A ​Sittaford-rejtély 84 csillagozás

Agatha Christie: A Sittaford-rejtély

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Szokatlanul ​kemény tél járja Angliában. A tenyérnyi falucska, Sittaford egyetlen tekintélyes, előkelő házát, Sittaford House-t is elvágta a hóesés a külvilágtól. Mrs. Willett és vendégei a tea után elhatározzák, hogy asztaltáncoltatással ütik agyon az időt ezen a nyomasztó téli estén. Előkerül a kis, kerek asztal, és hamarosan a villanyt is eloltják. A kandalló hunyorgó fényénél hat árnyalak üli körül az asztalt. A várakozás feszültsége szinte tapintható. És kezdetét veszi a szeánsz… Az asztal megmozdul, majd vadul táncolni kezd. A kopogás csak fokozatosan válik érthetővé a botcsinálta szellemidézőknek. A betűről betűre formázódó üzenet megdöbbentő: TREVELYAN KAPITÁNY…. HALOTT! Senki sem tudja, mit mondjon, mit kérdezzen. A dermedt csendben csak az égő fahasábok pattogása hallatszik. És a szellem – mintha csak számított volna erre a csendre – folytatja az üzenetet. Az asztalláb – ezúttal kínos lassúsággal – csak egyetlen szót kopog: GYILKOSSÁG!…. Néhány mérföldnyire innen… (tovább)

A sittafordi rejtély címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1931

>!
Hunga-Print, Budapest, 1993
244 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637458247 · Fordította: Wéber László

Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

Charles Enderby · Miss Caroline Percehouse · Miss Emily Trefusis · Mr. Curtis · Mrs. Belling · Mrs. Curtis · Narracott felügyelő · Ronald Garfield (Ronnie) · Trevelyan kapitány

Helyszínek népszerűség szerint

Exhampton


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
eme P
Agatha Christie: A Sittaford-rejtély

Aki Mosieur Poirot szürke agysejtjeinek zseniális működésére, netán Miss Marple kedélyesen csevegő-pletykáló nyomozóstílusára áhítozik, annak bizony kis csalódásban lesz része, ugyanis ebben a regényben nyoma sincs egyik nyomozónknak sem. Van azonban helyettük egy talpraesett fiatal lány, aki kézbe veszi a dolgokat, és mielőtt Narracott felügyelő és Pollock őrmester legalább annyit kinyöghetne, hogy „bikkmakk”, fel is göngyöli az ügyet.
A helyszín tipikusan AC-s: zárt térség – egy elhagyatott kis település, ráadásul télen, mikor az embernek még egy kis sétára sincs nagy kedve kidugni az orrát a hidegbe. A szereplőgárda szokásos módon tele gyanús alakokkal – Dél-Afrikából hazatérő, és pont itt, pont most – télen! – házat bérlő hölggyel és lányával, valamint Trevelyan kapitány többi házának bérlőivel, helyi lakosokkal, Burnaby őrnaggyal, a kapitány barátjával és hirtelen felbukkanó ismert és ismeretlen alakokkal.
Hogy a vidéki tél ne legyen annyira unalmas, a kötelező gyilkosság mellet olyan események színezik a cselekményt, mint asztaltáncoltatás, szellem által megjósolt haláleset vagy börtönből megszökő fegyenc. Egyébként semmi különös nem volna itt, csak a megszokott kisemberek a megszokott kis titkaikkal. Amúgy a gyilkosság indítéka is pontosan azért különös, mert nem az, piti ügy, amelyre senki nem gondolna. Nem durran, ahogy a lezárás is nélkülözi a Poirot-i nagy leleplezések hangulatát.
Ettől függetlenül nem rossz olvasmány ez, csak hát Agatha néni azért ennél jobbakat is tudott.

>!
janetonic
Agatha Christie: A Sittaford-rejtély

Végigizgultam ez is, és halvány fogalmam sem volt a gyilkosról, viszont ebből a történetből végképp megtanultam, hogy nincs olyan, hogy valaki nem gyanús. A nyomozást kézbe vevő hölgyet nem igazán tudtam megkedvelni, de ettől függetlenül is tele volt szórakoztató és érdekes karakterekkel. Jó volt ez is, na.

