nyelvezete, mint azoknak, amiket eddig olvastam tőle. Aztán egyre érdekesebb lett. Jó volt belelátni egy kicsit egy ilyen család mindennapjaiba, abba, hogy ki hogy éli meg egy ágyas megjelenését (érdekesség: ágyasokkal nem sűrűn találkoztam olvasmányaimban, de a most olvasott könyvben, A Dűnében is szerepel egy ágyas).
Gyanakodtam erre, aztán arra, csak épp amarra nem, ezért aztán jól meglepődtem, mikor kiderült, hogy ki is az, aki sorra gyilkolássza az embereket.
Megszerettem Eszát, ezt a gunyoros öreg hölgyet és az élete új értelmét kereső fiatal lányt is.

Ekhal>!
Agatha Christie: És eljő a halál…

Igazán nagyszerű könyvet tart kezében az olvasó. Egy kiváló krimihez van szerencsénk, amit az írónő autentikusan áthelyezett a tőle megszokott 20. századi környezetből az ókori Egyiptomba. És remekül működik az egész. :) Az emberi természet ugyanis az évszázadok, évezredek során alig változott, a lelki folyamatok a mai napig ugyanazokból a motívumokból táplálkoznak, mint akkor. Van ebben valami szép, de félelmetes is…
Érdekes, sejtelmes, ókori hiedelemvilággal átszőtt történetet kapunk. Olvastam volna még tovább erről a világról, nem bántam volna még, ha kicsit többet kapunk a korrajzból, de itt a krimi atmoszférán volt a hangsúly. Az pedig elsőosztályú.

Csabi P>!
Agatha Christie: És eljő a halál…

Szeretem a történelmi krimiket, és elsősorban nem a történet miatt, hanem a bennük megjelenő hétköznapi élet megjelenítése miatt. Ennek hiánya az egyik, ami miatt nagyon nem tudtam szeretni ezt a regényt.
AC nagyon kimozdult a komfortzónájából, amikor megírta egyetlen történelmi krimijét, nem is aprózta el, mindjárt 4000 évet ugrott vissza az időben. Hogy ’44-ben mennyit tudtak az óegyiptomi életről, azt nem tudom, de ebben a regényben ebből semmi sem jelenik meg. A helyszín nagyon bekorlátolt, csupán a család birtoka, a szereplők a család tagjai, de már a szolgák is csak az „elszalajtott egy fekete fiút” szintjén jelennek meg. Gyakorlatilag egyáltalán nincs felépítve a világ, a szereplők egy üres színpadon mozognak, és mondják a nem túl szellemes párbeszédeiket. Ez a történet tényleg játszódhatna egy angol vidéki kúrián, amit pár hétre elvágott az időjárás a külvilágtól, csak bor helyett teát innának a szereplők doszt.
Ettől még a sztori persze lehetne jó, de nem az, végig dögunalom, már a közepén lehet tudni, hogy ki lesz a gyilkos, ismerve Agatha néni jó öreg trükkjeit. A „nyomozást” hárman vállalják magukra, Reniszenb, a friss özvegy, Hori, a gazdasági izé, és Esza nagyi, utóbbi kettő mindig rejtélyesen elmondja Reniszenbnek, hogy ők aztán sejtik a tutit, de jobb, ha még nem mondják el (hát persze, majd az utolsó oldalakon), meg addig is hadd hulljon a férgese, úgysincs túl sok szimpatikus tagja ennek a családnak.
Kudarc ez a regény minden szempontból, sem a történelmi krimi, sem AC kedvelőinek nem tudom ajánlani.

3 hozzászólás
konyvolvaso >!
Agatha Christie: És eljő a halál…

Ez egy korai mű még az írónői korszakában.Nagyon érdekes most a hely ahol játszódik nem a szokásos. Nehezen lehet elképzelést alkotni a gyilkos céljáról, indíttatásáról, szinte mindenki veszélybe kerülhet és kerül is. A messziről jött emberek mindig gyanúsak, de tényleg tőlük kell félni? Meglepő fordulatot vett a történet azért tetszett.

