A ​váratlan vendég 278 csillagozás

Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Sűrű köd lepi Dél-Wales kietlen útjait. Magányos utazó autózik a kései órán a kihalt úton, s egy kanyarban árokba csúszik a jármű. Sehol egy arra járó, így hát a vezető gyalog kénytelen elindulni, hogy segítséget keressen.
Magányosan álló előkelő villára bukkan a közelben, s mivel kopogására nem kap választ, bemegy a tárva-nyitva álló ajtón. A nappaliban egy középkorú úr ül tolószékben – ám az idegen döbbenten látja, hogy a férfit lelőtték.
Vajon miért nem menekül hanyatt-homlok az idegen a helyszínről, hiszen nyilvánvalóan gyilkosság történt? Azért, mert megjelenik egy vonzó, szőke nő – netán a gyilkos? –, és lovagias hősünk nem hagyhat magára egy bajba jutott hölgyet? Talán a kíváncsiság marasztalja ott? Netán valami más, titokzatos indíték vezérli?
Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője a tőle megszokott módon mesterien bogozza ki a szálakat az eredetileg színdarabnak készült, Charles Osborne által regénnyé átdolgozott történetben.

Eredeti megjelenés éve: 1958

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Agatha Christie – „keretes” könyvek Európa, Magyar Könyvklub · Aquila könyvek Aquila

>!
Európa, Budapest, 2014
188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630798914 · Fordította: Kovács Ivett
>!
Európa, Budapest, 2014
188 oldal · ISBN: 9789630799546 · Fordította: Kovács Ivett
>!
Aquila, Debrecen, 2007
240 oldal · ISBN: 9789636795566 · Fordította: Kovács Ivett

1 további kiadás


Enciklopédia 12


Kedvencelte 13

Most olvassa 2

Várólistára tette 65

Kívánságlistára tette 38


Kiemelt értékelések

Márk_2011>!
Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég

Volt egy sanda gyanúm, és még egy, és még egy. Aztán rajöttem ki a tettes, és nem az lett, és újra rájöttem, és végül a sanda gyanúm lett a tettes! Szóval…. gyakorolnom kell még Aghata Christie-t.

28 hozzászólás
Gorkie P>!
Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég

„Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője a tőle megszokott módon mesterien bogozza ki a szálakat az eredetileg színdarabnak készült, Charles Osborne által regénnyé átdolgozott történetben.”

Nos, igen, nagyon érezni lehetett a stílusból, hogy nem Agatha Christie írta meg, de a történet maga már igazi Christie-mű.
Nekem valahogy hiányzott az írónő stílusa, és valahogy az eseményeket is kicsit vontatottnak éreztem. Valószínűleg azért, mert nem volt olyan egyszerű és letisztult a fogalmazás, ahogy már megszoktam.
Ettől függetlenül, a történet érdekes volt és csavaros. Bár, volt egy sejtésem a gyilkos kilétére, megint sikerült elbizonytalanítani. Megtanulhatnám már, hogy ne hagyjam magam. :))
Egyszer mindenképp érdemes elolvasni.

>!
Európa, Budapest, 2014
188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630798914 · Fordította: Kovács Ivett
Finn_Hudson>!
Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég

Már az első oldalakon sejtettem, hogy ki a gyilkos, de utána Christienak sikerült összezavarnia. A történet szép lassan bontakozik ki, felmutat egy csomó szereplőt, akik közül mindenkinek volt oka a gyilkosságra, majd mikor már azt hittem, hogy lezárult a cselekmény, jött a csattanó spoiler. Regényben is érdekes volt, de színdarabként látni lehet az igazi.

9 hozzászólás
Papírra_vetett_gondolataim>!
Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég

Egy újabb fantasztikus AC regény, ami kicsit más volt számomra, mint amiket eddig olvastam tőle, de ettől talán még jobban megfogott és tetszett az egész történet. A rövidsége és az izgalmak miatt csak úgy átsuhantam rajta, ami igazán jól esett a lelkemnek! A kötet szeretete mellett van bennem egy nagy adag sikerélmény is, ugyanis sikerült kitalálnom a végkifejletett, amire rendkívül büszke vagyok! :)
https://youtu.be/STdIhmBvomU

3 hozzászólás
Klodette >!
Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég

