Termékeny ​félreértés / Productive Misreadings 5 csillagozás

Áfra János – Szegedi-Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés / Productive Misreadings Áfra János – Szegedi-Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés / Productive Misreadings

A ​költő és a képzőművész, akik különböző nyelveken szólították meg és bírták szóra egymást, kísérleti párbeszédük során megalkottak egy újat, elkezdtek beszélni egy közöset is. A kontinenseken átívelő, szerkesztőprogramok platformjain folytatott interakcióik közben létrehoztak egy olyan koncentrált kifejezésmódot, amely mediális átlépésekkel, eltérő kódrendszerek váltakozásával és keveredésével, szabályok felülírásával és határok megnyitásával tesz szert rendkívüli közlőerőre. Az eredmény nem egyszerűen egy művészeti album vagy egy verseskötet, ahogy a képek sem illusztrációk, a szövegek sem képleírások, a fordítás sem puszta nyelvváltás. A Termékeny félreértés equilibrium, amelynek minden oldalpárja az egymásnak teret engedő, autonóm felek spontán és dinamikus együttműködésének lenyomata. A művészeti ágak hierarchiába rendeződésének tudatos elutasításával évezredes kérdéseket (ut pictura poesis elv, paragone vita) aktualizálnak az alkotók. Egyszerre hívják fel a figyelmet a… (tovább)

>!
120 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639946125 · Illusztrálta: Szegedi-Varga Zsuzsanna

Kedvencelte 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

giggs85>!
Áfra János – Szegedi-Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés / Productive Misreadings

Ahogy a világirodalomban, úgy a magyarban is kimondottan ritka az, amikor két (vagy akár több) művészeti ág képes valódi interakcióba lépni egymással egyazon kötet lapjain. Az utóbbi időkben a jobban sikerült ilyen kötetek közül említhetném Farkas Péter sajnos kevéssé ismert Nehéz esők című könyvét, de Krasznahorkai László több újonnan írt művét is. Az egyik ilyen alkotása A Manhattan-terv, amelyben a szöveget kísérő képek – legyenek bármilyen jól sikerültek is – funkciójuk szerint inkább csak illusztrációk, vagy a 2010-es ÁllatVanBentet, amelyben különös kölcsönhatásba lép egymással a Nobel-esélyes szerző által írt szöveg a neves német festő, Max Neumann képeivel, és így válik maga a kötet kettejük művészetének egyenrangú és egymástól elválaszthatatlan kollaborációjának ékes bizonyítékává.

Valami ilyesmi történt Áfra János és Szegedi-Varga Zsuzsa koprodukciójában is, de azt hiszem, egyértelműen kijelenthető, hogy sokkal tovább feszítették ezt a fajta összművészeti keretet, mint tette azt a fent említett Krasznahorkai egy évtizeddel ezelőtt. A kettős című Termékeny félreértés / Productive Misreadings ugyanis kimondottan zavarba ejtő kiadvány, több szempontból is.

Bár elmondható, hogy ez a kötet is két művész egymással folytatott virtuális (virtuális, mert Áfra és Szegedi-Varga több mint tízezer kilométerre él egymástól, az egyik Debrecenben, a másik Los Angelesben) párbeszédére épül, de már az sem határozható meg egyértelműen, hogy ez a párbeszéd voltaképpen miről is szól. Ugyanis nehéz nemcsak a versek, de a képek témáját és az azokat életre hívó erőket is megérteni, megragadni. Ugyanakkor arra a kérdésre viszont könnyűszerrel válaszolhatunk, hogy mi is a Termékeny félreértés: elmondhatjuk, hogy ez sem egy verseskönyv képekkel, sem egy képeskönyv versekkel, ugyanis nem billen el a képzeletbeli mérleg serpenyője egyik irányba sem, így válik ez a vékonyka kötet a két művészeti ág, az irodalom és a digitális festészet egymásba fonódó és megbonthatatlan ötvözetévé. Mondanom sem kell, hogy kimondottan ritka az ilyesmi.

