Szeretném, ​ha szeretnének 26 csillagozás

Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének

Ady Endre Szeretném, ha szeretnének verseskötetének a verseit tartalmazza!

Eredeti megjelenés éve: 1909

>!
Kossuth, Budapest, 2019
128 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630996037
>!
Holnap, Budapest, 2004
310 oldal · ISBN: 9633466407
>!
Pallas, Budapest, 1919
154 oldal

2 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Caius Valerius Catullus


Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Bla I>!
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének

Ady „Szeretném, ha szeretnének című kötetében a zömében 1909-ben született versek szerepelnek. Ez időszakban már több párizsi út, (Léda románc) – áll mögötte, s egyre romló egészségi állapota elkeseríti. A Nyugat külön Ady-számmal ünnepli költői nagyságát. Ősszel részt vesz a Nyugat nyilvános irodalmi estjein, verseket olvas föl Budapesten és a vidéken. Ebben az évben nyeri meg a főváros kétezer koronás Ferenc József irodalmi díját. Ez az első és haláláig egyetlen hivatalos elismerése. A közhangulat tulajdonképp még az egész országban Ady-ellenes, csak a nyugatos írók, a szabadgondolkodók, a demokraták és a szocialisták lelkesednek a költőért. A költő magányos és beteg. Ez rányomja bélyegét is. Senki, Ady sem tud minden versében különlegeset, kiemelkedőt alkotni. E kötetnek is megvannak a maga kiemelkedő oszlopai,(ezeket próbáltam idézni is), de üzenete számomra főként a honvágyról és hazaszeretetről (Föl-földobott kő), a magányról (Szeretném, ha szeretnének) szól.
Jó volt olvasni!
https://moly.hu/karcok/1579373
https://moly.hu/karcok/1579371
https://moly.hu/karcok/1578776
https://moly.hu/karcok/1578389
https://moly.hu/karcok/1577736
https://moly.hu/karcok/1577543
https://moly.hu/karcok/1577218
https://moly.hu/karcok/1576784

konnyufanni>!
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének

Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.
Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbusong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.
Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.
Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomoruan magyar.
Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
Kicsi országom, példás alakban
Te orcádra ütök.
És, jaj, hiába mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.

Mindig így érzem magam, amikor megyek haza Magyarországra.

Risus P>!
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének

Tudtam, hogy nem igazán ismerem Ady Endre verseit, csak azokat, amelyeket magyar órán el kellett olvasnom és elemeznem, de örülök, hogy most egy kicsit pótoltam.
Nem tagadom, hogy volt 2-3 vers, ami nem igazán tudtam azonosulni.
A magyar tanárom mindig azt mondta, hogy attól jó egy vers, ha megérint, nos ez nem mindegyikre érvényes, de nem adom fel és tovább fogom olvasni Adytól azokat a verseket, amelyet abszolút nem ismerek.

Wilsonné>!
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének

Azt hiszem, újra felfedeztem Ady Endrét. Szívem szerint a fél kötetet kiidéztem volna, annyira tetszett, úgyhogy fogok még Adyt olvasni.

VERDI>!
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének

Nekem ezek a versek nem nagyon tetszettek. Nem volt annyira jó mint az első három verseskötete.
Igaz az első három nagyon is mesteri volt.

Nagyon sok a keserűség az elmúlás, rengeteg a szeretetlenség ,és fájdalmas az élet, és az emberi szeretet szeret utáni vágya.
De voltak benne nagyon is jó versek.


Népszerű idézetek

Wilsonné>!

SEM UTÓDJA, SEM BOLDOG ŐSE…

Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden: önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.

Frank_Spielmann I>!

BUDAPEST ÉJSZAKÁJA SZÓL

Budapest éji, nagy álmát hozom.
Be víg város vagy, én bús városom,
Zsibbadtan tapint fáradt két kezem,
Cigánnyal, borral, nővel érkezem.
Budapest éji, nagy álmát hozom.

Én vagyok a mámoros, kusza est.
Egy városom van: szegény Budapest.
Máshol keserű borom és söröm,
Itt számba ömlik az édes öröm.
Én vagyok a mámoros, kusza est.

Én hozom az álmot, Léthe-vizet
És Budapest ujjong, dalol, fizet.
Bizáncban is nőtt feledés moha,
De így feledni nem tudtak soha.
Én hozom az álmot, Léthe-vizet.

Itt mindenkinek utolsó tor int,
Itt a cél: esti öt vagy száz forint,
Itt estenként mind királyok vagyunk,
Holnap már letörünk, vagy meghalunk.
Itt mindenkinek utolsó tor int.

Itt mindenkit temető-láng vakít,
Itt mindenki gyászol már valakit.
Rossz asszony, váltó, betegség, kaland,
Rossz férfi, vak bűn, ártó hírharang.
Itt mindenkit temető-láng vakít.

Itt mintha a víg Halál lengene,
Szinház, kávéház, cigány, bor, zene,
Csók, ájulás, láz és mai siker,
Mit bánjuk ma, a holnap mit mível.
Itt mintha a víg Halál lengene.

Hajszás nap után éji örömök,
Kigyúlnak a szivek, ha én jövök.
Ugye, hogy jó az éji merés?
Ugye, hogy jó a vidám feledés?
Hajszás nap után éji örömök.

Holnap majd ujra jövök, érkezem,
Most a hajnal vad szagát érezem.
Bús Budapest száguldj, rohanj tovább,
Szedd össze a jövő éj zálogát,
Holnap majd ujra jövök, érkezem.

2 hozzászólás
Szelén>!