4 hozzászólás
>!
Navi P
Agatha Christie: A Sittaford-rejtély

Egy igazi, hamisítatlan AC regény. Régebben olvastam, de sajnos nem emlékeztem pontosan. Így viszont 1-2 jelenettől eltekintve olyan volt, mintha most olvastam volna először. Mindenki gyanús volt, csak a gyilkos nem :) Azt hiszem, egy kicsit sűrűbben fogok AC-t olvasni :) A mai krimikhez képest ez vérszegény, de pont attól jó, nagyon jó :)

>!
Belle_Maundrell
Agatha Christie: A Sittaford-rejtély

Nem hiszem el, hogy már mindenki gyanús volt, csak a gyilkos nem! :P Most kicsit hiányzott Miss Marple (ő nagyon passzolt volna Sittafordba), de Emilyt is nagyon megkedveltem, és örültem, hogy Agatha néni egy ilyen határozott és tettrekész fiatal nő segítségével göngyölítette fel az ügyet. Amiben amúgy egyedül az indíték nem tetszik, szerintem nem elég meggyőző. Habár az a sok felgyülemlett dolog…
A szokásos izgalmak mellett egész sok szórakoztató pillanat is volt, pl. a morcos Wyatt, Curtisék beszélgetései – főleg a „bőbeszédű” férj és a vége, amikor Emily szembesíti Charlest a választásával. :P
Egyébként egyre biztosabb vagyok benne, hogy Agatha Christie isteni sorozatgyilkos lehetett volna, ha az írás nem jön be neki. :)

>!
nagy_anikó
Agatha Christie: A Sittaford-rejtély

Ilyen krimikért érdemes keresgélni Agatha Christie kevésbé olvasott könyvei között. Hóesés, titokzatos bérlők, asztaltáncoltatás, gyilkosság, egy talpraesett menyasszony, egy jókor jó helyen lévő újságíró. Számomra egy csomó gyanúsított, és megint az utolsó utáni percben jöttem rá, hogy ki is a tettes, de az indíték egy kicsit meglepett. Nagyon jól szórakoztam, Emily és temperamentuma imádni való.

>!
brigi11 P
Agatha Christie: A Sittaford-rejtély

Nagyon AC, nagyon csavaros, nagyon téli, nagyon hangulatos. Végig sötétben tapogatóztam, fogalmam se volt a gyilkos személyéről, az indíték még jobban meglepett. Nekem azért ismételten hiányzott Poirot.

>!
gesztenye11 
Agatha Christie: A Sittaford-rejtély

Egy hamisítatlan AC krimi ismét. Nincs ugyan se Poirot, sem Miss Marple, van ugyanakkor egy bulldog szívósságával nyomozó rendőrfelügyelő, és van egy önjelölt magánnyomozó. Ő egy szerelmes lány, Emily, aki letartóztatott kedveséért mindenre képes, mindenkivel beszélget, mindenkiről mindent tudni szeretne, mert meggyőződése, hogy Jim ártatlan. És miközben a szomszédokról sok mindent megtudunk, és időnként félremegy a történet, mert gyanúsak az apró kis titkok és elhallgatások, kiderül, hogy ezek csak mellékszálak, az igazi gyilkost spoiler. Persze, erre Emily jön rá, és Narracott felügyelő spoiler segítségével összeáll a történet.
A jó öreg vidéki Anglia, zord, téli időjárás, és számos érdekes egyéniség teszi teljessé és nagyon olvasmányossá a történetet. Nincs sorozatgyilkos, nincs pszichodráma – egy hagyományos krimi, az egyik legklasszikusabb gyilkossági indokkal – ez a Sittaford-rejtély.

>!
AnneTheCat
Agatha Christie: A Sittaford-rejtély

Most nagyot csalódtam magamban, hiszen gyakorlatilag mindenkit gyanúsítottam a gyilkossággal, csak az igazi elkövetőt nem. Na jó, a vége fele már felmerült a gyanúm ellene is, de elhessegettem azt magamtól, mert túl valószínűtlennek tartottam spoiler. Valószínűleg nem figyeltem eléggé az apró jelekre, ami az A. C. regényeknél nagy hiba, utólag fogtam is a fejem, hiszen minden ott volt előttem…
Néhány résznél inkább letettem a könyvet, mert nem kötötte le a figyelmemet, de nem hagyott nyugodni a dolog, muszáj volt kiderítenem, ki a gyilkos.
Szerintem a karakterek is figyelemreméltóak voltak, főleg Emily Trefusis az erős, mégis nőies jellemével, de a Sittaford-i lakosok is a saját kis titkaikkal. Hihetetlen, milyen sötét titkok bujkálhatnak egy-egy kedves házikóban.
Összességében jó olvasási élmény, csak úgy, mint a szerző többi könyve, de talán Miss Marple hiánya, vagy a jelentéktelen részletek túl hosszas boncolgatása volt az, ami miatt most nem vett meg engem annyira az írónő.

>!
ÁrnyékVirág
Agatha Christie: A Sittaford-rejtély

Egy újabb remek Agatha Christie regény, ütős női karakterekkel és nulla híres nyomozóval. Büszke vagyok magamra, hogy sikerült kiismerjem a krimikirálynő észjárását, és a gyilkos személyére rájöttem, de az indokra és a hogyanra persze nem. Szerencsére a talpraesett Emily Trefusis kisasszony előtt nincs akadály, ha a szerelmét kell tisztázza a gyilkosság vádja alól.
Ez a karakteres nők könyve, Emily mellett Miss Percehouse és Mrs Willett is határozott, erős jellem.
Egy csillag levonás azért, mert volt pár teljesen felesleges, értelmetlen szál, ami csak porhintés volt az olvasó szemébe… szerintem nem kellett volna, maga a bűntény elég szofisztikált volt ahhoz, hogy megtöltse a regényt.

