A ​karácsonyi puding (Hercule Poirot 33.) (Miss Marple) (Felicity Lemon 5.) 317 csillagozás

Agatha Christie: A karácsonyi puding Agatha Christie: A karácsonyi puding Agatha Christie: A karácsonyi puding

A krimi királynőjének hat gyöngyszemét tartja kezében az olvasó; ahogy ő maga nevezte: főfogásokat, előételeket és desszerteket.
A karácsonyi puding esete az írónő gyermekkori élményeiből merít, a régi angol karácsonyi örömök öregkorában is szívmelengető emlékéből.
Az első öt fogáshoz Poirot, a hatodikhoz – desszertképpen – Miss Marple kíván jó étvágyat.

A karácsonyi puding esete címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1960

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Agatha Christie - „keretes” könyvek, Agatha Christie

>!
Helikon, Budapest, 2019
340 oldal · ISBN: 9789634794127 · Fordította: Sipos Katalin
>!
Helikon, Budapest, 2019
340 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634793168
>!
Aquila, Debrecen, 2007
278 oldal · ISBN: 9789636795573 · Fordította: Sarlós Zsuzsa

5 további kiadás


Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

Hercule Poirot · Miss Marple · Felicity Lemon · Raymond West


Kedvencelte 5

Most olvassa 5

Várólistára tette 50

Kívánságlistára tette 68


Kiemelt értékelések

>!
gabiica P
Agatha Christie: A karácsonyi puding

Ismét érdekes és izgalmas novellákat olvashattam, amelyek nagyon is lekötötték a figyelmemet. Igyekeztem kitalálni, hogy melyik esetben miről lehet szó, azonban Agatha ismét túljárt az eszemen, mint oly sok más esetben korábban.
Tetszett, hogy nem csak a nyomok segítettek az ügyek megfejtésében, hanem néhol előjött a pszichológiai magatartás is, érdekelnek az ilyesfajta dolgok, így ennek nagyon örültem. Éppen emiatt lett a kedvencem az szedertorta esete.

3 hozzászólás
>!
Zsuzsanna_Makai
Agatha Christie: A karácsonyi puding

Az összes novella közül egyedül a Szedertorta volt az, amit még nem láttam filmen, és valahogy az is tetszett a legjobban.
Most konkrétan Marple miatt olvastam el a könyvet, és minden újabb Poirot-nál felsóhajtottam, h jaj, ne, mégegy.
Egyébként most Marple egyáltalán nem volt önmaga. Mindenféle háttérinfó nélkül emondta, mi lehet, MAJD elment megnézni a gazokat, és beláttatta, h igaza volt.
Ettől függetlenül 5 csillag, mert ez a nő egy zseni!

>!
Lynn
Agatha Christie: A karácsonyi puding

Azt hiszem, nekem AC regényei mindig sokkal jobban tetszenek, mint a novellái. Na nem mintha abban nem lenne izgalom, de sokkal jobban el lehet veszni a részletekben, ha a terjedelem megengedi. És igen, szeretek elveszi AC krimijeinek részleteiben – bár… sokszor próbálkozom kitalálni, hogy ki a gyilkos.
Ebben a kötetben inkább Poirot szerepel, ezért aki Miss Marple párti, ne várjon sokat, az idős hölgy csak az utolsó novellában jelenik meg. Poirot-t én kedvelem, bár ebben a könyvben egyszer sem olvastam a szürke agysejtjeiről :). Fondorlatos, füllentésre is hajlamos oldaláról ismertem meg és az emberi természetet is jobban megfigyelte, mint ez eddig róla olvasottak alapján emlékeztem.
Kedvenc talán A szedertorta.

>!
Ibanez MP
Agatha Christie: A karácsonyi puding

Nagyon jó kis történetek, rövidek, de velősek. A legjobban talán A spanyol láda rejtélye fogott meg, bár én gondoltam arra, amire Poirot, már rögtön az elején, bár egy kicsit másként :-D A másik nagyon jó sztori az első, a pudingos :-D valamint A szedertorta volt (csak ne futna össze mindig a nyál a számban ennek olvasása-leírása kapcsán :-D) :-D Mivel az évet elég sok AC regény olvasásával töltöttem (és bevallom, picit csömört is kaptam, ezért a 2019-es kihívásra nem is jelentkeztem), ezért jó volt most rövidebb krimiket olvasni, nem egy fejtegetős regénynek nekiesni. Így szünetet (apró szünetet) tudtam tartani a sztorik között.

