Új ​versek 91 csillagozás

Ady Endre: Új versek Ady Endre: Új versek Ady Endre: Új versek Ady Endre: Új versek Ady Endre: Új versek

1906-ban jelent meg, ez Ady harmadik verseskötete. A könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi.

Eredeti megjelenés éve: 1906

Tartalomjegyzék

>!
Eötvös, Budapest, 1989
128 oldal · ISBN: 9637820027
>!
Pallas, Budapest, 1918
84 oldal · keménytáblás
>!
Pallas, Budapest, 1912
keménytáblás

2 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 5

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Ady Endre: Új versek

Ezért érdemes akár sokszor fönnmaradni.
A táltosjelű (hatujjú) Ady Endre – a korszak legnagyobb magyar költője – kötete, az Új versek 1906-ban jelent meg. Jó része az akkor már 3 éve tartó viszony nyomán Lédához íródott, „ az övéi” – írja Ady, – s a versciklus Léda asszony zsoltárai címet is viseli –, de más versek is vannak itt, többek közt a Góg és Magóg fia vagyok én pl. egy modern ars poetika. De itt következnek A Magyar ugaron versciklus kitűnő hazafias versei, valamint A daloló Párizs versciklus versei is.
A Lédával töltött szerelmes órák mély érzéseket gerjesztettek a költőben, de felemások ezek az érzések, s részben beteljesülhetetlenségre is utalnak. De közben kívánja Ady az ebből következő kínt, a végzetes vonzerőt, szenvedni akar, mert nagyon vonzzák a Léda nyújtotta gyönyörök. Ugyanakkor maró gúnnyal figurázza ki önmagát, ki nem tud kilépni e boszorkányos körből. A versciklus utolsó darabja a kimagasló Héja nász az avaron, amely már szinte előrevetíti a szakítást, a kapcsolat végét. A versek és a kapcsolódó irodalom segítségével újre, részletesebben áttekintettem Ady és Léda kapcsolatát.(https://moly.hu/karcok/1180252). Hatalmas szerelem lehetett, s mint tudjuk, a szerelem vak.
A Hortobágy poétája, a Lelkek a pányván, A magyar ugaron a következő ciklus kiemelkedő alkotásai, amelyek kifejezik csalódását, kiábrándultságát, elvágyódását a faluból, rajongását a fejlett Átok-Város iránt. A város tán Nagyvárad, tán Párizs, de inkább utóbbi – ahol többször járt Lédánál – lett a magyar életnél előbbjáró vágyai tárgya. Itt, e városban táltos-tudattal keresi verseiben valódi önmagát, de csak bús,„koldus nomád”, kit megtalál. Költők, helyek, érzések visszhangzanak verseiben, de vissza kell térnie.
E visszatérés témaválasztásaiban is megjelenik a kötet utolsó részében, a Szűz ormok vándora versciklusban, amelynek kiemelkedő darabja A harc a nagyúrral. Némi titokzatosságot rejt a Vörös szekér a tengeren c. vers, de szimbóluma lehet esetleg Oroszországnak, az 1905-ös forradalom nyomán – felruházva Adyt némi látnoki képességekkel. Hogy érzi elhivatottságát és kiemelkedő képességeinek is tudatában van, igazolja az Új vizeken járok c. vers, melyben „a Holnap hőse”, nem lesz „a szürkék hegedőse”.
Félelmetesen tehetséges költő volt Ady, s én olvasva verseit szinte a középiskolába képzeltem magam, ahol Mária néni, bölcs tanítóm segítségével bogozgattuk e strófák értelmét. Szép idők voltak. A gyönyörű versek szerencsére megmaradtak! Innentől számítjuk a modern magyar költészet születését!

1 hozzászólás
SteelCurtain >!
Ady Endre: Új versek

Annyira zseniálisok ezek a versek, hogy olvasás közben máris beleivódnak az emberbe, s hamarabb skandálom magamban a szavakat, mint ahogyan szemem egyáltalán érzékelné őket. Eggyé forr velem a vers, s néhány csalfa pillanatra úgy érzem, hogy nincs a világon könnyebb dolog, mint ilyen verseket írni. Én is képes lennék rá, kisujjamból kiráznám őket. Aztán persze kijózanodik az ember, s tudja, hogy csak nevetségessé válna, ha csakugyan megpróbálkozna vele. Csak a zseni képes erre a természetességre. Csak neki hisszük el, hogy a szavak, melyeket sohasem használunk, mindig is itt voltak a nyelvünk hegyén. S csak általa döbbenünk rá, hogy mennyivel szegényebbek vagyunk, hogy sohasem használtuk ezeket a kifejezéseket. S, hogy milyen szegények maradunk, ha továbbra is kordában tartjuk érzelmeinket, s nem engedjük szabadjára szenvedélyeinket.

ziara>!
Ady Endre: Új versek

Tényleg nem vagyok egy „verses” valaki, se verseket igazán ismerő, se igazán szerető, de Ady már nagyon régen belopta magát a szívembe. Mindent megtestesített emberként, ami nekem nem igazán szimpatikus, és mégis olyan verseket írt, hogy belesajdul az ember szíve. És ráadásul egy 1912-es példányt olvastam, hiába a munkahelyi előnyök!!!!

