A ​Greenshore-gloriett (Hercule Poirot 40.) (Ariadne Oliver 9.) 80 csillagozás

Agatha Christie: A Greenshore-gloriett

Hercule Poirot-t telefonon felhívja a híres detektívregény-írónő, Mrs. Ariadne Oliver, hogy azonnal utazzon el Laptonba. Mrs. Oliver elvállalta egy „gyilkosvadászat”-játék megrendezését Sir George Stubbs birtokán, és most aggódik, nehogy valódi gyilkosság történjen. De a játék természetesen komolyra fordul…

Agatha Christie eddig kiadatlan kisregényét Mathew Prichard és Tom Adams elő- és John Curran utószavával olvashatják most. Soha még nem jelent meg, sem angolul, sem magyarul. Nem hittük volna, hogy még előkerül új Christie-írás, de itt van, minden rajongó örömére.

Eredeti mű: Agatha Christie: Hercule Poirot and the Greenshore Folly

Eredeti megjelenés éve: 2014

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2014
158 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630799393 · Fordította: Horváth Kornélia, Prekop Gabriella

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Hercule Poirot · Ariadne Oliver

Helyszínek népszerűség szerint

Greenway


Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Agatha Christie: A Greenshore-gloriett

Emlékszem, hogy ez a könyv még egy eddig meg nem jelent Agatha Christie könyvként volt reklámozva annak idején, de a fülszöveget elolvasva, majd egy kicsit jobban utánanézve a dolgoknak rájöttem, hogy ez nem teljesen igaz, mert korábban ugyanezt a történetet már olvashattuk a Gyilkosvadászat címen, ez a könyv úgymond egy első változata volt ennek a történetnek, talán még egy kicsit rövidebb is volt, az előbb említett könyvnél. De végül is ez nem volt olyan nagy baj, ugyanis nem mostanában olvastam már a Gyilkosvadászatot, így nem voltam teljesen biztos az események kimenetelében, szóval így másodjára is nagyon élveztem a törénetet, és azt hiszem hogy érik már egy nagy AC újraolvasási maraton.
Amit még érdekességként kiemelnék a könyvvel kapcsolatban az a két különleges előszó volt.

Az egyiket Tom Adams borítófestő művész írta, aki az angol kiadásnak készítette a borítóját, és bizony egy kicsit elemzi is az eredeti borítót, így ezt az előszót akár feleslegesnek is érezhetnénk, de miután megnéztem ezt a borítót, ami gyönyörű volt, egy kicsit mérges is lettem, hogy miért nem azt tartották meg, persze tudom, hogy ez egyáltalán nem olyan jellegű, mint az itthoni sorozat eddigi borítói, de akkor is, na mindegy, memutatom ezt a Tom Adams által készített gyönyörűséget is. :)
A másik előszó Matthew Prichard, Agatha Christie unokájának a tollából származott, és nagyon jó volt az egyik kedvenc írónőmet, nagymamaként, becenevén Nimaként is megismerni.
Http://konyvutca.blogspot.nl/2016/02/agatha-chistie-neg…

6 hozzászólás
>!
meseanyu MP
Agatha Christie: A Greenshore-gloriett

Számomra, kevés kivételtől eltekintve, Agatha Christie-t olvasni mindig gyönyörűség, így volt ezzel a kisregénnyel is, amelynek kidolgozottabb változatát már olvastam, és rémlett is egy csomó minden, mégis olyan hangulatos, olyan kellemes volt. Most, hogy elmondhatom magamról, hogy minden könyvét olvastam, lassan eljön az ideje az újrázásnak.

>!
Orsi_olvas
Agatha Christie: A Greenshore-gloriett

Hát én ez a történetet nagyon élveztem!
Gyilkosos játék, valódi gyilkossággal fűszerezve.
Mrs. Ariadne Olivert is nagyon kedvelem, bolondos hölgyemény, de nagyon a szívembe zártam és örültem az újbóli találkozásnak.
A történet szokás szerint izgalmas és csavaros. Jó úton indultam el: kitaláltam, ki, illetve kicsoda nem lehet spoiler és a rejtélyes spoiler szerepét is kitaláltam, de a gyilkos személyét, a végső nagy talányt nem sikerült megoldanom.
Csodás helyszín, remek történet és a mi kedvenc nyomozónk, kell ennél több?

>!
tonks
Agatha Christie: A Greenshore-gloriett

A kolléganőmnek kölcsönzök ki a könyvtárból Agatha Christie-ket, de ezt nem szerettem volna úgy visszavinni, hogy nem olvasom el. És valóban remek választás volt, a helyszín egyszerűen pazar, a történet izgalmas és nagyon tetszett a csattanó is. Rövidke, de épp erre volt időm és kedvem így szombaton.

1 hozzászólás
>!
KillerCat
Agatha Christie: A Greenshore-gloriett

Laza kis történet némi csavarral,bepillantva kicsit a kulisszák mögé.