Azt hiszem, az ötletes cím adhatja a kezünkbe az egyik legkézenfekvőbb értelmezési lehetőséget. Hiszen ha ilyen nehéz megfejtenünk (mintha egy verset kötelező jelleggel meg kellene fejteni) Áfra János zömében (poszt)apokaliptikus hangvételű szövegeit, és ha ennyire nehéz hová tennünk Szegedi-Varga élénk színekkel ábrázolt, csonkolt, nonfiguratív képeit, akkor szinte garantált, hogy félre fogjuk érteni, amit a szerzők eredetileg gondoltak, de hála a két művészeti ág egymásba kapaszkodásának, szétválaszthatatlanságának és az egész alkotás sodró lendületének, a kellően nyitott befogadó számára minden adott ahhoz, hogy ez a félreértés valóban termékeny legyen, és így önerőből saját értelmezést alakíthasson ki magának a kötettel kapcsolatban.

Ugyanezt a töredékességet, megfejthetetlenséget közvetítik Áfra verseinek angolul megjelenő változatai is, ugyanis ezek egyértelműen nem egyszerű fordítások, nem átírások, hanem a maguk hiányosságában, csonkaságában és szétesettségében megint csak olyan új síkokat nyitnak a műben, amelyeket maguknak az olvasóknak kell betölteniük.

Azt hiszem, a Termékeny félreértés a tavalyi év egyik legkülönlegesebb összművészeti alkotása, amely elsősorban a kellően nyitott és kreatív energiáit harcba bocsátani kész olvasók számára lehet nagy élmény. Én mindenesetre ajánlom nekik!

krlany I>!
Áfra János – Szegedi-Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés / Productive Misreadings

Majd ha egyszer rendesen megemésztettem, gatyába rázom ezt az értékelést. Most csak benyomásáradat.
Ez egy nagyon szép kivitelezésű, igényes kiadvány, a tartalma meg olyan, mint a modern, kortárs művészet.
Inkább formabontó képzőművészeti album, mint verses kötet. A szövegek, verstöredékek az apokalipszist idézik valami zöld vonalon, a felhang kiégett, disztopikus hangulattal bír.
Mondanám, hogy látomásos költészet/gondolatsor ami a lapokon megelevenedik, de akkor mindenki Blake-re gondolna. Nem. Nincs sehol a pokol kénköves lángja, de az egyénben belül ott a sivárság, mint atomkatasztrófa után a térség élettere.
Nem nagyon tudom, hogy mit olvastam/láttam/szívtam magamba, valami világvégét idéző léleklenyomatot?
Az biztos, hogy nem lett tőle jobb hangulatom.
Sokszor érteni sem vélem érteni. A szavak egymásba kapaszkodnak, de közös jelentésük elzárva. A képek, amit adnak, túlnőnek az elképzelhetőn, munka kibontani őket, de ehhez fáradt vagyok. Elengedem. A vizualitás viszont adja magát. Míg a szócsoportok értelme elúszik, a grafikai világ érzelmei kézzel foghatók.
Ez a kötet súlyos és mély. Intellektuális harc a megértése. Nem egykönnyen adja magát. Kínlódik vele az ember és nem jut vele sehova. Ellenben a bőre alá kúszik.
Nem a tömegekhez szól, ha szól, de az is lehet, hogy hiába szól, kint ragadsz.
Apokalipszis, posztapokalipszis kint és bent.

dorkabuba >!
Áfra János – Szegedi-Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés / Productive Misreadings