Ezt az AC regényt még sosem olvastam és persze igazából nem is ő írta, hiszen Charles Osborne dolgozta át színdarabból, de attól még nagyon jó volt. Tetszett, kimondottan tetszett. :)
Azért vonok le fél csillagot, mert a vége megint kicsit el lett kapkodva és hát nem is túl pozitívan ért véget, pedig én drukkoltam spoiler
Pörgős volt, gyorsan lehetett vele haladni, olvastatta magát, bár már az elején sejtettem, hogy ki a gyilkos valójában és végül igazam is lett, ami AC regényeknél nem nagyon szokott előfordulni, szóval ezzel magamat is sikerült meglepnem.
Nagyon szívesen megnézném színdarabként.
Furcsa volt, hogy Poirot vagy Miss Marple nem szerepeltek, de ebből is látszik, hogy nélkülük is lehet szuper egy AC krimi.
Ajánlom.

4 hozzászólás
bhannaa>!
Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég

Legelső Agatha Christie könyvem, de nem a legutolsó az is biztos! Végig fent tartotta az érdeklődésemet, tényleg nagyon jó kis történet volt. Nagyon sok gyanúm volt, hogy ki lehet a gyilkos aztán történt valami teljesen összezavart és már nem azt gondoltam. Összevissza zavart ez a könyv de igazán frappáns befejezése lett. Mindenkinek ajánlom aki szeretne egy kis izgalmat, és nyomozást ;)

Dénes_Gabriella>!
Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég

Kivételesnek tartom ezt a krimijét Christie-nek. Nem lesz a kedvencem, és nem tartom jobbnak például a Pókhálónál, a Tíz kicsiről nem is szólva, de a maga nemében üdítően egyedi. Persze, a vidéki Anglia arisztokratái a szereplők, úri hóbortokkal és vitatható erkölcsi magatartással „terhelten”, ez idáig nem újszerű. De maga a cselekmény jó, nem kiszámítható. (Illetve persze, az ember előre tudja, hogy X. gyanús… csak aztán ott a könyv vége!)
Engem nem zavar az Osbourne-féle átírás, oké nem olyan aprólékos vagy inkább nélkülöz mindenféle leírást, de én például nem hiányoltam ezeket. Tetszik a színpadszerűség, hogy nem járunk be toronyát-boronyát, hanem minden jelenet nagyjából egy (esetleg két) színen megoldható.

gazibla IP>!
Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég

Nem szokványos Agatha Christie könyv. Teljesen más szemszögből/oldalról mutatja meg az írónő ezt a gyilkosságot. :) Az utolsó oldalakig tele van meglepetéssel a történet. Kedvenc lett. :)

Hoacin>!
Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég

Hűvös novemberi éjfél, gomolygó köd, főhősünk árokba borul autójával a világ végén. A kutyafáját.
Segítségért indulva rögtön hullát lel. Pech, hát ő már tuti nem ad szállást.
A frissen lelőtt tetem közelében ott bújkál egy vonzó szőke lány. Hm, hát talán mégsem olyan sürgős távozni.
Pisztoly van nála, és állítólag ő a gyilkos. Sebaj, bekapcsoljuk az oltalmazó lovag üzemmódot.
A történet fordulatos, és hiába olvastam már el egy raklapnyi Christie krimit, most mégis csőbe húzott. Az elhunytról persze gyorsan kiderül, hogy ritka nagy gyökér volt, kábé olyan rajzfilmes főgonosz szinten, és kész csoda, hogy csak most tették el láb alól. Felsorakozik a szereplőgárda, előáll a színdarab… és hát valahol ez volt a gond számomra. Hogy ez színpadon biztos hatásos, a sztori érdekes és csavaros, a karakterek jók… de mégis kicsit üres az egész, hiányzik a hangulatfestő ábrázolás, a humor, Philip Marlowe, aki a majomfenék-kék neonfényekről áradozik, a sokszínű, árnyalt szereplők, a regényesség. Tetszett, hogy Cadwallader őrmester nyitott szemekkel álmodozik újabb költeményének megszületése közben, de poetikus merengése kevés ahhoz, hogy a könyv igazán megteljen élettel.
És a vége! A vége az csattant rendesen, de a lezárás nem tetszett. spoiler Viszont könnyed olvasmánynak egy délutánra megfelel. Tanulság: ordas galádként viselkedve előbb-utóbb betoppan a végzet, mint a váratlan vendég. Ja, és macskákra sem kellene lövöldözni.

