A semmiből tűnik elő, úgy jár-kel, mint a régi mesék láthatatlan Harlequinje.
A titokzatos Mr. Quin váratlanul felbukkan egy régi vagy rövid idővel érkezése előtt elkövetett bűntény színhelyén. Senki sem ismeri – ő viszont ismeri az események valamennyi főszereplőjének múltját! Soha nem állít semmit – ám ügyesen feltett kérdéseivel olyasmire emlékezteti a történetek részeseit, amire addig maguk sem gondoltak, imígyen, segítve elő a rejtélyes bűnügyek megoldását…
A titokzatos Mr. Quin 78 csillagozás
Mr. Quin címmel is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 1930
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hunga könyvek Hunga-Print
Kedvencelte 4
Most olvassa 1
Várólistára tette 21
Kívánságlistára tette 18

Kiemelt értékelések


Rendhagyó történetek füzére ez a könyv Agatha Christie-től abból a szempontból, hogy nem a megszokott nyomozók a főszereplők. A titokzatos Mr. Quin és Mr Satterthwaite némi kis misztikával is ellátott kapcsolata érdekes, helyenként tanulságos történetek sorát alkotja, önálló kis írások, novellák egybefűzése egy sajátos megoldással. Nekem tetszett, elvoltam a 69 éves Mr Satterthwaite hasonszőrű gondolataival.
A ’90-es évek után, számos, korábban tán a kiadók által érdemtelennek nyilvánított, magyar nyelven nem megjelentetett műve került piacra, ez is ezek közül való, méghozzá a Hunga-Print kiadótól, akik egész sorozatát dobták a piacra a hasonló A.C. művekből. Kiadásaik ma ritkaságoknak minősülnek, s az antikvár könyvesboltokban magas áron forognak.


Jó, hogy megfogadtam a tanácsot, és nem egyben olvastam ki, hanem darabonként. Így nem untam vagy utáltam meg Mr. Quint se és Mr. Satterthwaite-t se.
A magam földhözragadt módján jobban tetszettek azok a történetek, ahol Mr. Quin becsenget, mint eltévedt utazó, vagy ott van a vacsoravendégek között, nem pedig odapottyantja a szél, aztán meg felszívódik a ködben, vagy a eltűnik a szakadék szélén.


Őszintén szólva, ez nem igazán tetszett. Pedig nem lett volna rossz, mert tetszett az alapötlet, de valahogyan nem bírt lekötni. Az első résznél csak néztem, hogy mi akar ez lenni, aztán a másodiknál is, végül rájöttem, hogy ez egy novelláskötet. :D Jó, ezt én bambáskodtam be, de igazából a helyzet az, hogy a legtöbb novella nem igazán tetszett. Voltak kiemelkedők, voltak rafináltak, voltak ügyesek, de a legtöbb suta volt, gyors, váratlan, akadt lapos is. Így eléggé egy vegyes kötet ez számomra, ami nehezen kötött le, alig akartam kézbe venni, miközben minél előbb a végére akartam jutni, de nem azért, mert olyan jó lett volna. Mindegy, egynek elment, de örülök, hogy ennyi volt. Remélem, a kövi AC olvasásom már jobb lesz.


Barátnőm kedvenc Agatha Christie-je, így én is újra el akartam olvasni, mert úgy emlékszem előszörre nem nagyon tetszett. De most IGEN!
Olyan ez a könyv, mintha a novellái egy-egy tökéletes gyöngyök lennének és ezek lennének egy nagyon szép láncra felfűzve. Ráadásul úgy olvastam A.C. önéletrajzában, hogy magának az írónőnek is ez volt az egyik kedvence, nagyon elégedett volt ezekkel a novellákkal.
Nehezen tudok egyet kiemelni belőlük, de talán az Árnykép az ablaküvegen címűt ajánlanám annak, aki nem akarja az egész kötetet elolvasni. Az első olvasásomból, ami legalább 15 éve volt, ez maradt meg legjobban. Ráadásul szerintem ezt az ötletét A.C. felhasználta egy későbbi regényében, aminek nem jut eszembe a címe, de ott egy úszómedence mellett gyilkoltak.


Különös, kissé misztikus hangulatú novellák, nekem mindegyik tetszett, annak ellenére, hogy se Poirot, se Miss Marple nem szerepel bennük.