     Áfra János túlzás nélkül a kedvenc magyar kortárs költőm (ami csak módjával jelent sokat, mert nem olvasok túl sok kortárs magyar költészetet, bár a semminél azért többet.) Többtényezős a képlet. Először is gimiben utolsó két évben nagyon jó magyartanárom volt, aki miatt rengeteg kortárs verset és regényt (elvétve novellát) olvastam. És nem utolsó sorban eljárkáltam irodalmi rendezvényekre is. Egy ilyen rendezvényen olvasott fel Áfra János a versei közül, és még arra is emlékszem, hogy jegyzeteltem közben, és a nevét így írtam le: (H?)Áfra – olyan furcsa volt, h-val legalább a hárfára emlékeztet, az meg egy szép hangszer. 18 évesen a logikám. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokat számított, hogy kis túlzással először láttam hús-vér költőt, aki ráadásul nem sokkal idősebb nálam. Aztán egy projekt keretében kamerakezelő emberke lettem, ahol megint személyesen találkoztunk. Arra nem emlékszem, melyik ponton, de minden megjelent kötetét megvettem, és amikor lemaradtam egy megjelenésről, teljesen „kiakadtam”, és gyorsan megrendeltem. Vagy a Rítus vagy a Két akarat bemutatója volt, amikor újfent láttam személyesen Áfrát, sőt még dedikáltattam is a kötetet, amitől szintén rendkívül boldog voltam, és még fb-posztot is csináltam belőle, pedig nem igazán használom ilyesmire a fb-ot. A lényeg, hogy az Áfra-szeretetem (igen, ez egy az életemet meghatározó fogalommá vált) összefügg azzal, hogy emberként is szimpatikus, nemcsak a művein keresztül láttam.
    De a szövegeit is nagyon szeretem. Egyrészt borzasztóan intelligensek. Másrészt bár sokszor nem értem őket vagy csak részlegesen, mégis kapok tőlük valamit. Hangulatot, érzetet…valamit. Ez nincs másképp a Termékeny félreértésnél sem. Kinyitottam, elolvastam az első szöveget, és azt éreztem, hogy már hiányzott. Viszont ez a kötet jóval több mint szöveg. Már a fordítások is nagyon sokat hozzáadnak. Egyrészt nincs mindig minden lefordítva, másrészt nem szóról szóra fordítások, hanem műfordítások. És én ebben nagyon szeretek elveszni – a különbségekben, hogy melyik nyelven mi működik jobban stb. A szövegek maguk a térben is célszerűen vannak elhelyezve, többletjelentést kapnak ezáltal. És nem utolsó sorban Szegedi-Varga Zsuzsanna képzőművész „illusztrációi” (jobb szó híján) teszik teljessé a kötetet. Az illusztráció azért nem jó szó, mert feltételezi a szöveg felsőbbrendűségét, de ebben a 120 oldalban pont az a lényeg, hogy párbeszédben állnak egymással – ez adta számomra igazán az egyediségét, a különlegességét.
    Összegezve: nagyon telitalálat volt ez a kötet, kifejezetten sok oldalpár érintett meg valamiféleképpen. Rajongásom további bizonyítéka, hogy elolvastam a google első oldalán fellelhető minden interjút és kritikát a kötettel kapcsolatban. (Még a Műútét is, pedig őszintén szólva nekem az a magasröptűség, főleg a szóhasználatban, csak nagyon sok energiabefektetéssel követhető.)


Népszerű idézetek

giggs85>!

Te viselsz imát, átkot,
gyönyört és megtartóztatást,
eltűröd háborúkban a ropogást, haláltáborok falai közt
a kamrakaparást. Kivételt
nem teszel fával,
sem emberrel, a vírusok
egyenjogúan élnek,
múlnak. Eltéríthetetlen
a te egyszerű
igazságod, ha van.


Hasonló könyvek címkék alapján

Mezei András – Sós László – Kemény Éva: Holocaust, 1944–2004
Papolczy Péter – William Shakespeare – Szabó Lőrinc: Hogyne szeretnélek!
Adriano Bacchella: Macskák / Cats
Radnóti Miklós: 33 vers / 33 poems
Pilinszky János: 66 vers / 66 poems
Király Gábor: Csúf versek
Tábory Maxim: Tűzfény / Firelight
Faludy György: 37 vers / 37 poems
József Attila: 43 vers / 43 poems
Babits Mihály: Jónás könyve / The Book of Jonah