>!
eme P
Agatha Christie: A karácsonyi puding

Nos, eléggé régen, még karácsony táján fájdult meg a fogam egy kis angol karácsonyi pudingra. Amúgy sem kóstoltam még ilyent, Aghatha néni „nehezebben emészthető” fogásait fogyasztottam eddig, gondoltam, itt az ideje egy kis lazaságnak, jöjjenek a könnyed, kisebb porciók. Bátran ajánlom mindenkinek ezt a kis menüsort, minden rajongó, de a kezdő pudingevő is talál magának köztük kedvenc ízeket.
Kezdjük a karácsonyi pudinggal – megfelelő ízesítésű, kedves, vicces, igazi hagyományos angol karácsonyi hangulatot árasztó történet. Remek recept alapján készült, és ennek megfelelően meglepetéseket tartogat.
A spanyol láda rejtélye sötétebb tónusú, kesernyésebb ízű – Shakespeare-t és féltékeny mórját idéző hangulat lengi be.
Az elnyomott és Az álom igazi Poirot-nak való csemege, hisz tudjuk, semmit sem szeret jobban, mint az emberi lélek rejtelmeit. Itt kedvére ínyenckedhet női intuícióban (aminek végül… figyelem!!!… a poirot-i szürke sejtecskék is igazat adnak), de van bőven a tudatalattiból is, sőt, egy kis hókuszpók-hipnotizálás is becsúszik. Persze a kis belga azonnal figyelmeztet, hogy ezek közül nem minden emészthető, szóval csínján velük.
A fentiek mellett egy szedertorta kóstolása közben Poirot-nk bebizonyítja azt is, hogy nemcsak a pszichológia nagymestere, hanem a külső magatartások, szokások megfigyelésében is zseni.
És ha még ez nem lett volna elég, Greenshaw Bolondvárában desszertként megjelenik Jane néni, hogy egy csipetnyi új ízzel bolondítsa meg az amúgy is fűszeresre-ízletesre sikerült pudingsorozatot.
A hatfogásos menü néhol vissza-visszatérő összetevői különböző kombinációkban kellemes, változatos, néhol előre sejthető, máshol meglepő ízvilágot alakítanak ki (hű de „profi” nyelvezetet kezdek használni :)). Ha netán Lady Agatha konyhájára lenne kedvetek, ne tétovázzatok. És ne feledjétek: a puding próbája az evés!

>!
WindStorm
Agatha Christie: A karácsonyi puding

A lehetetlen sosem lehetetlen!

Hm, nagy gondban vagyok, hiszen leírhatatlanul vártam egy újabb Poirot ügyre, s itt 5+1-et is a képembe toltak, amelyek nem igazán nyűgöztek le. Volt, hogy unatkoztam közben, volt, hogy azért olvastam, hogy gyorsan befejezzem. Talán, ha csak két nagyobb ügyre koncentráltunk volna, talán ha jobban kilettek volna dolgozva, talán… akkor tetszett volna, de így, olyan hétköznapi, semmilyen.
Valahogy ez most nekem nem jött át…

>!
Aquila, Debrecen, 2007
278 oldal · ISBN: 9789636795573 · Fordította: Sarlós Zsuzsa
>!
Totti86 
Agatha Christie: A karácsonyi puding

A karácsonyi puding (4,5)

Valószínűleg az én figyelmetlenségem volt, de a történet feléig nem tudtam, miért vagyunk ott, ahol. Ki lakik ott, a menyasszony vagy a barátnő? Így egy ideig nem értettem, minek is kéne kiderülnie. A dupla csavar viszont nagyon tetszett, anélkül botrányosan hidegvérű lett volna a történet.

A spanyol láda rejtélye (5)

A tökéletes gyilkosság. spoiler Hogy a két dolog, spoiler nem függ össze, legalább is nem úgy, ahogy hinnénk. Briliáns ötlet!

Az elnyomott (3)

Viszonylag sablonos a sztori, AC-hez képest főleg. Poirot a végén a nagy leleplezésnél ki is jelenti, hogy heteken át bohóckodott, hogy a tettest lépre csalja. Igazából az egész egy bohóckodás volt, légből kapott, mégis hajmeresztő módon igaznak bizonyuló elméletekkel, kicsit nyakatekert pszichológiával meghintve. A spoiler viszont merész húzás volt, de nagyon hiteles lett.