>!
Arwen5 P
Agatha Christie: A Greenshore-gloriett

Mivel olvastam már az itteni értékeléseket, tudtam, hogy kicsit túlzott a kiadó a vadiúj Christie történettel, ugyanis ez nem új. Ugyanez a története a Gyilkosvadászat (=Gloriett a hullának) címűnek. Anno Christie szeretett volna eladni egy történetet az újságnak, hogy a befolyt összeget oda tudja adományozni a templomának, de hiába a hírnév, a kisregényeket így se, úgy se preferálták. Ezért ezt parkolópályára tette, és helyette megírt egy Marple novellát, s azt adta el. Később kidolgozta a kisregényt, s az lett a Gyilkosvadászat.

Nem tudok neki 5 csillagot adni, mert – kisregény volta miatt – nincs túlzottan kidolgozva, elég gyors tempójú minden, a karaktereket se nagyon ismerhetjük meg.

Ezen kívül igazából semmibe nem tudok belekötni, mert imádtam. Ez a könyv egyike azoknak, amelyeknek karakterei valós szereplőkön alapultak. Külön érdekesség, hogy Agathának volt egy nyaralója Greenwayben, amelyet turisták is meglátogathatnak. Mindenképpen el szeretnénk jutni oda, s nem csak a kulturális, hanem a természeti értékei miatt is.

>!
roganedina
Agatha Christie: A Greenshore-gloriett

A Gyilkosvadászatot már olvastam, bár nem igazán emlékeztem a cselekményre, így nagyon jó volt ezt a kisregényt elolvasni. Agatha mindig egyszerűen, de olvasmányosan és gördülékenyen ír, mindig jól megkutyulja a dolgot, és a végén mégis minden annyira nyilvánvalónak tűnik Poirot elmondásából! Nagyon tetszettek a plusz infók az elő- és utószóban, érdekes dolgokat írtak le.

>!
Destinee
Agatha Christie: A Greenshore-gloriett

Igazán tetszetősek az új Agatha Christie könyvek kiadásai, ennél a kötetnél is először a gyönyörű borító keltette fel a figyelmem. A rövid kis történet kellemes olvasmány volt, hamar végeztem vele. Ismét imádtam Poirot-t és a gondolkodását, éles eszét és leleményességét. Egyszerűen lenyűgöz engem a detektív, újra meg újra.
Egyébként a Tom Adams által írt Bevezetőben nagyon megfogott, hogy „rejtélygyárosnak” és „bonyodalommesternek” titulálta az írónőt :)

>!
kolika
Agatha Christie: A Greenshore-gloriett

Hát, ez kérem becsapás! Ez nem új történet! A kedves olvasó vár egy teljesen új történetet, s aztán kap egy olyant, amit jóformán teljesen ismer. Nem s értem, hogy miért van kiadatlan könyvként, új történetként aposztrofálva. Sokkal tisztességesebb eljárás lett volna, ha azt is megemlítik, hogy ezt a történetet ilyen, vagy olyan formában már itt, ott olvastuk.
Túl az első mérgelődésen, mégis tetszett a kötet, mert a krimiirodalomban az egyik nagy kedvencem éppen az írónő. Így néha szoktam újraolvasni egy-egy történetet. Csak hát új történetet vártam …
Poirot hozta a megszokott formáját, egykettőre kideríti, hogy mi is történt valójában. S érdekes módon itt éreztem, hogy jobban hagyatkozik Miss Marple nyomozási szokásai, jobban meghallgatja az embereket. Igaz, csak oda kell sodródjon egy-egy emberhez, aki kerti munkák kiosztása közben olyan infókkal is bőven ellátja, amit csak a falu életét jól ismerő ember tudhat.
Kacifántos, érdekes ügy. Kinyomozása azért nehéz, mert semmi sem az, aminek mutatja magát, s ha a tett elkövetésében bűntárs is akad, akkor a valódi események kiderítése még nehezebb. De, hát nem olyan fából faragták kedvenc nyomozómat, hogy ne jöjjön rá az igazságra.
Az előszónál kicsit értetlenül álltam, mert ennek akkor lett volna létjogosultsága – így, ebben a formában – ha e kötetet is a borítótervező munkájával adják ki. Az utószó már érdekesebb, számomra fontosabb infókat tartalmazott.

>!
encus625 P
Agatha Christie: A Greenshore-gloriett

Egy kiadatlan Christie-kisregény került ősszel a polcokra. Jótékonysági célokra íródott, aztán mégsem ezt ajánlotta fel az írónő, hanem egy másik történetét. A kisregény a fiókban maradt, kicsit felturbózva viszont Gyilkosvadászat (régebbi fordításban: Gloriett a hullának) címen megjelent. Aki ismeri a regényt, annak nem lesz sok meglepetés a könyvben, de jól fog szórakozni.
A könyv két előszóval kezdődik, az egyiket az angol kiadás borítójának tervezője írta (kár, hogy nem az ő borítója lett nálunk is a befutó: http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-hercule-poirot-and-the-greenshore-folly/boritok), a másik az unoka tollából származik. Az utószót John Curran írta, aki az egyik legnagyobb AC-kutató.

