Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A ferde ház 810 csillagozás

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy, szerető, bár kissé zűrzavaros család. A Leonidesek boldogan éltek kis, ferde házukban… Egészen addig, míg a családfő, a milliomos Aristide meg nem halt. Valaki a családból inzulin helyett mérget tett a fecskendőjébe.
Ki a gyilkos, és miért ölt? Szerelemből, pénzvágyból vagy tán bosszúból? A rejtély nyomába eredő fiatalember indítóoka legalább világos: Sophia, az áldozat legidősebb unokája addig nem hajlandó kitűzni esküvőjük napját, míg ki nem derül az igazság…
Ferde ház címmel is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 1949
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Agatha Christie Helikon · Agatha Christie – A krimi királynője Európa
Enciklopédia 13
Szereplők népszerűség szerint
Charles Hayward · Josephine Leonides
Kedvencelte 81
Most olvassa 11
Várólistára tette 121
Kívánságlistára tette 145
Kölcsönkérné 4

Kiemelt értékelések


Emlékeztek még a tavaly év eleji Tőrbe ejtve című krimire? Nekem azért is emlékezetes az a film, mert az volt az utolsó mozis élményem a vírus előtt, de miközben ezt a történetet olvastam, rájöttem, hogy a két sztori sok-sok mindenben hasonlít egymásra, ami azért érdekes, mert emlékszem, anno olvastam egy cikket, amiben a készítők egy másik AC krimit neveztek meg alapnak és ihletforrásnak, talán a Holttest a könyvtárszobábant, de nem biztos…
Adott itt is egy a világtól elvonult, rendkívűl gazdag és különc arisztokrata család, akik annyian vannak, hogy számon tartani is nehéz, de az biztos, hogy mindegyikük furcsa és gyanús valamiért.
Akadnak gyerekek, kisebbek és nagyobbak, akik szintén megosztó karakterek és nem igazán lehet sajnálni még őket sem, pedig ilyen fiatalon belekeveredni egy sor gyilkosságba azért nem éppen leányálom.
A családfőt ugyebár titokzatos körülmények között megmérgezik a saját gyógyszerét felhasználva ellene, így a vizsgálódás elkerülhetetlen és persze mindenkinek volt indítéka, főleg az örökség végett.
A szerelmi szál picit halovány, de azért jelen van és reménykeltő, a nyomozásba pedig itt is belekeveredik egy kívülálló, jelen esetben az egyik családtag vőlegénye.
Gondolom nem árulok el nagy titkot, amikor leírom, hogy Agatha Christie ebben a sztoriban is kellőképpen meglep, meghökkent minket a végkifejlettel, ami megint – hiába ismertem már a film által – sokkoló volt, lehengerlő és megrázó.
A gyilkos kiléte kegyetlen, ő maga kiszámíthatatlan, beteg elme, közben pedig zseniális, ha egyáltalán szabad ilyet írnom…?
Attól még persze bátran ajánlom minden Christie és krimi rajongónak, az írónő életművéből mindenképpen kiemelkedik, első próbálkozásnak is tökéletes lehet.
Visszatérő elem az is, hogy alapja egy ismert, angol gyermekvers, akárcsak a Tíz kicsi négerben, az Egy marék rozsban vagy a Gyilkosság a diákszállóban kötetekben.
Ennél is bővebben pedig: https://klodettevilaga.blogspot.com/2021/02/konyvkritik…


Ez egy remekmű. :)
Minden egyes percét imádtam. Hihetetlenül izgalmas, letehetetlen könyv. Ugyan én Poirot és Miss Marple fan vagyok, nem vettem túlságosan zokon, hogy nem szerepeltek benne. Eleinte kicsit furcsa volt, ugyanis egészen sok szereplőt meg kellett ismerni.
A bűntény nagyon érdekes, Agatha Christie végig tévúton vezetett engem. Egy hatalmas ötletet vitt véghez. Mindenkire gyanakodtam, csak a tettesre nem. :D Szörnyen jól el tudja terelni az emberek figyelmét a valódi tettesről.
Ugyan tudom, hogy sokat szeretnék, de jó lett volna, ha Sophia és Charles szerelmi szála egy kicsit erősebb. Nem jellemző Agathára ez, így is tökéletes volt a könyv. Egy remek élménnyel lettem gazdagabb.
Ajánlom mindenkinek, aki szereti a krimiket.


