Death ​on the Nile (Hercule Poirot 17.) (Colonel Race 3.) 86% 36 csillagozás

A harmadik Agatha Christie könyvem, így még a szürke sejtjeim nem álltak rá teljesen az írónő gondolkodására, ennek ellenére ebben a könyvben kitaláltam a gyilkos személyét.
Ahogy láttam az értékelésekben, ez unverzális „probléma” volt, így azt gondolom, a motiváció elég könnyen kitalálható volt, és ezen még az írónő red herringjei sem tudtak változtatni, nem tudtak félrevezetni. spoiler
A hangulata kellemes volt, várom nagyon a filmet, biztos izgalmas lesz.
A fél csillag levonás az eleje miatt járt, számomra nagyon vontatott volt.

spoiler
spoiler

Kínosan sokáig tartott ezt a könyvet kiolvasnom. A negyvenedik fejezet tetszett nagyon, amikor összegzésképp Poirot elmesélteti Jacquline de Bellefortal, mi történt.

Egyik kedvencem, úgyhogy már régóta tervben volt eredeti nyelven is elolvasni. Ezek a távoli tájakon játszódó AC könyvek szerintem különösen jól sikerültek, látszik, hogy imádott utazni és rajongott a történelemért és – különösen a keleti – kultúráért.
Nagyon hangsúlyosak a jellemábrázolások, relatíve sokat kell várni, mire megtörténik a gyilkosság, és addigra már minden jelentősebb karaktert alaposan megismerhetünk. Sajnos tipikusan az a történet, ahol a nagy fordulatokat – avagy a gyilkos személyét – képtelenség elfelejteni, úgyhogy a végén nem lepődtem meg, de így is nagyon élveztem. Bizonyos szempontból valóban kissé romantikus történet, de számomra ez csak emelte a fényét – a gyilkosság nyakon öntve egy kis cukormázzal nem is olyan rossz dolog.
Ami a nyelvezetet illeti, nagyon könnyen bele lehet rázódni, talán egy-két szót kellett meglesnem a szótárban; bár az is közrejátszik ebben, hogy már olvastam AC-t eredetiben, így nagyjából tudtam mire számítsak.

Remekül kidolgozott, aprólékos és persze csavaros bűnügy, aminek a megoldására (szerintem) lehetetlen rájönni. Kivéve persze Hercule Poirot-t.

Szeretem azt, ahogy Agatha hülyét csinál belőlem. Hogy figyelek, koncentrálok, ráharapok egy szálra, és egészen az utolsó fejezetig biztos vagyok az igazamban, hiszen más nem történhetett. Aztán kiderül, hogy de, mégis. :D
Ó, hát a kis belga pedig örök kedvenc. :)

Tetszett. Egyszerű, de nagyszerű. Tudtam, ki a gyilkos, csak nem tudtam, hogyan. Aztán Poirot a látszólag össze nem függő mondókáival rávezetett a megoldásra is. Egyedül a vége nem tetszett. Túl szentimentálisra sikeredett. De hát, Agatha néném nálam hivatalból megérdemli mind az öt csillagot…:)

Poirot mellett Race olyan semmilyennek tűnik. És természetesen nem ő oldotta meg az spoiler ügyet, hanem a mindig tévedhetetlen Poirot.

Egyiptomi utazgatások, majd egy hajón megtörténik a tragédia.
És nem lehet hova menekülni, a gyilkos spoiler ott van az utasok között.
De szerencsére ott van az utasok között Poirot is, meg Race ezredes is.

spoiler

Hangoskönyvben kezdtem, és zseniális volt a narráció, de mivel túl izgalmas volt, átváltottam sima könyvre, hogy gyorsabban tudjak haladni. Volt benne néhány meglepő fordulat, de úgy a felétől már sejtettem, hogy nagyjából mi lehet a rejtély. Nagyon jó volt.

Agatha Christie-től ez a második könyv amit olvastam, az első a Tíz kicsi néger volt amit kicsit zavarosnak találtam de ezt eszméletlenül élveztem. Ugyan a belőle készült filmet már láttam, ez egyáltalán nem vont el a könyv élvezhetőségéből, sőt még extra szórakoztató is volt figyelni miben és hogyan tér el a kettő.
4-nél több csillagot sajnos nem tudok adni, mert akármilyen jó is volt, a rejtélyek nem ütöttek meg annyira mintha nem ismertem volna a történetet, de ez abszolút nem a könyv hibája.

Kicsit lassan indul be, ennek ellenére nagyon érdekes történet. Kellően izgalmas, rejtélyes és szövevényes, a karakterek jól kidolgozottak, Hercule Poirot itt is zseniális, a helyszínért pedig külön plusz pont, imádom Egyiptomot. :)