A szedertorta (3,5)

A pszichológia megint számomra kicsit megalapozatlan feltevésekre sarkallta Poirot-t, amelyek utóbb beigazolódtak. A gyilkosság körülményeinek kidolgozása kissé esetleges lett, de az étkezés meghamisítása frappáns ötlet volt.

Az álom (3,5)

Mindaddig, amíg a gyilkosság természetfeletti vagy tudományos háttere volt előtérben, a történet színvonalas volt. Ám a kivitelezés, a sok esetlegesség és kétes kimenetelű megtévesztés rontott az összképen.

Greenshaw bolondvára (4)

Az alapfelvetés jó, de ebből szívesebben olvastam volna egy hosszabb történetet, amilyet kerekítettek is a filmváltozatban. Marple megoldása végül még Poirot-énál is nagyobb zsenialitást sejtetett.

Szeretem a novellásköteteket, mert viszonylag rövid, lényegretörő és velős sztorikat kapok, ahol minden összetevő patikamérlegen van kimérve, semmi nem kevesebb, se nem több, mint szükséges. Azt hittem, hogy itt a közös téma a karácsony lesz, de egyetlen novella kivételével egyikben sem szerepelt az ünnep. A fülszöveg ellenére nem olyan sorrendben vannak a történetek, ahogy ténylegesen tálalni illenék, és ez a 2 „főétel” magas színvonala miatt is sajnálatos. Szerintem ütősebb lett volna, ha tartja a sorrendet. Ezek a szempontok persze semmit nem vontak le a kötet értékéből. AC már többször bizonyította, hogy novellaszinten is képes hasonló színvonalat hozni, mint a regényeiben, ám itt sokszor túl hamar kell következtetni, és ez néha a történet rovására megy. Egy Poirot novella olyan, mintha a belga elmenne egy étterembe de az előétel után nem lenne főfogás. A lyukas fogára se elég a kihívás. Egyes novellák sajnos most nem hozták a szokásos AC színvonalat, de az ötletek mind olyan különlegesek voltak, amiket kár lett volna a fiókban hagyni.

>!
Sipor
Agatha Christie: A karácsonyi puding

Nem vagyok egy nagy Agatha Cristie rajongó, eddig nem is vettem magam rá túl sok könyvének elolvasására (époen ezért). Viszont ezek a rövidebb novellák könnyebben csúsztak mint az eddigi hosszabb regényei.
Az öt Poirot és az egy Ms. Marple novella engem eléggé kikapcsolt, jó volt olvasni őket. Az elnyomottban tetszett a gyilkos karaktere és az aprólékosság, hogyan ugrasztotta ki Poirot a „nyulat a bokorból”. A spanyol láda és a Greenshaw bolondvára miatt nagyon megérte elolvasni a kötetet. Kifejezetten szeretem egyébként a XX. század eleji Anglia hangulatát, ami átitatja ezeket a novellákat is.
Évek óta nem próbálkoztam Agatha Christie-vel, de A karácsonyi pudig annyira pozitív csalódás volt, hogy fogok még a jövőben az írónőtől olvasni.

1 hozzászólás
>!
Dinah
Agatha Christie: A karácsonyi puding

Remek novelláskötet. Már régen olvastam, de mégis szívesen veszem le újra és újra polcról, ha könnyed kikapcsolódásra vágyom. :)


Népszerű idézetek

>!
sztimi53

Köztünk maradjon: ugyanezt mondta nekem is − magyarázta. − Nem vitatkoztam vele, elvem az, hogy sosem vitatkozom nagyon határozott hölgyekkel. Megérti: merő időpazarlás.

Az elnyomott

6 hozzászólás
>!
sztimi53

− De a lényeg az, hogy jószívű és találékony vagy. Ha visszatérek Londonba, küldök neked ajándékot.
− Ó, köszönöm, uram. Nagyon szépen köszönöm.
− Mit szeretnél?
− Bármit kérhetek, uram?
− Bizonyos keretek között igen − mondta Poirot megfontoltan.
− Ó, uram, kaphatnék egy piperetáskát? Egy igazi, elegáns, felpattintható piperetáskát, olyat, amilyen Mr. Lee-Wortley húgának, azaz úgynevezett húgának volt?
− Igen, lehet róla szó. Érdekes − töprengett Poirot. − Nemrég múzeumban jártam,
babiloni vagy más hasonló régészeti leleteket nézegettem; több ezer évesek voltak. És köztük szépítőszeres dobozok. Az asszonyszív nem változik.