>!
Európa, Budapest, 2014
158 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630799393 · Fordította: Horváth Kornélia, Prekop Gabriella
2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Sli SP

– Tudtam, hogy el fog jönni – mondta Mrs. Oliver vidáman.
– Az lehetetlen – mondta Poirot szigorúan.
– Márpedig tudtam.
– Magam sem tudom, hogy miért is vagyok itt.
– Hát, erre könnyű válaszolni. Kíváncsiságból.
Poirot szeme megcsillant.
– Az a híres női megérzése – mondta – most az egyszer talán nem vitte tévútra.
– Kérem, csak ne nevessen a női megérzésemen! Hát nem találtam ki minden alkalommal elsőre, hogy ki a gyilkos?
Poirot lovagiasan hallgatott, ahelyett hogy így felelt volna: „Talán inkább az ötödik kísérletre, és még akkor se mindig!”

38-39. oldal, Második fejezet (Európa, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver · Hercule Poirot · női megérzés
>!
Sli SP

– És az én jelenlétemre milyen magyarázatot adott? Arra, hogy csak úgy idehívatott? – kérdezte Poirot.
– Ó, az gyerekjáték volt – felelte Mrs. Oliver. – Ön fogja kiosztani a gyilkosvadászaton elnyert díjakat. Mindenki szörnyen izgatott. Mondtam, hogy ismerem önt, és hogy valószínűleg rá tudom venni, hogy jöjjön el, és hogy biztos vagyok benne, hogy az ön neve kitűnő reklám lesz majd… és így is van – tette hozzá Mrs. Oliver tapintatosan.
– És a javaslatot minden akadékoskodás nélkül elfogadták?
– Igen, mindenki izgatottan fogadta.
Mrs. Oliver feleslegesnek tartotta megemlíteni, hogy a fiatalabb generáció tagjai közül egynéhányan megkérdezték: „Ki az az Hercule Poirot?”
Mindenki? Senki sem ellenezte az ötletet?
Mrs. Oliver megrázta a fejét.
– Kár – mondta Hercule Poirot.

45-46. oldal, Második fejezet (Európa, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver · Hercule Poirot
>!
Babú

– Remek ötlet! Ezer köszönet. Azt hallottam, Mrs. Ariadne Oliver is itt van valahol. Szeretnék kérni tőle egy autogramot. Nem látták valamerre?
– Nem – felelte Mrs. Oliver határozottan.

Hatodik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver
>!
BodorMáté

No, de miért várná el az ember a nőktől, hogy értelmesek legyenek? Arra semmi szükség.

>!
Babú 

Több mint fél évszázaddal ezelőtt – pontosabban 1962-ben – az én nem mindennapi nevű és lelkes ügynököm, Virgil Pomfret magával vitt, hogy bemutasson Patsy Cohennek, a Fontana zsebkönyvek művészi vezetőjének. Az íróasztalán ott feküdt A lepkegyűjtő, John Fowles első publikált könyve.

Bevezető

>!
levendulalány

Tudom, hogy Agatha ösztönösen idegenkedett a könyvbeli események, jelenetek és emberi alakok képi ábrázolásától, és legfőképpen ahhoz ragaszkodott, hogy sem Hercule Poirot, sem Miss Marple nem kerülhetnek a borítóra.

8-9. oldal, Bevezető

>!
Kisanna 

Mindig ugyanahhoz a kérdéshez tértek vissza:
Hol van Hattie Stubbs?

>!
levendulalány

Ezeken a sétahajókon az idegenvezetők mindig megemlítették Greenway-t, általában pontatlanul, mint Agatha Christie otthonát (nem pedig mint nyári otthonát), és bár hallottuk a hangjukat, ahogy tovasiklottak, nem emlékszem rá, hogy egyszer is felismerték volna, amint feltűnés nélkül üldögél a csónakházban az unokájával!

22. oldal, Előszó

Kapcsolódó szócikkek: Greenway
>!
notata

Robotra alvás, viharból a rév,
Harcra csönd, megért halál gyönyörűség.

Elhallgatott, majd ugyanazon a hangon folytatta:
– Nagyon gonosz a világ, M. Poirot. És nagyon gonosz emberek lakják. Ezzel valószínűleg ön is tisztában van. A fiatalok előtt nem mondom. Megriasztaná őket. De így igaz… Igen, nagyon gonosz a világ…
Biccentett, majd sarkon fordult, és bement a kapuslakba. Poirot dermedten állt, és a csukott ajtót bámulta.

71. oldal

>!
Jesper_Olsen

Nem értem, hogy miért akarják mindenáron rávenni az írókat, hogy az írásról beszéljenek. Az ember azt gondolná, hogy az írónak az a dolga, hogy írjon, nem pedig az, hogy beszéljen.

123. oldal


A sorozat következő kötete

Hercule Poirot sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Alan Alexander Milne: A Vörös Ház rejtélye
Carola Dunn: Daisy és a jégbe fagyott Don Juan
Joss Stirling: Storm és Stone
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes különleges esetei
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes különleges esetei 2.
Tony Parsons: A gyiloktáska
Peter James: Kegyetlen tréfa
Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély
Jasper Fforde: A Jane Eyre eset
Jeffrey Archer: Tökéletes másolat