Véda P>!
Agatha Christie: És eljő a halál…

Nem gondoltam volna, hogy valaha ókori krimit fogok olvasni; azt pedig pláne nem, hogy AC-től. Ám minden kétséget kizáróan csak ő lehet képes arra, hogy mikor a 160 oldaltól végre kezdem kapisgálni ki lehet a gyilkos, a cselekmény sodrása folytán minden 10. oldal után megváltoztatom a potenciális jelöltet…Beleértve a már elhunytakat is…Az egyik legjobb Agatha Christie, amit olvastam.

mani12>!
Agatha Christie: És eljő a halál…

Azt vettem észre, hogy az AC regények közül azok tetszenek jobban, amikben nincsenek benne a híres detektívek, hanem csak ilyen kis különálló regények, mint pl. Tíz kicsi néger, Örök éj.
Itt sem volt másként. Az első pár oldal után nem volt kedvem olvasni, mert idegennek tűnt a világ, idegenek voltak a nevek, és nagyon sok volt belőle. Sokáig tartott, mire össze tudtam rakni, hogy ki kicsoda, és kivel áll kapcsolatban. De aztán belelendültem, és végül nagyon tetszett. :)
Mikor elkezdődtek a halálesetek már nagyon izgalmassá vált, és én is próbáltam kitalálni, hogy a szűk körből ki lehet a gyilkos. spoiler


Népszerű idézetek

eme P>!

A boldogság apró dolgokból áll, mint ahogy a nyaklánc kis gyöngyökből áll össze.

133. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
1 hozzászólás
tgorsy>!

De tanulj meg tőlem valamit, szép gyermekem! A nők nem egyenes úton érik el, amit akarnak, és megtanulják kiaknázni a férfiak gyengéit – már ha nem ezzel a képességgel születnek.

183. oldal (Európa, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · nők
3 hozzászólás
Cheril>!

Az egész élet tréfa, Imhotep… és a halál az, aki legutoljára nevet.

237. oldal

Vaniliamamor_Bella>!

[…] ha egyszer egy szív megnyílik a bűn előtt, a bűn úgy elburjánzik, mint pipacs a vetésben.

216. oldal, Huszonharmadik fejezet - Nyár második hava - 17. nap

Kapcsolódó szócikkek: bűn
Maya>!

Az élet nem a biztonságról szól: kockázat nélkül nem lehet játszmát nyerni.

HARMADIK RÉSZ: NYÁR -TIZENHETEDIK FEJEZET Nyár második havának 15. napja - IV.

Kapcsolódó szócikkek: biztonság · élet · játszma · kockázat
Shanara>!

– Azt ugye tudod, hogy minden sírban van egy olyan ajtó, amelyik nem nyílik sehová?
Reniszenb rábámult.
– Hát persze – mondta.
– Az emberek is ilyenek. Megtévesztésül készítenek ilyen álajtókat. Ha rájönnek, hogy gyengék, hogy alkalmatlanok, akkor egy hatalmas ajtó készítenek magabiztosságból, hangoskodásból, parancsoló tekintélyből – s egy idő múlva maguk is hinni kezdenek benne. Azt hiszik, mint ahogy a többi ember is, hogy ők tényleg ilyenek. Pedig e mögött az ajtó mögött nincs más, csak szikla, Reniszenb… Aztán, mikor jön a valóság, és megérinti őket az igazság tollpihéjével, akkor előbukkan igazi énjük.

121. oldal (Európa Könyvkiadó, 2008.)

Shanara>!

A jóság több, mint a szépség.

37. oldal (Európa Könyvkiadó, 2008.)

Kapcsolódó szócikkek: jóság · szépség
1 hozzászólás
Shanara>!

A félelem nem más, mint tökéletlen tudás.

200. oldal (Európa Könyvkiadó, 2008.)

Kapcsolódó szócikkek: félelem
Shanara>!

Van olyan gonosz erő, ami kívülről jön, és a világ számára jól látható módon támad, de van másfajta romlás is, ami belülről nő meg, aminek nincs látható külső jele. Lassan növekszik, napról napra terjed, amíg végül az egész gyümölcs megrohad, felzabálja a betegség.

26. oldal (Európa Könyvkiadó, 2008.)

Shanara>!

[…] mert növekedésnek mindig lennie kell, és ha valaki nem képes növekedni a kedvességben, a bölcsességben és a nagyszívűségben, akkor a másik oldal, a gonosz dolgok indulnak növekedésnek.

282. oldal (Európa Könyvkiadó, 2008.)


Népszerű triviák

Kogoro P>!

Agatha Christie egyetlen olyan regénye, ami az ókorban játszódik.

Kapcsolódó könyvek: Agatha Christie: És eljő a halál…

Agatha Christie: És eljő a halál…
2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Fabian Lenk: A fáraó halálának titka
Steven Saylor: A fúriák haragja
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Paul Doherty: A hiénák éve
Cathrin Smith: Eredet
Paul Doherty: Ré álarca
Paula Hawkins: A víz mélyén
Robert Galbraith: Gonosz pálya
Ben Elton: Halál egyenes adásban
Jeffrey Archer: Tökéletes másolat