Imádtam!
Ugyanúgy, mint eddig, most is követtem a nyilakat, amik persze jól félrevittek.
Nem is igazán értem, miért maradt ez a könyv eddig ki nekem.
Van egy olyan elméletem, h AC meghalasztja azokat a bûnöseit, akiket maga is megszeretett, h ne kerüljenek ítélôszék elé.
Mindenkire gondoltam, persze, ôrá nem.
Ez a nô egy zseni!
Megnéztem film szereposztását, Glenn Close Lady Edith. Igen Ő az! Remélem, hozza a drama queen-t.
Nyilván most jöhet majd a film is. Nna, megnéztem, tudtam, h Glenn Close-t imádni fogom benne, imádtam! Amanda Abbington volt még nagyon jó benne, mint Clemency.
Oké, egy bajom volt vele; kísértetiesen hasonlított az Alibire a lényege.


Nekem tetszett. Az elejétől a végéig lekötötte a figyelmem nem is sejtettem ki lesz a gyilkos, és a vége teljesen lesokkolt. Nem hittem volna, hogy ő lesz az aki… spoiler A szereplők jól kidolgozottak, és a sztori is, csavaros, fordulatos, én végig élveztem. Az írónő tényleg egy zseni volt, és az is marad. Eddig csak két könyvét olvastam, de az biztos, hogy fogok is még. :-)


Maga a történet tetszett, érdekes volt, a szokásos jó kis AC-csavarokkal.
Annyira bárki lehetett a gyilkos, hogy végül sorban gyanúsítottam egyenként mindenkit, de aztán el is vetettem. Meglepő vége volt. :)
Az elején Poirot Karácsonya ami nagy kedvencem jutott eszembe. Meggyilkolt nagypapa, gazdag család, nagy ház…. szerencsére a történet többi része már nem hasonlított ennyire.
Ami viszont nagyon nem tetszett és levontam egy csillagot az Charles karaktere, aki E/1-ben meséli a történetet. Annyira rideken írta le a történetet, mintha nem is személyesen lett volna érintett. Nem sok érzelmet tanúsított. Nem is tudtam megkedvelni.
Talán miatta nem tetszett annyira ez a könyv, mint az Írónő többi története.
Őszintén szólva most nagyon hiányoltam Poirot vagy Miss Marple-t, pedig olvastam már olyan kötetet, amiben nem szerepeltek, mégis tetszett.


Volt néhány momentuma a könyvnek, amikor majdnem biztosan állítottam, hogy spoiler, de mindig elhessegettem a dolgot, mondván, hogy az úgysem lehet. Hát de, lehet.
Szuper sztori volt ez is, mint az általam eddig olvasott AC regények, bár kissé szokatlan volt, hogy itt nem volt Poirot illetve Miss Marple, pedig már korábban is olvastam ilyen 'független' kötetet.


Fantasztikus volt! Miért nem hallottam erről hamarabb?! Zseniális… Faltam a sorokat. Izgalmas volt és mindenkinek volt oka,de álmomban nem gondoltam volna a megoldásra bár így utólag vissza nézve logikus lett volna.. Megértem,hogy miért lett A.C. egyik kedvenc könyve ez a történet, én is egy újat avattam most. Nem kell ide vérengzés vagy nagy csihi-puhi,hogy egy történet izgalmas és feszültség teli legyen. Csak ajánlani tudom mindenkinek aki szereti a krimiket.