Karinthy>!
Ady Endre: Új versek

Én úgy gondolom Ady Endre, Weöres Sándor és Pilinszky János foglalja el a – Magyar Költészet Mesterei – dobogó három legfelső fokát.

5 hozzászólás
Párduc50 P>!
Ady Endre: Új versek

Elolvastam, csodás volt, nem nagyon van ehhez mit hozzátenni. Az akkor „Új versek” címmel megjelent kötet darabjai ma már nagy klasszikusok. S nem véletlen. De a kevésbé ismert versek közt is talál az olvasó gyöngyszemeket, nem keveset!

Iustitia >!
Ady Endre: Új versek

Borzongató belegondolni, hogy ezek a versek, amelyek mára annyira belénk ivódtak, néhányukat kis túlzással bármely magyar folytatni tudná, voltak egyszer újak, és ami most természetesen hömpölygő folyamként él bennünk, az alapos csiszolgatás eredménye, Ady talán idegesen várta a pályatársak fogadtatását.

Az Új versek 1906-ban jelent meg, Ady még harminc sincs, és mégis úgy tűnik, mindenen túl van, amin én hatvanéves koromra sem feltétlen szeretnék. Kiélt férfi, a verseiből az ifjúsága helyett a harapós, marcangoló, helyenként vádló élettapasztalata sugárzik.

Egy átlagos Ady-verset pár sorából nem felismerni teljesítmény, és ezek bizony nem átlagosak, ezek a legjobb darabok. Ady művészetének egyediségét nemcsak az egyénisége adja, hanem a személyiségét formáló hányattatásai, amelyek négy ciklusban jelennek meg a kötetben, többé-kevésbé csoportosítva, és ezek a ciklusok mind vad, de mind máshogy vad képekkel nyugtatnak vagy fenyegetnek minket.

Ady verseihez nem kell szótár, és mégis, őt olvasni olyan érzés, mintha egész eddig nem tudtunk volna magyarul, csak most világosodnánk meg, de ahogy becsukjuk a kötetet, már el is felejtettük, mert nem olyan magától értetődően részeink Ady szavai, mint neki magának. És általában nem kell akkora tudás sem, mint Babits költészetéhez, csak szív kell, de abból hatalmas, befogadó és merész, amelyben elég hely van ahhoz, hogy az egymást merénylő érzelmeink harcot vívjanak.

Ital, nők, elismerésvágy, a rossz helyre (vagy időbe?) született, mindig elvágyódó, szinte meghasadt hazaérzetű költő szenvedélyei, akinek a versei tükrözik, hogy ő valamire hivatott, többre, másra, prófétaságra, de olyan nehéz a vágyott sorsát beteljesítenie – ez némi önsorsrontásból, eltiport lelkéből, bűnbakkeresésből, önbizalomhiányból fakadhat talán, hibákat halmoz egymásra, függ, mindentől függ, ami káros vagy amit majd ő tesz azzá, helyettünk éli azt az életet, amit mi nem merünk, és inkább csak az ő tükrébe lesve van bátorságunk egy pillanatra megmártózni a fájdalmas szerelem, az elhagyatottság és a meg nem értettség tavában, amelyben valószínűleg egyébként magunk is lubickolunk, de szerencsére nem tudjuk felismerni és olyan intenzíven megélni, mint Ady.

raniaki>!
Ady Endre: Új versek

Azért értem azt is, aki ezt a kezébe vette 1906-ban, elolvasott hármat és azt mondta, hogy na jó Eduskám kéne valami másik megélhetés után nézni mert ez így juj lesz.
Ettől függetlenül tagadhatatlanul egy meghatározó és nagy kötet. Egyben nem érdemes darálni, úgy jó olvasni, ha az ember hagy rá magának időt.

1 hozzászólás
abstractelf>!
Ady Endre: Új versek

Már nagyon régen olvastam Ady-verset, és most is elsősorban egy kihívás miatt kezdtem el olvasni a kötetet. Viszont annyira magával ragadóak a versek, ahogy megragadják az érzelmeket. Imádom a szimbólumokat, a képeket, melyeket megjelenít minden egyes művében. A szerelmes versei számomra a legszebbek, némelyik gimnáziumi emlékeket is felidézett bennem, ami pedig csak külön jó pont.