>!
Banditaa P
Agatha Christie: A Sittaford-rejtély

Egész jó kis gyilkosságot sikerült Christienek összehoznia és most még a híres nyomozók sem hiányoztak. Ugyan már olvastam korábban, de sikeresen összekevertem egy másik történettel (hogy melyikkel, azt nem tudom)… Aztán persze beugrott a sztori nagy vonalakban, gyilkossal, mellékszállal egyetemben. Tetszett.


Népszerű idézetek

>!
Márta_Péterffy

Bár az én tapasztalatom az őrmester, hogy aki az egyik helyen ellenségeket szerez, az a másik helyen is szert tesz néhányra.

30. oldal

1 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell

– Az a véleményem, hogy megfelelő határozottsággal az ember mindig ki tud valamit sajtolni az életből. Ha így nem, akkor úgy.

129. oldal, Tizenhetedik fejezet - Percehouse kisasszony

>!
Belle_Maundrell

Különös kifejezés suhant át az arcán, amikor a férje nevét említette. Az erős, szép hang ellágyult. Mint amikor fény csillan a sötét habokon.

158. oldal, Huszadik fejezet - Látogatás Jennifer néninél

>!
Maya 

Ha az emberek nem mondják el, amit tudni akarunk, kénytelenek vagyunk találgatni.

27. fejezet - Narracott lép

>!
inagypal

Mr. Curtis gondosan áthelyezte viharvert pipáját a szája jobb sarkából a szája bal sarkába.
– Az asszonyok sokat beszélnek.
Tartott egy kis szünetet, aztán folytatta.
– És legalább a fele esetben fogalmuk sincs, miről.
Emily és Charles csendben fogadták a bejelentést. Látva, hogy nem várható további megjegyzés, Charles egyetértően dörmögte:
– Ez nagyon igaz.

113. oldal, TIZENHARMADIK FEJEZET - Sittaford (Hunga-Print, 1993)

Kapcsolódó szócikkek: Miss Emily Trefusis · Mr. Curtis · Mrs. Curtis · pipa
>!
Belle_Maundrell

– Én jobban kedvelem a kutyákat a macskáknál.
– Én is. Feltétlenül. Úgy értem, egy kutya az… nos, egy kutya az… szóval az egy kutya, ugye érti?

12. oldal, Első fejezet - Sittaford House

Kapcsolódó szócikkek: kutya
>!
Belle_Maundrell

– Ronnie, te visszamehetsz festeni. Ne lógj és ne tátsd itt a szád! Nyolcéves korodban kivették az orrmanduláidat, úgyhogy nincs rá semmi alapod!

132. oldal, Tizenhetedik fejezet - Percehouse kisasszony

>!
Maya 

Meglepő, hogy két nő mennyire meg tudja változtatni egy szoba jellegét – lényegében anélkül, hogy bármi olyat csinálnának, amivel az ember tetten érhetné őket.

1. fejezet - Sittaford house

>!
inagypal

Emily hirtelen megdühödött a felügyelőre. Mindenről, ami megfordult a fejében, úgy látszott, a felügyelő már gondolt rá. Ez rendkívül sértő volt egy olyan nő számára, aki okosabbnak vélte magát a többieknél.

127. oldal, TIZENÖTÖDIK FEJEZET - Látogatás Burnaby őrnagynál (Hunga-Print, 1993)

Kapcsolódó szócikkek: Miss Emily Trefusis · Narracott felügyelő
>!
Belle_Maundrell

– (…) Érzem, hogy valami furcsa dolog történik ma éjjel, és neked ott kell lenned a helyszínen és látnod kell mindent.
– Úgy érted, az egész éjjelt egy bokorban dideregve töltsem a kertben?
– Ha nem bánod, vagy talán igen? Úgy tudom, az újságírók mindenre képesek egy jó történetért.
– Ezt meg ki mondta neked?

145. oldal, Tizenkilencedik fejezet - Feltételezések


Hasonló könyvek címkék alapján

Mitch Cullin: Mr. Holmes
Alan Alexander Milne: A Vörös Ház rejtélye
Nora Roberts: Északi fény
Charles Dickens: Karácsonyi ének
Dickens Károly: Karácsoni ének
Jud Meyrin: A múlt bűnei
Jo Nesbø: Hóember
Joss Stirling: Storm és Stone
J. P. Delaney: The Girl Before – A lány a múltból
Paula Hawkins: A víz mélyén