Valahogy végig olyan érzésem volt mint amikor egy boltba bizsut akarnak rámtukmálni, ékszer gyanánt…!Mintha ez a könyv csak utánzat lenne.Kesze-kusza volt és nehezen követhető.Kb:a150.oldal utáni rész volt élvzhetőbb,dacára a számomra értelmezhetetlen bolha színű csészével?Sejtem,hogy ez a fekete egy bizonyos árnyalata lehet,de ez legalább szerethetően volt furi.


Egészen sajátos misztikus hangulata van ezeknek a Quin-történeteknek, ami olykor tetszett, de olykor kicsit erőltetettnek tűnt. Utóbbi magyarázza a 4 csillagot. Ezt leszámítva nagyon is olvastatják magukat a történetek, Mr. Satterthwaite-tel egészen tudtam azonosulni!
Köszönet @meseanyu-nak a kölcsönkönyvért (igazán hosszú lejáratú kölcsön volt, egy éve kb. nálam parkolt ez a szegény könyv..)! :o)


Régen olvastam ilyen jót. Teljesen Agatha Christie és teljesen más. A novelláknak van egy hangulata, ami magával ragad és olvastatja magát. Kár, hogy csak 12 történet és nincs több. Mr. Satterwhite és Mr. Quin, spoiler a világ egyik legfurább nyomozópárosa, de nagyon érdekes személyiségek. Az a kis misztikusság pedig kellett ezekbe a történetekbe.


Agatha mindig kedvenc szerző marad! Nem mondhatom, hogy nem élveztem. Kellemes volt olvasni a történeteket egy kávézóban ülve egy egy forró kávé mellet (ez ritka nálam, de most és evvel a könyvvel volt ilyen). De ez a könyve nem lesz a kedvencem.
Népszerű idézetek




Gyakran mondunk bizonyos dolgokat anélkül, hogy látnánk, valójában mit is jelentenek.
72. oldal




A korabeli történész soha nem tud olyan hiteles történelmet írni, mint a későbbi emberöltők történészei. Ez ugyanis a valódi perspektíva megszerzésétől függ, így látják csak tulajdonképpeni arányaikban a tényeket. Mint minden más, ez is relativitás kérdése, ha néven akarja nevezni a dolgot.
13. oldal




– Radzsinszky leány volt – magyarázta Franklin Rudge. – Ez egyike a legősibb családoknak Magyarországon. Egészen különleges élete volt. Látta rajta azt az óriási gyöngysort?
Mr. Satterthwaite bólintott.
– Bosznia királyától kapta. Titkos iratokat csempészet ki számára a királyságból.
102. oldal




Ez volt az a pillanat, amikor a járókelők véleménye szerint Mr. Satterthwaite-t hirtelen őrület fogta el. Még egyszer feltépte az újságot, egy pillantást vetett a rádióműsorra, és rohanni kezdett a csendes utcán, mintha az életéért futna. Az útkereszteződésnél taxira bukkant, beugrott, odakiáltotta a címet a vezetőnek azzal, hogy élet vagy halál függ attól, hogy milyen gyorsan érnek oda. A gépkocsivezető eszeveszettnek, de gazdagnak vélte, ezért nagyon igyekezett.
191. oldal




Elképesztő, hogy mennyi ostoba nótát tudtak írni az Én babám címmel – gondolta Mr. Satterthwaite.
A törött szárnyú madár 233. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai 92% ·
Összehasonlítás - Kuczka Péter (szerk.): 22 detektívtörténet 85% ·
Összehasonlítás - John le Carré: A titkos zarándok 82% ·
Összehasonlítás - Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa 95% ·
Összehasonlítás - Stephen King: A remény rabjai 91% ·
Összehasonlítás - Maurice Leblanc: Arsène Lupin, az úri betörő 89% ·
Összehasonlítás - Lawrence Block: Bérgyilkos 87% ·
Összehasonlítás - Edgar Allan Poe: Az aranybogár 85% ·
Összehasonlítás - Koppány József – Hahn Péter: Rókák a sakktáblán ·
Összehasonlítás - Jeffrey Archer: Váratlan fordulat 76% ·
Összehasonlítás