ÁLMODIK A NYOMOR

Duhaj kedvek Eldorádója,
Száz tivornyás hely, ne bomolj.
Csitt, most valahol, tán Ujpesten,
Húszesztendős legénynek vackán
Álmodik a Nyomor.

Gyár-marta, szép, sovány, bús alvó,
Melle horpadt, válla kiáll,
Arcán zúzos, jeges nedvesség,
Mosolyog. Szent, nehéz álmában
Urabb, mint egy király.

Tiszta ágyat és tiszta asszonyt
Álmodik s vígan fölkacag,
Kicsit több bért, egy jó tál ételt,
Foltatlan ruhát, tisztességet
S emberibb szavakat.

Kevesebb vért a köhögésnél
És a munkánál több erőt
S hogy ne kellessen megjelenni
Legalább tíz-húsz esztendőig
Az Úr szine előtt.

Te, nagyváros, csupán öt percig
Álljon ürítetlen a bor
Dús asztalán dús nábobidnak,
Mert valahol talán utolsót
Álmodik a Nyomor.

latinta P>!

VALAMI MÉG KÉSZÜL

Ha szívem bomlott, bús malom
S várok rémes pozdorja-sorsra:
Jön hirtelen egy nyugalom.

Ha így szólok: már mehetek,
Nem jöhet már új, sem jó, sem rossz,
Ütő vágy éri szivemet.

Az élet már adott sokat,
Bódítót, furcsát és keservest,
De még valamit tartogat.

Szelén>!

A FÖL-FÖLDOBOTT KŐ

Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.

Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbusong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.

Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.

Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomoruan magyar.

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
Kicsi országom, példás alakban
Te orcádra ütök.

És, jaj, hiába mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.

1 hozzászólás
Risus P>!

Én nézek, látok s nem beszélek

Északi ember vagyok

latinta P>!

PROLETÁR FIÚ VERSE

Az én apám reggeltől estig
Izzadva lót-fut, robotol,
Az én apámnál nincs jobb ember,
Nincs, nincs sehol.

Az én apám kopott kabátú,
De nekem új ruhát veszen
S beszél nekem egy szép jövőről
Szerelmesen.

Az én apám gazdagok foglya,
Bántják, megalázzák szegényt,
De estére elhozza hozzánk
A jó reményt.

Az én apám harcos, nagy ember,
Értünk ad gőgöt és erőt,
De önmagát meg nem alázza
A pénz előtt.

Az én apám bús, szegény ember,
De ha nem nézné a fiát,
Megállítná ezt a nagy, földi
Komédiát.

Az én apám, ha nem akarná,
Nem volnának a gazdagok,
Olyan volna minden kis társam,
Mint én vagyok.

Az én apám, ha egyet szólna,
Hajh, megremegnének sokan,
Vígan annyian nem élnének
És boldogan.

Az én apám dolgozik és küzd,
Nála erősebb nincs talán,
Hatalmasabb a királynál is
Az én apám.

1 hozzászólás
Filippino P>!

Ady Endre: AZ ÖREG KÚNNÉ

Tíz gyermeket hozott világra,
Küzdésre, búra, de vitézül,
Szalmás tetőjü kunyhójában
Az öreg Kúnné halni készül.

Benn az ember göthöl a padkán,
Tüdőjének, mint a rossz sípnak,
Meg-megcsuszik lélekző hangja.
Künn vad, téli szelek sivítnak.

Két elviselt, nyomorult ember
Nézi egymást kínnal, haraggal
S meglegyinti a szalmás kunyhót
Szárnyával az ős végzet-angyal.

Sohse örültek s itt maradtak,
Gyermek-haduk fut elszéledve
Szerte e szomorú világban
S ím, kiszáradt életük nedve.

Kunyhó, olaj-mécs, munka, éhség,
Gyermek, rongy, szégyen és a többi
S végül a legnagyobb parancs jött:
Tessék a tüdőt kiköhögni.

Az öreg Kún a multra gondol,
Eszébe jut a lakodalma.
Ölni szeretne. A mécs pislog
S a vénasszony ránevet halva.

Wilsonné>!

BIZTATÓ A SZERELEMHEZ

Szép asszonyom, a szerelem
Ötlettelen és ócska jószág,
És mégis, hidd el, ez az egy
Hajszás valamink: a valóság.

Az ember mindent elfeled,
Élni, hazudni, halni, adni,
De csók-kérő daganata
A sírban sem fog lelohadni.

Drágám, az évek és napok,
Hidd el, nem lesznek sohse szebbek:
Holnap s mindig az emberek
Ölelnek, szülnek és temetnek.

Valahogyan, valahogyan
Ezt kellene feledni máma.
Ez a kicsi kis feledés:
Ez az emberek boldogsága.

Édes, ugye, mi feledünk?
Drágám, ugye, a napok évek
Nem rontják meg a mámorunk,
Nem rontnak meg engem s téged?

Olyan mindegy, mint szeretünk,
Olyan mindegy, csókunk mifajta,
Olyan közeli a Halál
S olyan nagyszerü győzni rajta.


Hasonló könyvek címkék alapján

Széles Klára: Reviczky Gyula poétikája és az új magyar líra
Pier Paolo Pasolini: Mindenszentek és Halottak között
Gömöri György: Magyar „apostol” Angliában
Mezősi Károly – Móra Ferenc: Móra Ferenc félegyházi élete
Szendrey Júlia – Gyimesi Emese: Szendrey Júlia összes verse
Kodolányi János: Üzenet enyéimnek
Göbölyös N. László: Az ajtókon innen és túl
Fráter Zoltán (szerk.): Egyfülű kosár
Czakó Sándor: Babits utazása Szekszárdon
Levendel Júlia: Vörösmarty Mihály