Tetszettek a karakterek és a történet is. Ez a harmadik Agatha Christie a könyvem és ennél is, mint az előzőnél, szinte rögtön tudtam ki lesz a gyilkos. Egy rugóra jár az agyunk úgy tűnik. Kicsit jobban tetszett volna, ha valamivel meg tud lépni, mert egyébként tényleg nagyon jó történet volt. spoiler


AC top 10-es listája okán olvastam el, gondoltam, ha az írónő saját bevallása szerinti egyik legjobb könyvéről van szó, akkor az csakis ütős lehet.
Végül is nagyon jó a könyv, de lehet, hogy az elvárás volt részemről túlzó, mert annyira átütőnek nem éreztem, hogy ez benne legyen a top 10 AC-ben. Na mindegy is, ez a saját, szubjektív véleményem.
Persze rendben van ez a könyv, izgalmas, rejtelmes, sejtelmes ahogy az lenni szokott.
Nem jöttem rá, nem is gondoltam, hogy ez lesz a vége. Tényleg mindenki gyanús de senki nem eléggé gyanús ahhoz, hogy ő legyen a tettes. Szóval a végén volt meglepetés.
Népszerű idézetek




Azt hiszem, az emberek gyakrabban ölnek meg szeretett személyeket, mint olyanokat, akiket gyűlölnek. Valószínűleg azért, mert csak szeretteink tudják elviselhetetlenné tenni az életünket.




Nagy szoba volt ez is, telis-tele könyvvel. A könyvek nem szorítkoztak a mennyezetig érő könyvszekrényekre. Minden széken, asztalon, sőt még a padlón is könyvek tornyosultak.
44. oldal (Európa, 2011)




A te korodban természetesen azt hiszi az ember, hogy a szerelemhez hamvas ifjúság kell és holdfény.
158. oldal




[…] – Amikor gyűlöletről beszélsz, bizonyára a végsőkig vitt utálatra gondolsz. A féltékenységből fakadó gyűlölet más – az vonzalomból és frusztrációból ered. […] Azt hiszem, az emberek gyakrabban ölnek meg szeretett személyeket, mint olyanokat, akiket gyűlölnek. Valószínűleg azért, mert csak szeretteink tudják elviselhetetlenné tenni az életünket.
125. oldal




– Sajnos semmi kétség afelől, hogy szeretjük egymást.
– Az égvilágon semmi kétség – mondtam. – És ne mondd, hogy sajnos.
17. oldal




Vajon igazán annyira angol, lehet-e annyira angol, mint amilyennek látszik? Végtére a színház gyakran tűnik valóságosabbnak, mint maga az élet…
8. oldal




– Szerintem itt az ideje a következő gyilkosságnak. Nem gondolod?
– Hogyhogy… a következő gyilkosságnak?
– Hát a detektívregényekben úgy nagyjából ilyenkor történik a második gyilkosság. Valaki túl sokat tud, és mielőtt elmondhatná, lepuffantják.
148. oldal




– Josephine – szóltam –, mondta már neked valaki, hogy nem szép dolog az ajtónál hallgatózni?
Josephine hevesen bólogatott.
– Persze hogy mondták. De ha az ember meg akar tudni mindenfélét, muszáj az ajtónál hallgatózni.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Arthur Conan Doyle: Az Agra kincse 87% ·
Összehasonlítás - Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya 90% ·
Összehasonlítás - Szerb Antal: A Pendragon-legenda 87% ·
Összehasonlítás - Stephen King: Kedvencek temetője 90% ·
Összehasonlítás - A. A. Milne: Éppen jókor!… ·
Összehasonlítás - John Fowles: A lepkegyűjtő 82% ·
Összehasonlítás - Alan Alexander Milne: A Vörös Ház rejtélye 80% ·
Összehasonlítás - Ken Follett: A Tű a szénakazalban 89% ·
Összehasonlítás - Graham Greene: Brightoni szikla 79% ·
Összehasonlítás - Ian Fleming: Casino Royale 78% ·
Összehasonlítás