1 hozzászólás
Нори I>!
Ady Endre: Új versek

Anno Ady volt azon kevés költők egyike, akinek megérintettek a versei, az elmúlt sok évben azonban egyszer sem vettem kézbe Ady kötetet. Ma azonban úgy éreztem,el kell olvasnom tőle néhány verset. Aztán rájöttem, hogy többre van szükségem néhánynál, hogy nagyon hiányzott már Ady költészete. Szóval belekezdtem, aztán egyszer csak elfogyott a kötet, és ez most nagyon jól esett.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

chuchu>!

Csak tudnék én mást úgy kivánni,
Mint téged. Óh, csak jönne más.
Egy más asszony. Valaki. Más.
Akárki.

Bla IP>!

Jőjjön az édes, süket este,
Hol dal nem hallik, láng se lobban:
Aludni akarok aranyágyon
Renyhén, meredten, jóllakottan.

A sárga láng (részlet)

chuchu>!

Szemembe nézett s szivéért nyúlt,
Az arcomon még most is érzem:
A bús csodáknak ligetében
Arcomhoz vágta a szivét,
Meleg, beteg, szegény szivét.

A Léda szíve

Szelén>!

Mit várok? Semmit. Egy asszony
Utamba állt és néha csókot ad:
Sohse látott ez a csókos Páris
Betegebb és szomorúbb csókokat.
……….
……
Elmúlik a Napisten papja,
A legfurcsább és a legbetegebb,
Aki fáradt volt, mielőtt élt
S aki még Párisban sem szeretett.

Egy párisi hajnalon

korneliar>!

Meg akarlak tartani téged,
Ezért választom őrödül
A megszépítő messzeséget.

Meg akarlak tartani

Szelén>!

Kalásztalan, bús lelkem indult,
Elhalt a ködharangok hangja s a zene
S én szálltam az álom-lányok csapatával
A város fele.
A szárnyam súlyos, szörnyű nesztelen,
Nézem a várost és nincsen szemem,
Sírnék: nincs könnyem, szólnék: nincs szavam,
Csak szállok búsan, némán, magasan:
Elűzött a földem.

Enoia>!

A lelkem ódon, babonás vár,
Mohos, gőgös és elhagyott.
(A két szemem, ugye, milyen nagy?
És nem ragyog és nem ragyog.)

A vár fehér asszonya

korneliar>!

Hunyhat a máglya
Ezek a szomorú, vén szemek
Nem néznek soha másra.

Léda, elűzhetsz:
E vén, hű kutya-szemektől
Sohasem menekülhetsz.

Szerelmi máglya
Fölgyujtja tán újra a véred:
Hiába, mindhiába.

Jönnek a rémek:
Ezek a szomorú, vén szemek
El nem engednek. Néznek.

Hunyhat a máglya

Szelén>!

Nekropoliszban zene zendült
Egy süket, őszi napon.
Én már meghaltam akkor régen
S feküdtem vörös ravatalon.

Sírt az ajtóm. Csöndben belépett
Valaki és nevetett,
Valaki, kiért sokat sírtam
S akit halottan is szeretek.

Megsimogatta sárga arcom
És kacagott, kacagott:
»Fény-emberem, idekerültél?
Csúf Budapest a ravatalod?«

»Hát nem emlékszel már a fényre,
Mely déli sírokra száll?
Itt Budapesten csúf az élet
S ezerszer csúfabb a halál.«

»Gyere innen Átok-városból,
Gyere, halottam, velem,
Itt nem lehet szépet álmodni,
Itt nincsen könnyes, nagy szerelem.«

És kezeim puhán megfogta
És kacagott, kacagott
S azóta déli temetőbe
Készül egy szegény halott, halott.

Költözés átok- városból

Frank_Waters I>!

E versek mind-mind a Léda asszonyéi, aki kedvelte és akarta őket.
Én el szoktam pusztítani a verseimet fogyó életem növő
lázában, mély viharzásokon és poklok tüzében.
Ennek a néhány versnek megkegyelmeztem.
Engedtem őket életre jönni, s átnyújtom őket Léda asszonynak.

(ajánlás)

20 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Babits Mihály: Levelek Iris koszorújából
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes versei
Radnóti Miklós: Tajtékos ég
Karinthy Frigyes: Így írtok ti
Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai
Kosztolányi Dezső: Mágia
Tóth Árpád: Szavak szobrásza
Kosztolányi Dezső: Kenyér és bor
Pilinszky János: Pilinszky János összegyűjtött versei
József Attila: József Attila válogatott versei