KBCsilla P>!
Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég

Karácsonykor, eltelve minden jóval, mi más is lehetne a legjobb, mint egy könnyed krimi, ahol nem kell gondolkodni, nincs semmi felelősség.
A halott már úgyis halott, a gyilkos már úgyis gyilkos, jó esetben a következő áldozat sem én leszek.
Na jó, kicsit azért agyaltam közben, hogy ki lehet a gyilkos.
Ebéd közben elmeséltem a történetet, és előálltam azzal az ötlettel, hogy mi lenne, ha …
És bejött.
De azért jó kis olvasmány volt, bár meglepődtem rajta, hogy valójában egy színdarabbal állok szemben, igaz, visszagondolva teljesen egyértelmű volt..


Népszerű idézetek

Bogas >!

– „Bús köd száll novemberben, de ritkán decemberben.” Gondolom, ez nem Keats?
– Nem – jelentette ki Cadwallader büszkén. – Ez Cadwallader.

72. oldal, Hatodik fejezet (Magyar Könyvklub, 2004)

helóviri>!

Valójában a férfiak tartoznak az érzékenyebb nemhez. A nők kemények. A férfiak nem tudják elfogadni a gyilkosságot. A nők, láthatóan igen.

184-185. oldal, Huszonegyedik fejezet (Magyar Könyvklub, 2004)

Dénes_Gabriella>!

Hogy szeretnek a nők mártírt játszani!

184. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nők
FreeAngel>!

[…] a férfiak és a nők másképp viselkednek ugyanazokban a helyzetekben. Ebből is nagyszerűen látszik. Valójában a férfiak tartoznak az érzékenyebb nemhez. A nők kemények.

184. oldal

Kapcsolódó szócikkek: érzékenység · férfiak · nők
EBrody I>!

Egy hűvös november éjszakán, nem sokkal éjfél előtt, gomolygó köd borította homályba a fákkal szegélyezett sötét, keskeny utat Dél-Walesben, nem messze a Bristol-csatornától, ahonnan egy ködkürt bús hangja hangzott fel gépiesen néhány percenként.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: ködkürt
FreeAngel>!

– És a nővér szavában lehetett hinni?
    Miss Bennett láthatóan megsértődött a kérdésen, amit a hivatása becsmérléseként értelmezett, és kissé ellenségesen felelt:
– Nagyon remélem. Végül is az emberek nem szoktak összevissza hazudozni… ilyen kérdésekben semmiképpen. Vagy talán igen?
    Cadwallader őrmester, aki figyelemmel kísérte a kihallgatást, most közbevágott:
– Ó valóban nem szoktak! – kiáltotta. – Abból, ahogy beszélnek, néha az az érzése támad az embernek, hogy nem csupán bőven a sebességhatár alatt hajtottak, de közben sikerült még visszafelé is haladniuk!

81-82. oldal, Nyolcadik fejezet

Belle_Maundrell >!

– Milyen csodálatosak a nők!

158. oldal, Tizennyolcadik fejezet (Európa, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: nők
konyvolvaso >!

„Bús köd száll novemberben, de ritkán decemberben.”

70. oldal, Hatodik fejezet

konyvolvaso >!

Keresünk pillangókat meg madártojást, és mindenféle játékokat játszunk.

86. oldal, Kilencedik fejezet

EBrody I>!

Valójában a férfiak tartoznak az érzékenyebb nemhez. A nők kemények. A férfiak nem tudják elfogadni a gyilkosságot. A nők, láthatóan, igen. Ha egy férfi gyilkosságot követ el egy nőért, azzal valószínűleg még értékesebbé válik a nő szemében. A férfiak másként éreznek.

184-185. oldal, Huszonegyedik fejezet (Magyar Könyvklub, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: érzékenység · férfiak · nők · ölés, gyilkolás

Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
Robert Galbraith: A selyemhernyó
Lee Child: A baj nem jár egyedül
Colin Dexter: Az utolsó busz Woodstock felé
Jeffrey Archer – Anthony Capella – Lee Child – Patricia Wood: Kettős mérce / A kávé sokféle aromája / Nincs mit veszítened / Mázlista
A. A. Milne: Éppen jókor!…
Alan Alexander Milne: A Vörös Ház rejtélye
J. P. Delaney: The Girl Before – A lány a múltból
Sophie Hannah: A Kingfisher Hill-i gyilkosságok
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok