Az ​alibi 91% 415 csillagozás

Tipikus Agatha Christie regény. Egy meg nem oldott gyilkosság, sok gyanúsított, és egy önjelölt nyomozó. Mi mást is mondhatnék minthogy imádtam ? :D
Olvasátok csak bátran,hiszen fantasztikus. Oszinten letezik olyan AC regeny ami nem hihetetlenul jo? Szerintem nem. Agatha egyszeruen nem tud rosszat irni. :D

Bár se Miss Marple, se Poirot, kaptunk egy Dr. Calgaryt, aki teljesen véletlenül potyan bele egy gyilkossági ügybe.
Már az alapszituáció is igen érdekes, egy évekkel ezelőtti gyilkossággal kapcsolatban merül fel egy olyan tény, amely mindent megváltoztat. Szerencsétlenségére, éppen Dr. Calgary van birtokában ennek az információnak, a lelkiismerete pedig nem hagyja nyugodni, amíg ki nem deríti az igazságot. Ez pedig az Argyle családot elég rosszul érinti. Miért fogadja a család ennyire gyászosan a híreit? Miért nem örülnek?
A gondosan rejtegetett titkok szépen lassan napvilágra kerülnek, de vajon a gyilkos is meglesz?
Igazi krimi, jól kidolgozott karakterekkel, megdöbbentő csavarokkal, ahogy azt már az írónőtől megszokhatuk. Remek történet volt ez is.

Ez is egy jó kis történet volt. Szokás szerint sok rejtéllyel és hazugsággal. Most dr. Calgary a főszereplő, aki kideríti az igazságot. A rendőrség megint nem áll a helyzet magaslatán. Sok-sok rejtett és kevésbé rejtett sérelem kerül elő. A vége csattant rendesen. Érdekes, hogy nemrég láttam filmen és ott szerepelt Miss Marple és Gwendával együttesen oldották meg a rejtélyt.

Tetszett. Inkább pszichológiai krimi ez a könyv, a gyilkos személye lassan, lépésről-lépésre bontakozik ki, nem kis meglepetést okozva. Ez a könyv nekem úgy tűnik, kicsit más a szokásos Christie regényektől.

https://gaboolvas.blogspot.hu/2018/02/az-alibi.html

Megfogadtam magamban, hogy nem próbálok rájönni a gyilkosra, hiszen nagy valószínűséggel úgysem fog sikerülni. De persze, hogy Agatha megint behúzott a csőbe, berántott a történettel, hogy elkezdjek spekulálni. spoiler. Aztán persze nem nyertem. Ismét egy nagyszerű történet, kissé hiányzott Poirot, szinte vártam, mikor toppan be, de helyette Dr. Calgary oldotta meg a rejtélyeket.

Nagyon érdekes és izgalmas.
Tetszett a különbözősége a többi regényétől és az is, hogy semelyik nagy nyomozója az írónőnek nem tűnik fel. A rejtély megfoghatatlan és egy hétköznapi, épphogy csak érintett személy kezdi el a szálak kibogozását némi lelkiismeret furdalás által vezérelve (bár senki nem vethet a szemére semmit mert nem szándékosan tette, de tudtán kívül évekig birtokában volt egy sorsdöntő információnak).
Pillanatok alatt elolvasható. Tele van feszültséggel. Nagyszerű jellemrajzokkal. Ismét mindenki gyanús, kellően gyanús ahhoz, hogy fogalmunk ne legyen ki is a valós gyilkos.
A végén nekem nagy volt a döbbenet.

Jaj, de jó volt! Krimi a javából!
Annyira, hogy sem Poirot, sem Miss Marple nem hiányzott egy másodpercig sem. :)
Ízig-vérig hamisítatlan AC, a gyilkos pedig…. igen, ahogy várható: nem találná ki senki!

Ismét egy jó kis történetet olvashattam A.C.-től. Az eleje nekem kicsit lassan indult be időnként talán untam is de olvastam tovább és ahogy egyre jobban haladtunk úgy éledt fel az érdeklődésem. Szépen felépített volt. Az emberi lélek bugyraiba nyerhettünk bepillantást. Milyen lehet egy nő akinek az anyaság természetes úton nem jött össze vagy milyen hatással lehet a kapcsolatokra a bizonytalanság. Mindig érdekes,hogy egyes emberek hogyan reagálnak helyzetekre. A megoldásra én nem jöttem rá pedig szinte kiabált. Aki szereti a lélektani krimit olvassa bátran.

Hát igen, nem kell mindig nekünk Marple vagy Poirot, hisz nélkülük is tud írni egy jó krimit. Párhuzamosan olvastam és néztem a sorozatot, totál más a kettő, és persze ismét a könyv győzött, bár versenyről szó sem volt.
Csavaros kis történetet kapunk.

A krimi királynője egy újabb remekművét sikerült most olvasnom; minden, amit egy krimitől várhat az ember, ebben megvolt. Már az első mondatokkal kezdetét vette a figyelmet fenntartó borzongás, gyanakvás és kíváncsiság, s mindez az utolsó oldalig ki is tartott.

Agatha Christie zseniálisan vezette fel, majd bonyolította a cselekményt, végül tárta fel a gyilkosságok hátterét, okát, leplezte le a bűnöst. Még csak sejteni sem lehetett, ki követte el a bűntényt, mikor és hogyan, hiszen – mint oly sok esetben AC krimijeiben – mindenki gyanús volt, mindenki motivált lehetett és persze senki sem mond igazat, mindenki féltve őriz valamilyen titkot. Mígnem Dr. Calgary fel nem bukkan, elő nem áll egy leleplező vallomással, s ezzel egy hatalmas kavicsot dob az állóvízbe, nagy hullámokat és igazi félelmet, rettegést, szinte fejetlenséget idézve elő a „már kényelmesen hátradőlt” család szereplőinek életében.
Nagyon szeretem, mikor Poirot, vagy Miss Marple nyomoz, bogozza ki a szálakat, ám ezesetben egyik sem volt jelen, és emiatt nem is volt hiányérzetem, lendületesen, izgalmasan haladt a cselekmény, lepleződött le a gyilkos és a motivációja.

Mindeközben az írónő sok mindennel szembesít bennünket, olvasókat is. Igazi emberismerőként, kifinomult pszichológiai tudással ábrázolta valamennyi szereplőt, remek karaktereket hozott és mutatta be általuk, hogy nemcsak a bűncselekmény áldozata tekinthető áldozatnak, hanem az elkövetők is, sőt ők igazán. A hiúság, hiszékenység, szeretetéhség, elhagyatottság, bizalmatlanság, valamint az elnyomás, mely származhat bizony az anyai túlszeretésből is, mind-mind meghúzódott a háttérben, és vezetett szinte nyílegyenesen a gyilkosságokhoz.
Tökéletes krimi, nagyszerű történet, remek szereplők. Ismét izgalmas élmény volt kedvenc krimiírómtól olvasni. Örök kedvencem.