A karácsonyi puding

8 hozzászólás
>!
Gelso P

– Azon töprengek, hogy te elkövetsz-e valaha bűntényt? – mondta Stillingfleet. – Mibe, hogy megúsznád. Ami azt illeti, neked túlságosan is könnyű lenne – ezért határozottan sportszerűtlen.
– Így beszél egy igazi angol – mondta Poirot.

229. oldal Az álom - Magyar Könyvklub, 1995.

6 hozzászólás
>!
Gelso P

Én fejbe vágom, és maga összeesik. Így. A karok erőtlenné válnak, a test elernyed. Várjon, hadd igazítsam el magát. Nem, ne feszítse meg az izmait.
Elkeseredve felsóhajtott.
– Nagyszerűen tud nadrágot vasalni, George, de annyi képzelőereje sincs, mint egy hangyának. Álljon fel; én ülök a maga helyére.

137. oldal Az elnyomott - Magyar Könyvklub, 1995.

1 hozzászólás
>!
JamiC

– Sok hihetetlen dolog van – mondta Poirot – Különösen reggeli előtt, nem igaz? Hogy is áll a maguk klasszikusában, az Alice Csodaországban című könyvben: „Hat hihetetlen dolog reggeli előtt”

46. oldal, A karácsonyi puding esete

>!
madárka

– Ugyan, Monsieur Poirot, ez a feladat semmiképp sem haladja meg a maga képességeit, ugyan, ugyan.
– Nem mindig sikerül nekem sem.
Az álszerénység beszélt belőle. Poirot hangján elég tisztán kihallatszott, hogy számára egy feladat vállalása majdnemhogy egyenlő a sikerrel.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hercule Poirot
2 hozzászólás
>!
sztimi53

Poirot vizsgálódó pillantással nézte végig. Vonakodva ismerte el, hogy vonzó nő a maga modern stílusában (ami e pillanatban rosszul táplált árva lányt jelentett).

A spanyol láda rejtélye

>!
Sli SP

– Óóó, az agglegénygomb! M. Poirot kapta az agglegénygombot!
Hercule Poirot a tányérja mellett álló kézmosótálkába ejtette a kis ezüstgombot, lemosta róla a morzsákat.
– Nagyon csinos – jegyezte meg.
– Ez azt jelenti, hogy jövőre is agglegény marad – magyarázta segítőkészen Colin.
– Várható – válaszolta Poirot komoran. – Hosszú évek óta agglegény vagyok, és nem valószínű, hogy valaha változtatnék rajta.
– Ne adja fel a reményt – mondta Michael. – A napokban láttam az újságban, hogy egy kilencvenöt éves férfi egy huszonkét éves lányt vett el.
– Milyen biztató – mondta Hercule Poirot.

35. oldal, A karácsonyi puding esete (Magyar Könyvklub, 1995)

Kapcsolódó szócikkek: agglegény · Hercule Poirot
>!
Gelso P

Erősen ráncolta a homlokát.
Nem – mormolta magában –, egyáltalán nem értem. Az egésznek semmi értelme. Sajnálattal be kell ismernem, hogy én, Hercule Poirot teljesen paff vagyok.

211. oldal Az álom - Magyar Könyvklub, 1995.

10 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Hercule Poirot sorozat · Összehasonlítás
Miss Marple sorozat · Összehasonlítás
Felicity Lemon sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Gimes Katalin (szerk.): A fagyöngyös gyilkosság
Stephen King: A remény rabjai
Katie Fforde: Karácsonyi lakoma és más történetek
Dickens Károly: Karácsoni ének
Terry Pratchett: Vadkanapó
Kerstin Gier: Fellegszálló
Guillaume Musso: Holnap
Katie Fforde: Karácsonyi meglepetés és más történetek
Joanne Fluke: Karácsonyi habcsók és gyilkosság
Holden Rose: Az ellopott karácsony